Mintegy 18 ezer önkéntes tevékenykedett a hétvégén a Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napokon. A kisebb-nagyobb csoportok azon fáradoztak, hogy segítsenek a környezetükben élőkön. A Parókia portál egy budapesti játszótérre látogatott el, ahol felnőttek, gyerekek, fogyatékkal élők és egészségesek együtt dolgoztak, hogy szebbé varázsolják a Franklin utcai játszóteret. A bölcsődés gyerekek Szeretethíd feliratú pólóban, kis gereblyével a kezükben veszik ki részüket a munkából, a felnőttek ásóznak, sepregetnek, szemetet szednek. Fördős Kata, a budai református gyülekezet missziói gondnoka azt mondja, hogy öt éve minden Szeretethíd alkalmával rendbe hozzák a családi bölcsődéjük közelében lévő játszóteret.

– Bár ez gondozott terület, tennivaló mindig akad, Évek óta felássuk a homokozót és elvégzünk kisebb munkákat ezen a napon. A gyerekek is dolgoznak, ez elengedhetetlenül fontos a jövőnk érdekében, hiszen látják, megtanulják, hogy jó dolog segíteni. Már az is üzenet, hogy itt vagyunk, dolgozunk. Azt tapasztalom, hogy sok anyuka szívesen eljön közénk a gyerekével ilyenkor, szívesen énekelnek, játszanak, sütiznek, beszélgetnek velünk, de a munkába nem állnak be, a seprő nyelét nem fogják meg. Ennek ellenére azt mondom, hogy az a szeretet és lelkesedés, amivel dolgozunk, mindenkit megérint.
Fördős Kata szerint a világi közösségekben nincs még igazi rutinja az önkéntességnek, bár jó kezdeményezéseket már lehet látni.

Látni mások örömét
Mózes-Horváth Ingrid, a budai református gyülekezet egyik tagja kilencedik gyermekét hordja a szíve alatt, nagy pocakkal érkezett a Szeretethídra. Azt mondja, hogy korábban ő is sok segítséget kapott, ezzel is szeretne valamennyit visszaadni belőle. – Tudom, hogy milyen érzés kapni. Néhány éve leégett a házunk, és akkor nagyon sokat kaptunk a gyülekezettől, ismerősöktől és ismeretlenektől. Most, hogy tehetem, örömmel adok én is. Nagyon jó segíteni és látni mások örömét. Egyszerű dolog, de jó szétnézni a tiszta játszótéren, a frissen felásott homokozón – fűzi hozzá. A Filadelfia Ház – Fogyatékosokat Segítő Református Központ fiataljai fáradhatatlanul takarítanak miközben a ház munkatársával, Németh Csillával beszélgetünk.

– A fiataljaink számára rendszeres terápiás munkalehetőséget biztosítunk hetente kétszer két órában. Ilyenkor a mostanihoz hasonlóan gereblyéznek, sepregetnek, zöldhulladékot takarítanak. A mai nap azonban más, tudják, hogy segíteni jöttünk egy olyan helyre, ahol kisgyerekek játszanak. Nagy izgalommal várták a napot, hogy végre itt lehessenek.

Tenni, ami jó másoknak
Mészáros Ferenc, aki évek óta a Filadelfiába jár, megerősíti Németh Csilla szavait. – Nagyon örülök, hogy itt lehetek, szeretek dolgozni, máskor is sokat vagyok a kertben. Jó itt, hiszen kint vagyunk, süt a nap, jó az idő, jól kijövök a többiekkel és szeretek olyat tenni, ami hasznára válik másoknak. Most segítünk a gyerekeknek – mondja a fiatalember.

Példát mutatni a világnak
Gilicze Réka, a Magyar Református Szeretetszolgálat szóvivője örömmel újságolja, hogy 18 ezren dolgoznak a Szeretethídon, és ebben az évben is igen kreatívnak bizonyultak az önkéntesek, sok olyan ötlettel, önkéntesmunka-lehetőséggel előrukkoltak, ami korábban nem volt jellemző.
– 2009 óta szervezzük meg a Szeretethidat, és azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezőkből rendszeres segítségnyújtók válnak. A szeretetszolgálat egyik célja, hogy lehetőséget adjon az embereknek kipróbálni az önkéntességet. Akik megérzik az önkéntesség ízét, később már nemcsak szervezett keretek között, hanem önmaguktól is észreveszik, hol lehet segíteni. Szeretnénk példát mutatni a világnak, megmutatni, hogy az egyház akár látványosan, akár láthatatlanul, de folyamatosan segít a környezetünkben élőnek.

Valóban előfordul, hogy valaki csak évekig szemléli a tevékenységünket, és akár három év is eltelik, mire rászánja magát az önkéntességre, de látjuk a változásokat. Az önkénteseink egy része nem kötődik semmilyen felekezethez, de jónak tartják a kezdeményezésünket, és szívesen csatlakoznak hozzánk. Szívesen említek meg egy kétéves Békés megyei kisfiút, akinek ez a második Szeretethídja. Zétény számára a világ legtermészetesebb dolga lesz, hogy nemcsak a családban tesszük a dolgunkat, hanem időnként elmegyünk és segítünk másoknak is.

Szöveg, riport és képek: Fekete Zsuzsa

Hallgassa meg játszótéri riportunkat a cikk alján, a csatolt állományok felirat alatt, a kék színű Szeretethíd-riport elnevezésű linkre kattintva.