„Ez a hetedik válság, amit megélek, amióta dolgozom, és látom, hogy bár minden válság más, kicsit minden válság ugyanolyan. A közvetlen kiváltó okok, tényezők térnek csak el” – mondta a jelenlegi gazdasági helyzetről Szalai Zsolt közgazdász, a Szentendrei Református Egyházközség főgondnoka, a KEVE Társaság elnöke, akit arról kérdeztünk, keresztyénként hogyan viszonyuljunk a válsághoz, és mit tehetünk ellene.

A szakember szerint sok oka van jelenlegi gazdasági válságnak. Kiemelkedik közülük a világjárvány és az ukrajnai háború: például az előbbi az ellátási láncban okozott jelentős elakadást, utóbbi az energiaárak elszabadulásához járult hozzá. De, ami a gyökere a válságoknak, az belőlünk, emberekből fakad: egyrészt korlátlanul szeretnénk növekedni, másrészt korlátlanul szeretnénk fogyasztani, harmadrészt bálványozzuk a pénzt.

Növekedés, fogyasztás, pénz
Erről a három okról részletesebben is beszélt. „Látjuk a teremtett világon, hogy Isten gazdagnak teremtette ugyan, de nem végtelennek, vannak határok, és ez a gazdaságban is így van. Ezeket a határokat figyelembe kellene vennünk. Mindaz, ami építi a világot, jó hatással van a társadalomra, az emberekre és a környezetre is, az elfogadható, de aminek rombolás az ára, az hosszútávon mindenre negatív hatással lesz” – fejtette ki.

A növekedésről elmondta: lehet a fejlődés motorjává, teremthet új munkahelyeket, hatékonyabbá teheti az életünket, de ha nincsenek korlátai és nem tudjuk, milyen árat fizetünk érte, akkor problémák forrásává válik. Ha a növekedésnek csak a pénzügyi és gazdasági vonatkozásait vesszük figyelembe, akkor az emberi, társadalmi és környezeti tényezők elfelejtődnek, így nem gazdagabbá, hanem szegényebbé válunk általa.

A második emberi ok a túlfogyasztás jelensége. „A mai ember szeret korlátlanul fogyasztani. Ha megtetszik valami, azonnal megveszi. Nem gondolja át, hogy az adott dolog valóban fontos és szükséges-e számára. Panaszkodik, hogy kicsi a kukája, nem fér bele a szemét, de nem gondolja végig, hogy mit vásárol, és jogos-e, hogy hetente annyi szemete gyűlik össze.” A jelenlegi válság most rámutat fogyasztói szemléletünk korlátaira is.

A pénz sem önmagában probléma. „Keresztyén körökben gyakran tapasztalom, hogy félünk a pénztől, nem akarunk vele foglalkozni. Pedig Pál apostol szerint nem a pénz minden rossz gyökere, hanem a pénz szerelme. A pénz akkor válik bálványunkká, ha az életünkben Isten helyére kerül. A Biblia is azt mondja, hogy nem szolgálhatunk egyszerre Istennek és a mammonnak. Ne féljünk tehát a pénzzel foglalkozni, de ne váljon bálványunkká!”



Az egyén felelőssége
Bár fontos, hogy a kormány hogyan kezeli az adott gazdasági helyzetet, de Szalai Zsolt szerint az egyénen is rengeteg múlik. „Hívőként megéljük, hogy Isten mindenható, tehát elvileg hátra dőlhetnénk, a Biblia mégis elég egyértelműen kiemeli a felelősségünket. Körbe kell néznünk, hogy mire van ráhatásunk, mi az, ami rajtunk múlik. A nagy számok törvénye alapján minden tudatos gazdálkodás komoly spórolást eredményezhet” – magyarázta.

A Biblia segít abban, hogy felkészüljünk a válságra. Ennek az egyik alapvető lépése, hogy képezzünk tartalékokat, amikor van miből. „József története figyelmeztet arra, hogy a hét bő esztendőt hét szűk követi. Ha Egyiptom nem rakott volna félre tartalékokat, akkor nemcsak az egyiptomiak, de sokan mások is éhen haltak volna. Ez igaz ránk is: amikor bőségünk van, akkor azt ne éljük fel, hanem tartalékoljuk, mert mindig lesznek szűk esztendők.”

Második lépésként fontos megértenünk, hogy sáfárok vagyunk. „Nem mi vagyunk a tulajdonosai annak, ami felett rendelkezünk. Isten a tulajdonosa mindennek, és mi csak megbízottjai vagyunk. Ha így tekintünk az anyagi javakra, akkor az ezekkel kapcsolatos kérdések lelki kérdésekké válnak. Imádságban kell megértenünk, mi az Úr akarata, mit tegyünk a javainkkal, mivel és mennyit takarékoskodjunk, adakozzunk.”

A harmadik lépés a megelégedettség. „Nem születünk megelégedettnek, de jó hír az, hogy megtanulhatjuk. A megelégedettség persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek aszkéta életet kell élnie. Van, akit arra hív Isten, de nem mindenkit. A megelégedettség azt jelenti, hogy tudjuk, az adott körülmények között mennyi számunkra az elég, és ami felesleg, abból tartalékolunk a jövőnkre vagy megsegítünk vele másokat. Mindehhez fontos a tudatosság.”

A szakember szerint öt konkrét területre érdemes mindig figyelnünk:
1. Ha van pénzügyi tartalékunk, azzal hogyan gazdálkodunk.
2. Mik azok a kapcsolatok, amiket Isten ránk bízott, és ezek hogyan segíthetnek rajtunk.
3. Milyen fizikai állapotban, egészségben vagyunk, mennyi munkát bírunk el.
4. Mihez van tehetségünk, hogyan tudjuk ezeket kamatoztatni, és új dolgokat tanulni.
5. Istenkapcsolatunkból milyen lelki tőkét tudunk mozgósítani nehéz helyzetben.



Közösségben, közösségért tenni
Gyülekezeti szinten is fontosak az anyagi és lelki tartalékok. Az előbbire példa, ha egy egyházközség több havi működési tartalékot rak félre takarékosságának köszönhetően. Az utóbbi pedig lehetővé teszi, hogy egymásra támaszkodjunk. „Közösségünk segíthet egyéni perspektívánk kitágításában is. Jól jön a testvéri segítség, ha mi magunk nem tudunk távolabbról rátekinteni helyzetünkre, hogy átértékeljük a dolgokat” – mondta Szalai Zsolt.

Az Istennel és a gyülekezettel való kapcsolat az, ahonnan segítség érkezhet számunkra. „Hatalmas előnye a keresztyén életnek, hogy közösséghez tartozunk, nem vagyunk elszigetelve. Azt tapasztaljuk, hogy mindig van valaki, aki mellénk áll, segítséget nyújt, imádkozik a másikért. Ha tehát válságos helyzetben vagyunk, merjünk kérni Istentől és merjünk kérni a testvéreinktől is! Nem szégyen elfogadni a segítséget.”

Nekünk is segítenünk kell testvéreinket. „Javaink mércéjévé lehet, hogy amink van, mennyire tud áldássá válni mások életében. Ha például van autóm, segíthetek idős embereknek bevásárolni vagy eljutni a gyülekezetbe. Bármim lehet, ami a közösségnek is hasznot hoz. Ha azonban olyan javam van, amely nem válik áldássá mások számára, és nem alapvető szükségleteimet elégíti ki, akkor kérdéses, hogy arra tényleg szükségem van-e.”

Akár pénzünk is áldássá válhat mások számára. A Biblia radikális üzenete: ha bajban vagy, adakozzál többet. „Aki szűken vet, az szűken is arat, aki bőven vet, az bőven is arat. Ez nem azt jelenti, hogy minél többet adok, annál többet fogok visszakapni, hanem azt, hogy amit jó szívvel adunk, azt Isten megsokszorozza. Válság idején se álljunk le az adakozással, akkor sem, ha nekünk is kevés jut, mert Isten ígérete, hogy az Őt követőkről gondoskodni fog.”

Járványok, háborúk, válságok továbbra is lesznek, Jézus ezt világosan kijelentette – hívta fel figyelmünket a szakember. „Keresztyénként meg kell értenünk, hogy ez az a valóság, amelyben élnünk kell, mert mindez az emberi bűn következménye. Mindezeknek be kell következnie. De Isten nem ad nagyobb terhet az övéinek, mint amennyit el tudnak viselni. Minden válság egy állomás, de nem a vég – az örökkévalóság ott van Krisztusban.”


Barna Bálint
Képek: Fülöp László