„A jót a rossztól elválasztó vonal nem államokon, nem társadalmi osztályokon keresztül, sőt nem is politikai pártok között húzódik… hanem minden emberi szívben.”
Alexander Szolzsenyicin
Nemzedékek életéről döntünk
Több évtizedes csökkenés után fordulat következett be: egyre többen járnak templomba, növekszik a keresztelők és az egyházi esküvők száma, ezzel együtt az egyház hitéleti bevételei is emelkedtek tavaly – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerda este a Magyar Televízió 1-es csatornájának hírműsorában. Az egyházvezetőt a migráció kérdéséről és az ötvenhatos emlékév református programjáról is kérdezte Földi-Kovács Andrea.
Európát szétfeszíti a migráció, a befogadó országok pedig egyre tanácstalanabbak és bizonytalanabbak – idézte a műsorvezető a püspök zsinaton elhangzott szavait.A keresztyén közösségekben is él a humánum, valamint az Európa jövőéért érzett felelősség. Hogyan lehet feloldani ezt a feszültséget?
– Többen feszegetik ezt az ügyet, köztük komoly, megfontolt teológusok is. Van egy érzületetikai beállítás, vagyis keresztyénként szegényre, elesettre, árvára, özvegyre, jövevényre oda kell tekinteni, köteles vagyok érte mindent megtenni – fejtegette a püspök. – De van egy úgynevezett felelősségetika is, amikor azt kell mondanom, hogy bár súlyos problémát jelent sokaknak, hogy hol lesz fedele, élete, nekem is van családom, szomszédságom, országom, állandó életvalóságom, és azért is felelősséget kell hordoznom. A zsinaton pusztán azt szeretettem volna jelezni, hogy Európa mintha ebben a dilemmában őrlődne. Néha erős az érzületi rész, ami azt mondja, mindenkit be kell fogadni feltétel nélkül, és ennek semmiféle következményét nem szabad végiggondolni, hiszen van egy konkrét, akkut helyzet. Időnként azonban megszólal egy másik hang is: fontoljuk meg mindezt, mert a döntéssel nemcsak azt a problémát orvosoljuk, ami most megjelenik nagy nyomással a migrációval, hanem nemzedékek életéről döntünk előre.
Ha gyümölcsöt akarunk...
A műsorvezető arról is faggatta az egyházvezetőt, hogy melyek azok az értékek, amelyek védelemre szorulnak Európában és képesek-e a keresztyén közösségek ezeket védelmezni. Bogárdi Szabó István szerint az európai keresztyén közösségek készek hangoztatni saját értékeiket, például a szeretetet és a befogadást, de ha nem védik meg a keresztyénséget, akkor nem lesz mire hivatkozni – hívta fel a figyelmet.
– A történet másik fele, hogy Európa a II. világháború után szekularizációs folyamaton ment keresztül. A harmadik világban azonban növekvőben van a keresztyénség és gombamód szaporodnak az egyházak. Száz évvel ezelőtt Dél-Koreában mindössze 15 keresztyén élt, ma pedig a lakosság több mint fele keresztyén. Érdekes, izgalmas, és dinamikusan növekvő a kereszténység, Európában azonban úgy tűnik, hogy sokak számára érdektelen, inkább a múlt szimbolikus emlékei közé tartozik, vagy még oda sem. Sőt mi több, néhányak számára a kereszténység egyenesen bosszantó, azt hangoztatják, hogy „Kifelé a papokkal az iskolákból!". Amikor a keresztyén értékekről beszélünk, mint például a szolidaritás, a befogadás, a feltétel nélküli szeretet, akkor ehhez meg is kell teremteni a feltételeket. Ha ugyanis gyümölcsöt akarunk, nem kellene kivágni a fát!
Meggazdagodtak a reformátusok?
A püspök ezután a református egyház tavalyi statisztikáiról beszélt.
– Meghökkenve láttuk, hogy az elmúlt húsz évhez képest – amikor egy kicsit mindig csökkentek a számok – tavaly növekedés mutatkozott a keresztelők, konfirmációk és esküvők számában is. Az előző kettőnél talán az 5-6 százalékos statisztikai hibahatáron belül, az esküvőknél azonban már 20 százalék növekedést regisztráltunk. Növekedést látunk az úgynevezett hitéleti bevételeknél is. Ez kettőt jelenthet: vagy „meggazdagodtak" a reformátusok, vagy többen járnak templomba.
Bogárdi Szabó István hozzátette, hogy a templomba járók számát nem tudják pontosan megmondani, azonban „reményjelnek" tekinti, hogy „megfordul a mostani világot meghatározó erózió, hagyományszakadás és egyháztudat-vesztés".
Az ötvenhatos forradalom hatvanadik évfordulójáról szólva a püspök elmondta, hogy szerdán emlékeztek meg Mosonmagyaróváron Gulyás Lajos volt levéli lelkipásztorról, akit az ötvenhatos forradalom leverése után végeztek ki a kommunisták.
– Emlékzsinatot is tervezünk a hatvanadik évfordulóra, és szeretnénk méltóképpen megemlékezni a forradalomról. Ötvenhat igen mélyen érintette a református egyházat. Számos lelkészt bebörtönöztek, internálótáborba vittek, presbitereket hurcoltak meg – mondta.
A püspök azt indítványozta, hogy a hatvanadik évfordulón az érintett református templomokra és parókiákra helyezzenek el emléktáblákat az áldozatok emlékére.
Szerkesztette: Fekete Zsuzsa