Különleges és egyedülálló kurzus indul a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a protestáns politikai gondolkodás történetéről szeptember tizenkettedikétől Szabó Zsolt egyetemi docens vezetésével, amely szabadon választható tárgyként, azaz speciális kollégiumként lett meghirdetve a joghallgatóknak. Hogy pontosan miért fontos ez a téma, mit is értünk politikai gondolkodás alatt és hogyan kapcsolódik ez a protestantizmushoz, arról Szabó Zsoltot kérdeztük.

Dr. Szabó Zsolt a Károli Gáspár Református Egyetem Állami és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén docens, emellett a Közszolgálati Egyetemen is kutat mint tudományos főmunkatárs. Alkotmányjogot és jogalkotástant oktat, fő kutatási területe az összehasonlító parlamenti jog és jogalkotástan.

„Örömöm, hogy nem válik el a hitem és a munkám, hiszen most már tíz éve a Budapest-Fasori Református Egyházközség presbitere vagyok, emellett a Református Presbiteri Szövetség aktív tagja és a Doktorok Kollégiuma egyházjogi szekciójának a tagja is” – vallja szolgálatairól.
 

Máig tartó történet
„A protestáns politikai gondolkodás története című kurzus azért született meg, hogy elmesélhessük az egyetemi polgárságnak azt a történetet, amely valahol a keresztyén államiság megjelenésekor kezdődött Szent Ágostonnal, a reformáció idején folytatódott, és napjainkig tart” – magyarázta Szabó Zsolt. „Természetesen a bevezető órán szó lesz arról, hogy a Bibliában mi szerepel a kormányzásról, államról, mert ez adja az alapokat.” Szent Ágoston után Luther és Kálvin is kapnak egy-egy alkalmat, majd következik az angol és a skót reformáció, a holland reformáció és így tovább.

Külön hangsúlyt kap a magyar protestáns kormányzáspolitika, az erdélyi fejedelmek korától a 20. századig. „Büszkék lehetünk arra, hogy Bibó István, aki az egyik legmeghatározóbb államelméleti gondolkodója volt a magyar államelméletnek és politikatudománynak, maga is kötődött a reformátussághoz.” A kurzus kronologikusan halad, de nem kíván elméleti vagy dogmatikai téren maradni, hanem inkább személyeket, történeteket mutat majd be a Szentírás tükrében, hiszen ezek a protestáns gondolkodók, akik többségükben hitvalló reformátusok voltak, maguk is a Bibliát tekintették zsinórmértéknek.

Szabó Zsolt az órákat közösen tartja kollégájával, Birkás Antallal, aki a lutheránus gondolkodókról fog előadni, illetve Marco de Leeuw van Weenennel, a Tolnai Református Egyházmegye missziói munkatársával, aki újabban a holland protestáns gondolkodók állammal kapcsolatos gondolatait kutatja. „Holland nyelvtudása pótolhatatlan, és olyan kincseket szed elő a holland irodalomból, amelyek egészen egyedülállók, és amelyek magyar nyelven neki köszönhetően jelenhetnek meg.”

Istenképűségünkből ered
Politikai gondolkodás alatt azt kell értenünk, hogy hogyan gondolkodik valaki az államról, az állam szerepéről, a kormányzásról, a politikai vezetők és a polgárok kapcsolatáról. „Mi a jogállam? Mi a demokrácia? Ez a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz? Ezek a kérdések a mai európai politikai diskurzusban is hangsúlyosan jelen vannak, és nekünk, reformátusoknak be kell csatlakoznunk ebbe a diskurzusba. Van róla saját mondanivalónk, hiszen maga a reformációs mozgalom is egy vallásszabadságért folytatott mozgalom volt, ha úgy tetszik, a gondolat szabadságáért folytatott harc” – fejtette ki a jogtudós.

„Az emberi jogok kivívása a világtörténelem egyik legfontosabb eseménye volt, jóval meghatározóbb, mint a sokkal későbbi francia forradalom, amely egészen más, szekuláris és világi alapra helyezte ezt, és meg is fosztotta lényegétől: az ember istenképűségétől. Emiatt gondolkodik másként az emberi jogokról és a hozzájuk kapcsolódó fogalmakról egy világi gondolkodó, mint egy keresztyén gondolkodó. Vannak hangsúlybeli eltérések a római katolikus és a protestáns politikai gondolkodás között is, de ezek a 20. századra lecsökkentek. A népfelség elvét, a népszuverenitás elvét, tehát a választás útján történő tisztségek betöltését ma már a teljes keresztyénség elfogadja.”

Szabó Zsolt szerint fontos, hogy a közéletről saját véleményünk legyen. „A református ember nem a világtól elvonult, hanem véleményt alkotó közösségi ember, akit érdekel a közélet is, és a páli parancsnak eleget téve imádkozik városa polgáraiért, de a politikai vezetőkért is imádkozik, függetlenül attól, hogy Isten az övével megegyező politikai meggyőződésűeket emel-e ezekbe a tisztségekbe, vagy sem. Nem remeték vagyunk, hanem közösségben élünk és gondolkodunk, ezért a magam eszközeivel arra hívom a testvéreket, hogy felnőtt, a közéletről önállóan gondolkodó, érett keresztények legyenek. Azon dolgozunk az egyetemen, hogy az ehhez szükséges tudás biztosítsuk.”



Szakma és elhívás egyben
Az adjunktus kiemelte: Trócsányi László rektor nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a református gondolkodás áthassa az egyetem világi karainak tanrendjét is, ennek köszönhető a kurzus, illetve a kapcsolódó kutatócsoport elindulása, amely a Protestáns politikai gondolkodás kutatócsoport nevet kapta. Két éves kutatásuk egyik kézzelfogható gyümölcse az a Szabó Zsolt által szerkesztett könyv lesz, amely 2024-ben jelenik majd meg Fejezetek a protestáns politikai gondolkodás történetéből címmel. A kutatócsoport ugyan az Állami és Jogtudományi Kar bázisán létesült, de az egyetem más karának szakemberei – teológusok, történészek, pedagógusok – is becsatlakoztak a közös munkába.

„Nagyon örülök annak, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem oktatói közül sokan magukat hitvalló reformátusnak mondják, és ezt a kutatásaikban, szakmai munkájukban is megélik. Én magam is ide tartozom. A protestáns politikai gondolkodás fontos számomra, személyes elhívásom részének tekintem, hogy ezzel foglalkozzak. Úgy gondolom, hogy Isten olyan talentumokat adott nekem hozzá, hogy ne kelljen mereven szétválasztanom egymástól életem látszólag elkülönülő szféráit, a munkát, a hitéletet, a családot, hanem ezek összeforrnak a hétköznapokban, hiszen egyetlen életem van.”


Barna Bálint
Képek: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest-Fasori Református Egyházközség