Békés égboltot!
„Volt bennem félelem, de informálnom kell a hallgatókat. Ez a hivatásom, a hallgatók számítanak ránk, hogy az anyanyelvükön hallják, mi zajlik az országban” – meséli Bekfi Mária, a Pulzus FM munkatársa arról a műsorukról, amikor egy hétfőn épp légiriadó idején voltak élő adásban. Aznap, október 10-én az orosz hadsereg szerteágazó rakétatámadást indított Ukrajna számos energiaellátását biztosító objektuma ellen. A támadások végül Kárpátalját nem érintették, de szomszédos megyéket igen. A műsor tartalmát gyorsan átszerkesztették, élő kapcsolásokkal adtak hiteles információkat a lakosoknak, akik például óvóhelyeken, pincékben hallgatták az adást, várva a riadó végét. Cáfolni tudták például – több forrásra hivatkozva – azt az álhírt, hogy Kárpátalját rakétatámadás érte, és a szülőket is tájékoztatták az iskolák óvóhelyein lévő gyerekekről. „További békés égboltot, Isten velünk!” – zárta a nehéz műsort Birta Zoltán, a Pulzus FM főszerkesztője.

Monitorfénynél
Az egykor energiaellátást biztosító, mára lebombázott objektumok miatt tervezett áramszüneteket tartanak Kárpátalján. A lakosoknak át kell tervezniük a napjukat, mikor mosnak, főznek, töltik a telefonjukat, a gyerekek van, hogy gyertyafénynél tanulnak. Az áramkimaradás a rádió munkatársainak is okozott már emlékezetes pillanatokat, például amikor a stúdióban az aggregátor és a szünetmentes tápegységek üzemeltetése mellett arra már nem maradt szabad áramkapacitás, hogy a világítás is működjön. A műsorvezetők félhomályban beszélgettek a meghívott vendégekkel; úgy, hogy monitorfény, mobiltelefon és elemlámpa világította meg őket az élő webkamerás közvetítésben. A helyzet a díszvendéget, Kárpátalja egyik első terápiás kutyáját, Mirát sem zavarta, aki még a fülhallgatót is felpróbálta a stúdióban.

Vészforgatókönyv
Az adásbiztonság érdekében kiépítettek egy alternatív sugárzási lehetőséget is. Erre azért van szükség, hogyha gond lenne a stúdió adásgépével, akkor ez az eszköz átveszi a teljes műsorunk lejátszását – fogalmaz Barta Miklós ügyvezető. „Ezen keresztül élő műsort nem, de zenéket, interjúkat, programajánlót, sőt akár híreket is le tudunk játszani” – veszi át a szót Birta Zoltán. A gép elküldi a szükséges jelet az antennához, ezért nem áll le a műsor.

A rádió vezetői azon dolgoznak, hogy az antennához is telepítsenek tartalék áramforrást vagy akkumulátort, aggregátort, de jelenleg nem könnyű ilyen eszközöket beszerezni, áruk sokszorosára nőtt Ukrajnában. Magyarországi üzleti partnereikkel, barátaikkal is kapcsolatban állnak, Barta Miklós ügyvezető azt mondja: kiszámíthatatlan most egy ilyen beruházás, de a fejlesztésre szükségük lenne ahhoz, hogy stabil rendszert tudjanak kiépíteni, bár a forrást még nem látják rá. A háború kezdete óta kaptak már segítséget több helyről, például a Magyar Református Szeretetszolgálattal egy hosszú távú együttműködési megállapodás révén kapott támogatást a rádió.

Felkészülni a kiszámíthatatlanra
„Most azon dolgozunk, hogy felkészüljünk a kiszámíthatatlanra, ha rosszabbra fordulna a helyzet, hetekig nem lenne áram Kárpátalján” – fogalmaz Birta Zoltán főszerkesztő. Egy ilyen vészforgatókönyv esetén nagy jelentősége lenne, ha naponta legalább 5-7 óra adást tudnának sugározni a saját áramellátásuknak köszönhetően.

Az aggregátorokat üzemanyaggal kell tankolni, ami jelenleg még nem probléma, hiszen csak időközönként kell beüzemelni az áramfejlesztőt, de ha két helyszínen napi 24 órában kellene ezt tenni, az komoly költségekkel járna. Ukrajnában békeidőben legendásan olcsó volt az üzemanyag, ma már egy beregszászi benzinkúton is 57 hrivnyát, vagyis kb. 620 forintot kérnek egy liter gázolajért.

Ha mégis ez a helyzet áll elő, vagyis nem egész nap szólna a rádió, akkor rugalmas műsorrácsot kell bevezetniük, ebbe számos kötelezettséget be kell tervezniük – magyarázzák a rádió vezetői. Elsőre talán nem is gondolnánk, milyen összetett egy rádió műsorának pontos megtervezése: egyrészt, az ukrán médiatörvényeknek meg kell felelnie a Pulzus FM-nek, vagyis például a tartalmaik nagyobb részét ukránul is közzé kell tenni, híreket, zenéket is, ezt a rövidebb műsoridőre arányosítani kellene. Emellett – a háború ellenére – van néhány hirdető, aki fizet a reklámokért, ők joggal várják el, hogy elhangozzon a hirdetésük. „Amit pedig a hallgatókkal semmiképp nem tehetnénk meg ebben a helyzetben, hogy csak zene szóljon, és ne biztosítsuk óránként a magyar vagy akár a magyar és ukrán híreket” – mondja az ügyvezető.

Ragaszkodnak az élő adáshoz
A rádió műsorai már a háború kezdete óta átalakultak, hiszen a körülmények nem engedik meg a szórakoztató jellegű műsorok gyártását – számol be Birta Zoltán.

Van, hogy a hadiállapot eseményei írják felül a megszokott műsort. „Amikor tudjuk, hogy Beregszász központjában épp indul a gyászoló tömeg az egyik fronton elhunyt katona temetésére, megszakítjuk a műsorunkat egy perces néma csönddel” – mondja Barta Miklós. Kárpátalja kormányzójának kérésére többször tartottak gyásznapot is, más zenéket sugároztak, még a humoros elemeket tartalmazó reklámokat is kihagyták.

Békeidőben napi 9 óra élő műsort készítettek a Pulzus munkatársai. Ma – a háború miatt – napi egy óra élő, aktuális témákkal foglalkozó programjuk van hétfőtől szombatig, ez a Különkiadás című műsor, amihez a végsőkig ragaszkodnak. (Márciusban ebben a műsorban volt vendég műsorvezető Vujity Tvrtko.)

Anyanyelven tájékoztatni
Bekfi Mária vallja: nem csak az otthona van Beregszászon, de a helye is. Az élő műsorban a főszerkesztő mellett gyakran ő a társműsorvezető. Az életét felborította a hadiállapot, rövid időre a háború kitörése után családjával Magyarországon tartózkodtak, de szinte a határátlépéskor érezte, otthon lenne a helyük. Hírszerkesztőként is dolgozik a rádióban, ezt a munkáját online folytatta, és bár lett volna lehetősége Magyarországon új munkát kapni, nem vállalta, hanem mielőbb visszatértek Kárpátaljára. A rádiózásra hivatásként és szolgálatként tekint. „Szívvel-lélekkel végzem a feladatom, szeretem a munkám. Ráadásul a hadiállapot olyan helyzet, amelyben tényleg nem szabad feladni. A hallgatóinkat saját anyanyelvükön, megbízható forrásokból származó információkkal kell tájékoztatni.”

Hozzáteszi azt is, a Pulzus Rádió a hiteles tájékoztatás mellett a lelki túlélésben, megerősítésben is segít, például istentisztelet-közvetítésekkel és más lelki tartalmakkal, amelyek rendszeresek a műsorukban. „Mindent összevetve: a mindennapi nehézségek ellenére is egyszerűen jó itthon lenni, és támogatni egymást, akár az utcán egy mosollyal, akár a rádión keresztül a műsorainkkal.”

Több mint rádió: társ
„A rádió hetente hatszor élőben mond valamit, van, hogy jót, van, hogy rossz hírt közöl, de próbáljuk szeretettel, tudásunk legjavával adni. Tudjuk, hogy a kárpátaljai magyarságnak van múltja, éljük a jelent, és azon dolgozunk, hogy legyen jövőnk” – mondja a főszerkesztő. Ez a gondolat jelzi a Pulzus Rádió helyzetét. A helyi magyarság körében betöltött szerepüket nem lehet összehasonlítani egy magyarországi rádió hatásával. Gondoljunk csak egy több órás áramszünetre, és olyan idős emberekre, akik nem használnak internetet!

Birta Zoltán azt mondja, sok olyan idősről tudnak, aki már a háború előtt is egyedül élt, így a magány nem új számukra, de a napi magyarul megszólaló „társhoz”, a rádióhoz még jobban ragaszkodnak. „Sok idős ember csak rajtunk keresztül hall a világról.” Kaptak már aggódó üzenetet fiatalabbaktól is, amikor elhallgatott a műsor. „Ez a rádió különleges, mert csak egyetlen magyarul is beszélő rádió van Kárpátalján, nincs más csatorna, ahol magyar emberek szólalnának meg, akik hasonló helyzetben élnek, mint a hallgatóik: ugyanannyi fizetést kapnak, ugyanúgy félnek a behívástól, ugyanúgy fejlámpával a zsebükben mennek az utcán, ugyanúgy megélik az áramszüneteket” – sorolja a főszerkesztő.

Barta Miklós ügyvezető hozzáteszi: ha leállna a rádió, feszültséget, akár pánikot is okozna Kárpátalján. Bekfi Mária pedig azt mondja: „A magyarságot informáljuk, szolgáljuk, ezáltal a megmaradásunkat erősítve.  Remélem, sokan haza is jönnek majd azok közül, akik a háború miatt jelenleg külföldön tartózkodnak.  Sokan addig itthon maradnak, amíg hallanak magyar szót, a rádió ebben is nap mint nap segít.”

A Pulzus Rádió műsora itt hallgatható online.
Facebook-oldaluk itt érhető el.

Kapcsolódó cikkeink:
„Ha lekapcsolnánk a rádiót, pánik törne ki Kárpátalján”
Reklámok helyett most épp légvédelmi riadóra figyelmeztető szpotot gyártanak a kárpátaljai Pulzus Rádió stúdiójában. Az orosz agresszió, a háború ugyan Kárpátalját (még) nem érte el, de a szerkesztőség élete így is felfordult. A munkatársak nagy része elmenekült, a műsorrács átalakult, de a műsorvezetők mosolyogva köszöntik a hallgatókat. Megnéztük, hogy a háború árnyékában milyen nehézségekkel kell megküzdenie Kárpátalja egyetlen magyarul is sugárzó rádiójának, amelyet a helyi reformátusok indítottak és üzemeltetnek.

A nyugalom hangján
Jó szóra és hiteles tájékoztatásra van szükség Kárpátalján – ez a mondat indította el Hawaiiról 13 ezer kilométeres útjára Vujity Tvrtko újságírót, hogy egy hétre műsorvezetőként segítse a régió egyetlen magyarul is sugárzó – református fenntartású – rádióját. Másnap fia, Barnabás is útnak indult ide, mert nem tudott a tengerparton ülni, amikor vele egykorú fiatalok a fronton vannak. Erőt, hitet szeretnének adni a traumatizált, aggódó kárpátaljaiaknak, és őket is erősítik a helyiek. Vujity Tvrtko újságíróval, a Pulzus FM önkéntes műsorvezetőjével beszélgettünk.