„Másrészt bizonyos, hogy az ember soha nem jut el önmaga igaz megismerésére, ha csak Isten arcára nem nézett előbb és ha ennek szemléléséből leszállva nem kezdi el önmagát megvizsgálni."
Kálvin
Tényleg könnyű a finneknek?
A finn oktatási rendszert világszerte jó példaként emlegetik. Jukka Sinnemäki, nemzetközileg elismert finn pedagógus egy református középiskola vendégeként beszélt saját tapasztalatairól.
Szembenézni a tanulók problémáival és elkötelezetten dolgozni azért, hogy sikeresek legyenek – ezen a területen kínált a Gödöllői Református Líceum Gimnázium a térség pedagógusai számára együtt gondolkodási lehetőséget. A nemzetközi szinten elismert finn szakember, Jukka Sinnemäki előadására megtelt a Gödöllői Városi Könyvtár előadóterme.
„Remélem, hogy sok kritikát kapok!”
Ezt a vágyát magyarul fogalmazta meg Jukka Sinnemäki előadása elején. A kritika iránti igény önmagában hírértékkel bír a magyar közéletben. A finn oktatási szakember, a Global Teacher Prize 2019-es díjazottja azonban a párbeszéd iránti igényre utalt olyan kompromittáló kérdésben például, amit témául kapott: létezik-e olyan ország, vagy tanterv, amely valódi megoldást kínál az oktatás problémáira?
A finn pedagógus nem tudott választ adni a tökéletes tanterv kérdésére, de őszintén beszélt azokról a problémákról, amelyek a finn oktatási rendszerben felmerültek. A tanárok Finnországban is nagyon fáradtak, sok mindennel küzdenek még úgy is, hogy az oktatási rendszerük kiemelkedő; de tény, hogy ez utóbbit nem egy éjszaka alatt hozták létre.
A finn oktatás egyik kihívása az volt, hogy a gyerekek nem mozogtak eleget – de az erre kapott összeget elköltötték, mielőtt megoldást találtak volna. A szakember hangsúlyozta: bár fontosak az anyagi erőforrások, a legtöbb probléma megoldása nem csak ezen múlik.
Beszámolt arról, hogy a finn rendszert akkor kezdték megváltoztatni, amikor a diákok PISA-eredményei a legjobbak voltak.
A magyar diákok teljesítményéről itt olvashat.
A PISA honlapját itt éri el.
Legyetek jól!
De a szakember szerint mégsem a PISA-eredmények a legfontosabbak – a mérőszámok által jelzett oktatási problémák megoldását meglepő helyen kezdené. Jukka Sinnemäki szerint fontos, hogy a tanárok tudatosítsák saját szükségleteiket. A hétköznapok rohanásában könnyű elveszíteni a fókuszt, ami nélkül lehetetlen jó fontossági sorrendet felállítani. A tanárok jóllétének kulcsa a szakember szerint az, hogy tudnak-e olyan területet találni a saját életükben, ahol csökkenthető a sebesség.
Jukka Sinnemäki véleménye szerint az a pedagógus,
aki komolyan tudja venni a saját szükségleteit, komolyan fogja venni a rábízottakét is.
Fontosnak tartotta kiemelni: a tanulók legtöbb problémája nem látványos – mint ahogyan a könyvtár dísztermében ülőkön sem látszott, hogy bármi gondjuk lehet.
Jukka a tanár és diák közti közöny falát igyekezett ledönteni a saját életéhez kapcsolódó történetekkel. A finn szakember oktatásfilozófiáját az a kislány fordította meg, akivel nagyon sok gond volt az iskolai évek alatt, de amikor elhagyta az intézményt, egy lélegzetelállítóan szép festményt ajándékozott Jukkának – amit egy kilenc perces oktatóvideóból tanultak alapján festett az iskola kertjéről.
Nem a jó tanulókat kellene még sikeresebbé tenni, hanem a felszín mögé látva észrevenni és felfedezni azt az értéket, ami az adott diák sajátja – hangsúlyozta az előadó.
C.S. Lewis gondolatait hívta segítségül zárásként Jukka Sinnemäki, miszerint a történet elejét nem lehet megváltoztatni, de a ma meghozandó döntéseket újra lehet gondolni, hogy más lehessen az elkezdett történet vége.
Cél: közös gondolkodás
A református gimnáziumok közül jó néhány nemcsak a diákjai, de a tanárai számára is biztosítja a fejlődés lehetőségét, ilyen a Gödöllői Református Líceum is.
Az Erasmus+ program támogatásával létrejött tanulmányi utak egyikén látogatott el Király Teodóra, a szervező református gimnázium egyik angoltanára Finnországba, ott találkozott Jukka Sinnemäkival is. Akkor még ő maga sem gondolta, hogy a neves finn pedagógus elfogadja a gödöllői iskola meghívását, ami szintén az Erasmus+ program keretében jöhetett létre.
„Értelmes, hiteles és szorgalmas emberekkel nagyon sokat teszünk azért, hogy a ránk bízott ötszáz gyereknek jobb legyen” – mondta köszöntőjében Király Teodóra, aki azt is hangsúlyozta, hogy a Líceum nem pusztán oktatási intézmény, hanem működő szellemi műhely is.
A pedagógus a szeptember 27-én életre hívott találkozót szakmai ünnepként definiálta, melynek fő célja a pedagógusok együtt gondolkodása volt a gyerekek érdekében.
Ő személyesen láthatta szakmai útja során Jukka tantermét, mégsem ez volt a legfontosabb, amit kollégáival szeretett volna megosztani. „Elsősorban Jukka Sinnemäki filozófiáját szerettem volna kihangosítani, amely szerint
a gyerek méltóságát mindenekelőtt tisztelni kell”
– árulta el a pedagógus.
A közös gondolkodás tereire az információs buborékok korában nagyobb szükség van, mint valaha. Az előadás hallatán keresztény ember számára megkerülhetetlenné válik a kérdés: hogyan jelezzük a pedagógusainknak, hogy bízunk bennük és fontosak számunkra?
Számolatlanul sokszor hallottuk Reményik Sándor szavait iskolai ünnepségen: Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát! Ha ezt nem csak a tanévnyitón vesszük komolyan, akkor lehet közös ügyünk oktatás.
Balog Zoltán püspök a Magyar Nemzetnek adott interjújában odaállt a pedagógusok béremelésének ügye mellé – bízunk benne, hogy nem marad egyedül!
Az inspiráló előadás visszanézhető a Facebookon: https://www.facebook.com/refliceum/videos/132815696554983
Fotó: Székely Gergely