A hitből épült falu

Nem volt pénz az építkezésekre, festésre, bútorra, mégis elkészült a szociális centrum.
A polgármestert vetélytársai azzal támadták a választáson, hogy a hivatal munkatársainak imádkozni kell…

Egyedül és munka nélkül 

Kübekháza polgármestere mosolygott ezen, az viszont tény, hogy környezetében sok kollégája megtért, és azt sem titkolja, hogy imádkozni is szoktak. A negyvenes évei elején járó férfit hét évvel ezelőtt érintette meg Isten lelke. Molnár Róbert korábban bár eljárt templomba, a valódi hitről fogalma sem volt.
Már huszonévesen szép karriert tudhatott a háta mögött: parlamenti képviselő és az Országgyűlés jegyzője is volt. Később megtört az addig szépen ívelő politikai pályafutása, kipottyant a Tisztelt Házból és nem tudta, mit kezdjen az életével.
A fényes parlamenti évek után tragédiaként élte meg, hogy vissza kellett költöznie szülőfalujába, sőt a felesége is elhagyta. Ott állt egyedül és munka nélkül.

Molnár Róbert ma Kübekháza polgármestere.
Amit évekkel ezelőtt szakadéknak érzett, mára átértékelődött és tudja, hogy a mélységnek megvan a helye az életében. Kívülről szemlélve szinte meseszerű a férfi története.
Kalandját, megtérését a közelmúltban megjelent Egy politikus, akit rabul ejtett Isten című könyvében meséli el.

 

Istennek akar tetszeni 

Találkozásunkra néhány gyülekezeti taggal és feleségével érkezik.
Mosolyogva mondja, hogy 12 év házasság után is szerelmes a párjába és boldog családban nevelik három gyermeküket.
Megtérésének köszönhető a változás – állítja.
– Az egyik kolléganőm azt mondta, hogy velem már jóízűt sem lehet veszekedni. Azelőtt állandóan csipkedtük egymást, ha kellett, ha nem. Szelídebb lettem.
Ez volt az első jelzés, amit megtérésem után egy héttel kaptam. A változás fontos része az alázat is: először is meg kell látnunk a kegyelemre szoruló bűnös voltunkat és őszintén meg kell látnunk az alkalmatlanságunkat is Jézus Krisztus szolgálatára és engedni, hogy folyamatosan Ő formáljon és alakítson bennünket. A magukkal eltelt "tökéletes" keresztényeket és vezetőket Isten nem fogja használni, mert ők azok, akik mindent jobban tudnak, mint a mindeneket teremtő Isten. Amikor megláttuk önmagunkat, utána meg kell látnunk a szintén isteni kegyelemre szoruló bűntársainkat és a társadalmunkat. Őértük kell imádkoznunk és feléjük kell szolgálni ahogyan azt Isten elvárja tőlünk: "Keressétek először Isten országát...." Ez azt is jelenti, hogy Isten akaratát kell az életünkben, a vezetésben érvényre juttatni, hiszen a keresztény vezetés nem népszerűség, hanem felelősség. A Galata 1., 1. így ír erről: "Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék." Istent akarom szolgálni azzal is, hogy polgármester vagyok – mondja határozottan, majd hozzáteszi, hogy amit tesz, nem tökéletes, sokszor elbukik, de könyörög az Isten bocsánatáért és azért, hogy nyomorában is az Ő kezei formálják. 

Szülőfaluja fejlődéséről mesél a polgármester. Arról az örömről, hogy senkit nem kell korrumpálni, nem kell kenőpénzt elfogadni ahhoz, hogy plusz forrásokat szerezzen a településnek, elég egyedül Istennek odaszánni mindent.

 

Isten ellőtte a startpisztolyt 

 – Számos csodát éltünk át az elmúlt hét évben, amióta megtértem. Hiszem, hogy Kübekháza hitből épült. Amikor elindítottunk számos beruházást, nem volt rá elegendő pénz. De Isten ellőtte a startpisztolyt, azt mondta, hogy akkor csináld! Az ötvenmilliós szociális centrumot úgy építettük föl, hogy volt ugyan pályázati lehetőség a tetőre, az álmennyezetre és az elektromos hálózatra, de nem volt pénzünk a festésre, a parkettázásra, a bútorra és a berendezésre. Az Úr pedig hónapról hónapra kirendelte az aranyát meg az ezüstjét. Aggeus könyvében olvasható a Bibliában, hogy azt mondja az Úr: enyém az arany meg az ezüst. Belekapaszkodtam ebbe. Azt mondtam, hogy Uram, megígérted, akkor kérlek, hogy ne hagyj szégyenben, rendeld ki az aranyadat meg az ezüstödet! És nem vagyunk eladósodva, a világi emberek is elismerik, hogy rengeteget épültünk, fejlődtünk.

 

És te imádkozol? 

A legutóbbi választáson a polgármesteri székért három ellenjelölt volt. Mindegyikük úgy kezdte a kampányülését, hogy rengeteg dolog fejlődött a faluban, de… és utána jöttek a problémák velem. Az egyik polgármesterjelölt például azt mondta, hogy itt mindenkinek imádkozni kell a munkatársak közül. Persze ez nem igaz, hiszen vannak világi munkatársak is. Ez a polgármesterjelölt is az egyik munkatársam, így visszakérdeztem: és te imádkozol? Erre elhallgatott. Tény, hogy sokan megtértek a kollégáim közül és ez nagyon jó dolog. Nem kell mást tenni, csak odaszánni a két halunkat meg az öt kenyerünket, ami a mi munkánk, a mi erőfeszítésünk. Mint ahogy a könyvem első példányát is fölemeltem és azt mondtam, hogy Istenem, ez az én két halam meg az öt kenyerem, helyezd rá a kezed, áldd meg és Te sokszorosítsd meg. És érzem, hogy megsokszorosítja. Nem anyagi haszonszerzés miatt írtam és a polgármesterséget sem azért csinálom, hanem azért, hogy az a fejlődés, amit Isten akar általunk, vezetők által elvégezni, engedelmességünk révén megvalósulhasson.

 

Fájdalmas pofon a hívőktől 

A legfájdalmasabb pofonok azonban nem a politikától, hanem a hívő emberektől érkeztek. Molnár Róbert nem szívesen mesél ezekről a részletekről, mert nem akar senkit megbántani. Azt azonban elmondja, hogy a pofonra nem pofon, hanem ima a válasza. – A könyvem ajánló soraiban is azt írom, hogy azoknak is ajánlom, akik nem szeretnek engem, mert attól, hogy engem nem szeretnek, én még nem vagyok arra kárhoztatva, hogy én ne szeressem őket. Egy hívőnek többletenergiát adhatna a megbocsátás. Amikor engem sérelem, fájdalom, negatív érzés, bántás ér, akkor azt egyből viszem a kereszthez. Odaszegezem a keresztfához és nem engedem, hogy meggyökerezzen bennem egy percre sem.
– Azt látom sok hívőben, sőt az egyházakban, intézményesítve is, hogy nem tudják elengedni az adósságokat. Jézus azt mondta, hogy hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani, hát az korlátlan. Hetvenszer hétszer, tehát 490-szer naponta? Az hihetetlen nagy szám, tehát mindent meg kell bocsátanunk, és amikor megbocsátunk, akkor gyógyulunk, ha gyógyulunk, akkor épülünk, ha épülünk, akkor Isten meg tud bízni nagyon nagy feladatokkal bennünket, és nem az számít, hogy hol vagyunk. Isten bizonyos céllal teremtett oda, ahol vagyunk, azért, hogy ott helytálljunk, szolgáljunk – és minden nagy dolog kicsiben kezdődik. Ha kis dolgokban hűek leszünk, akkor Isten nagy dolgokat fog majd folyamatosan adni nekünk, és úgy lesz igazán gyümölcstermő még öregkorunkban is az életünk, hogyha tudunk engedelmes lépéseket tenni testvéreink felé és Isten felé, közösen, összefogva.

 

Vallásoskodó politikusok 

Molnár Róbert szerint száműztük Istent a politikából és „nemzetidegen katyvaszt” erőltettünk a társadalomra, aminek gyümölcseit még most is szedegetjük.
– Csakhogy a rossz fa rossz gyümölcsöt terem, és addig, amíg nem szakít a mai politika ezzel az önző, képmutató, vallásoskodó irányvonalával és úgy él, mint ahogy a világi politikus is, addig nem lesznek valódi áldások. Nem az anyagi jólét fog ebben az országban jólétet teremteni, hanem az Istennel és a környezettel való harmónia, ami ma még hiányzik a társadalomból. 

Molnár Róbert jó lépésnek tartja, hogy Isten neve belekerült az új alkotmányba, de úgy véli, hogy Istent nemcsak a papírra vetett dolgok érdeklik, hanem azt vizsgálja, ami a szívben van.
– Valóban igaz az, hogy mi Istennek adjuk az ország vezetését, vagy ez csak egy marketingfogás? Ha az utóbbi, akkor nem lesz áldás rajta. A hívő élet pedig, az Istennek odaszentelt élet nem elmélet, hanem gyakorlat. Mi valósul meg a gyakorlatban? Mit látnak a mai politikusokon? Van-e alázat a vezetőikben? Mert én nem látok túl nagy alázatot. Örültem annak, hogy váltás történt az országban és repesett a szívem, amikor a megválasztott miniszterelnök az első beszédében azt mondta, hogy soli Deo gloria, vagyis egyedül Istené a dicsőség! De eltelt egy év, és sem az alázatot, sem ennek az életminőségnek a gyümölcseit nem látom. 

A kormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy az országunkat lelkileg is táplálja, még akkor is, hogyha az államot és egyházat szét kell választani. De ez nem jelenti azt, hogy a hívő ember ne vállalhatna világi politikai pozíciót. Isten a politikát a rendteremtés és a szabályok beiktatása céljából teremtette, azért, hogy ne legyen káosz a világban. Isten rendpárti, Isten életpárti. A politikának is az isteni igazságokra kell épülnie. Meg kell érteni a politikusainknak is, hogy az ellenzéki padsorban ülő ellenfél nem ellenség. Csak akkor tudja az ország az egyik lépést megtenni a másik után, ha vannak közös célok. Isten azt mondja, hogy ahol ketten-hárman összegyűltök az én nevemben, ott vagyok én is. És ez vonatkozik a politikára is. Amikor két-három frakció egy akaraton van, vannak közös célok az ország életében, akkor lesznek közös sikerek is. De addig, amíg ezt a nyamvadt, rozoga, szétesés szélén álló szekeret jobbra-balra, előre-hátra ráncigáljuk, soha nem lesz fölívelő pályán a szekerünk, még akkor sem, hogyha a mai kormánynak kétharmada van, mert a kétharmad amilyen jó, annyira veszélyes dolog is. 

Molnár Róbert egy Szeged melletti kis falu független polgármestere. Már gyerekkorában is politikus akart lenni. Települést vezetni nem egyszerű dolog. Megszokta, hogy furcsán néznek rá, amikor azt mondja: emberi számítás szerint nem oldható meg a feladat, de majd imádkozom érte…

 

Fekete Zsuzsa

 

Molnár Róbert új könyvéről beszélget június 26-án vasárnap, a Pesterzsébet-Szabó telepi gyülekezetben délután 5 órától.