Vörös fényben úszott tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Sándor-palota és a Groupama Aréna az üldözött keresztyénekkel való szolidaritás jegyében. Magyarország 2019 óta vesz részt a figyelemfelkeltő kampányban, idén ebből az alkalomból szervezett konferenciát a Hungary Helps csapata, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Üldözött Keresztényeket Segítő Programokért Felelős Államtitkársága a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A Red Wednesday kezdeményezése arra szolgál, hogy felhívja a világ figyelmét az üldözött keresztyének helyzetére, egyben szolidaritásra hívja a társadalmat. A Red Wednesday az emberi és nem a hitbeli kötelesség szimbóluma, bár sokan vannak, akik azért szenvednek és halnak meg, hogy tanúságot tegyenek Jézusról. Az Open Doors szervezet szerint a keresztyénüldözés sosem látott méreteket öltött. A Nemzeti Közszolgálat Egyetem fontosnak érzi, hogy ezeket a tényeket láthatóvá és átláthatóvá tegye, hogy a nyílt párbeszéd és vita színtere lehessen” – fogalmazott köszöntőjében Zachar Péter Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánhelyettese.

Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár bevezető előadásában beszélt a 2017-ben létrejött Hungary Helps  tevékenységéről, köszöntve a négy kontinensről érkező egybegyűlteket. „Jó itt lenni és megtapasztalni, hogy a segíteni vágyó szívükkel nem vagyunk egyedül. Négy kontinensről érkezők azért gyűltek össze, hogy szolidaritást fejezzenek ki azokkal, akiket üldöznek és megölnek a hitükért. Ma is tizenhárom új mártírja lett az egyháznak.”

A Hungary Helps programja az utóbbi években több mint kétmillió szükséget szenvedő számára jelentett kapaszkodót. Kis közösségeket érintő helyi célokra összpontosítanak, közvetítő nélkül dolgoznak azért, hogy a legrövidebb úton a legkiszolgáltatottabb emberekhez jusson el a segítség. Nem csak anyagilag, hanem lelkileg is támogatják az üldözött keresztyéneket. „Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy mi is rászorulunk az ő lelki, szellemi támogatásukra. A munkánkkal végső soron közösséget építünk” – mondta Azbej Tristan, majd négy egyházi vezető által vezetett közös imádságra hívta az egybegyűlteket.
Az üldözöttekért való könyörgést Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita, Azad Marshall raiwindi anglikán püspök, Oliver Dashe Doeme maiduguri püspök és Lackner Pál evangélikus püspök vezette a konferencia résztvevőit.

Az Aid to the Church in Need (ACN) nemzetközi katolikus szervezet 2024-es videós jelentésének bemutatásával kezdte figyelemfelkeltő előadását Marcela Szymansky, a szervezet brüsszeli képviselője, aki kiemelte kiváltságos helyzetünket, hiszen hozzájuthatunk az információkhoz. (Az üldözött keresztyénség helyzetéről készült videós összefoglalók kontinensekre bontva elérhetők a szervezet oldalán.)

A szakértő arra hívta a jelenlevőket, hogy az emlékezésen túl a tetteket is összegezzék. Hangsúlyozta az összefogás fontosságát a téma életben tartására, hogy ennek nyomán megszülethessenek a megfelelő jogszabályok is. Kiemelte az adatbank üzemeltetésének fontosságát, mert abban az incidensek nyomon követhetők lennének. 

„Az üldözés hoz bennünket össze” – mondta a pakisztáni anglikán püspök, Azad Marshall a különböző üldözött keresztyén felekezetek összefogásáról hazájában. „Egyértelmű diszkriminációról beszélhetünk a keresztények ellen. Minket úgy ismertek, hogy mi tanítjuk a muzulmán vezetőket is – az összes pakisztáni vezető keresztény iskolában végzett” – mondta, majd hozzátette, hogy korábbi vezető szerepüket az oktatásban mára elvesztették. Beszámolt az oktatásban tapasztalható diszkriminációról, valamint arról, hogy sokan azért szeretnének egyházi munkát, mert ott biztonságban érzik magukat.

Pakisztánban a társadalom legégetőbb kérdése az adósrabszolgaság intézménye. A keresztény közösségek jelentős része máig a társadalom peremére szorítva él, legtöbbjük szenved a folyamatos kirekesztéstől, az áttérítő szándéktól, fél az emberrablástól, mindennapjaik része a lányok és nők kényszerházasságba taszítása.

„Bár nagyon erősek az extrémista csoportok, de a pakisztáni keresztények rendkívül reziliensek, inkább meghalnak, de nem adják fel a hitüket” – fogalmazott a püspök, kiemelve, hogy nem tekintenek áldozatként önmagukra. „Azért vagyunk ott, mert Isten oda helyezett bennünket, és mi ott szeretnénk őt szolgálni. Az a mi küldetésünk, hogy ezekben a helyzetben megálljunk” – tett bizonyságot a hitéről az elöljáró.

Azad Marshall kiemelte, hogy a vallásközi párbeszéd legfontosabb változásait az oktatás területén lehet megalapozni, hiszen ha a keresztény és muzulmán fiatalok gyerekkoruktól kezdve tudnak együtt időt tölteni, közösen tanulni, sokkal kevésbé válnak később szélsőségesen ellenségesekké.

„Általános és középiskolában egy padban ültem egy keresztyén fiúval, de egyáltalán nem volt köztünk ellenségeskedés. Mielőtt elkezdődött a hittanóra, a keresztyének mentek az egyik terembe, mi, muszlimok egy másikba. Húsvétkor, karácsonykor meglátogattuk őket, kellemes ünnepeket kívántunk nekik. Ők is jöttek, amikor nálunk volt ünnep, szóval egy családban éltünk. Ennek már tíz-tizenöt éve elkezdett vége szakadni. Kifejezetten lehet érezni, hogy ellenérzéseket ültettek el a népben, ami miatt ma már megkülönböztetjük, ki keresztyén, ki muszlim, ki szunnita, ki síita.”
Kapcsolódó cikkünk: A félelem háborúja 

„Ezt szeretnénk megtanítani, hogy hogyan lehet kapcsolatokat építeni. Segítsenek bennünket imával, erősítsék az intézményeinket!” – kérte az anglikán vezető, s egyúttal megköszönte, hogy a jelenlévők készek voltak megismerni a fájdalmukat.

Oliver Dashe Doeme, a Maiduguri Katolikus Egyházmegye püspöke a nigériai üldözés kapcsán a katolikus hívek helyzetéről beszélt. Csak a katolikus egyházban kétszáz templomot romboltak le, de nem kímélték a missziós kórházakat és iskolákat sem. A Maiduguri püspökség ötezer özvegyről és tizenötezer árváról gondoskodik. A Genocide Watch adatai szerint az ezredfordulótól 2024 elejéig 62 000 keresztény esett áldozatul a fulani törzs, a Boko Haram és az ISWAP terrorista csoport támadásainak. A támadások következtében a keresztények elveszítik a tulajdonukat, köztük az egyetlen megélhetést jelentő termőföldjeiket, legelőiket is.

„A jó hír az, hogy mindezek ellenére az egyház Nigériában továbbra is növekedik és erősödik, az emberek hite megingathatatlan. A katolikusok száma ezres nagyságrendben növekedik, de a papi hivatást választó fiatalemberek száma is gyarapszik. Az üldöztetés ellenére a fiatalok meghallják az elhívást, a hit ereje pedig erősödik, az elkötelezettség és a szentségekhez való járulás ezerszámra megnőtt” – számolt be a püspök, miközben kifejezte háláját az erkölcsi és pénzügyi segítségért, amit Magyarországtól kaptak.

John Bogna Bakeni segédpüspök tovább árnyalta, hogy miképpen vált egyre intenzívebbé a Nigériában tapasztalt keresztényüldözés. „Az irónia az, hogy a kihívások közepette a keresztény hit erősödött. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem könnyű Észak-Nigériában kereszténynek lenni, de olyan háborús megpróbáltatásokat éltünk túl, ami a mai napig erőt ad” – mondta az egyházi vezető, aki szintén háláját fejezte ki a szolidaritásért és közösségvállalásért. „Amit fel tudunk kínálni, az a hitünk és az ellenállásunk – és ez azért is lehetséges, mert önök közösséget vállalnak velünk” – fejezte be mondandóját a segédpüspök.

Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2022–2024
A konferencia könyvbemutatóval zárult, ugyanis elkészült a hatodik Budapest-jelentés, melynek „legnagyobb érdeme a folytonosság és kitartás” – mondta Hölvényi György Európa Parlament-képviselő, miközben háláját fejezte ki mindazok munkájáért, akik nem hagyják a keresztényüldözés témáját elhallgattatni.

A képviselő arról is beszámolt, hogy a legmagasabb diplomáciai körökben is relativizálni próbálják a keresztényüldözés témáját. A képviselő a témával szembeni közönyt látja a legnagyobb ellenségnek, Magyarország hozzáállását viszont üdítő kivételnek nevezte. „Ez nem vallási, hanem emberjogi kérdés” – hangsúlyozta, kiemelve annak a fontosságát, hogy a most megjelent kötet tényekkel próbálja áttörni a közöny falát.

Kaló József egyetemi docens szerkesztette a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2022–2024 című kötetet. A könyv újdonsága, hogy foglalkozik Európával és Amerikával is, ahol bár konkrét üldözésről nem, de diszkriminációról igenis lehet beszélni.
A háromszázötven oldalas kötet több mint harminc szerző munkája, olvasmányos, de tudományos eredményeket mutat fel – a számszerűsített adatokat megdöbbentőnek nevezte a kötet szerkesztője.
„Míg a 2010-es évek elején a Közel-Kelet volt az üldözés gyújtópontja, ma már Afrika nagyon hangsúlyosan került fel nem csak az üldözés térképére, hanem a jelenlegi tendencia szerint hamarosan az lesz a legkeresztényebb kontinens” – mondta el a docens.

A könyv célközönségeként a politikai döntéshozókat, közéleti szereplőket, az értelmiségi réteget egyaránt megjelölte Kaló József, hozzátéve: a kötet bárki számára érthető és plasztikusan hozza közel, hogy miről szólnak a keresztényüldözés és a jogkorlátozás különféle formái ma világszerte.

„Minden egyes tanulmány mögött arcok vannak” – mondta Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, aki szerint így válik személyes tapasztalattá az üldözés fogalma, ahogy a meghívott tanúságtevők jelenléte is ezt erősítette. „A teológia párbeszédképes kell, hogy legyen a kor aktuális és fajsúlyos kérdéseiben. A borítókép a virrasztást juttathatja eszünkbe. A mi szeretetünk hatalmas távolságból is ott virraszt azokkal, akik próbatételek közt vannak. A személyesség az, ami mind a spirituális életben, mind a tudományos életben többet ad a tényeknél és képessé válik ledönteni a közöny falát.” A rektor hangsúlyozta: az üldözés ökumenikus, így a szolidaritás kifejezésének is annak kell lennie.

A rendezvényen bemutatott kiadvány a szervezeten keresztül érhető el. A kötetet Steinbach József dunántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke annak bevezetőjében így ajánlja: „Ez a jelentés tudományos alapossággal tárja fel a keresztényüldözés jelenségét közel s távol, megvizsgálva annak nemcsak hitbéli, hanem biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági, jogi, történelmi és jószolgálati aspektusait.”

Fürjes Zoltán, az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért felelős Államtitkárság helyettes államtitkára záróbeszédében személyes családi történetének üldöztetéspillanatait emelte ki közvetlen felmenői élettörténetéből. Ezzel is azt támasztotta alá, hogy a magyarok belülről és közelről ismerik az üldöztetés húsbavágó voltát, ezért is fontos számunkra ennyire a világban zajló keresztényüldözés szenvedőinek támogatása.

Aki tudna jót tenni, de nem teszi, bűne az annak – idézte Jakab apostol leveléből Isten Igéjét. „Mi kényelmes kereszténységet élünk Európában” – mondta, megköszönve azt, hogy ezen az estén és a Hungary Helps tevékenységén keresztül mégis közel kerülhetett hozzánk az üldözöttség valósága. „A kereszténység közösség és szolidaritás” – hangsúlyozta, ahogy a felelősség kérdését is azzal, hogy nem maradunk némák.

A hozzászólások között Dobos Ágoston békésszentandrási református lelkész azt köszönte meg nyilvánosan, hogy a Hungary Helps tevékenysége lelki természetű. Kitért arra, hogy a programban felölelt feladatok a keresztények feladatai lennének. Arra hívta a jelenlévőket, hogy a saját gyülekezeteikben vigyék hírét az üldözött kereszténység ügyének, és arra is bátorította a gyülekezeteket, hogy hívják meg a Hungary Helps által finanszírozott diákokat és hallgassák meg a bizonyságtételüket, de mindenekelőtt imádságra buzdított az üldözöttekért.

Iraki Kurdisztánba tett 2018-as utunk során ellátogattunk abba az erbíli általános iskolába is, amely a Hungary Helps – Magyarország segít program támogatásával épült fel. Elsőtől hatodik osztályig tanulhatnak itt a gyerekek, keresztények, jazidik és muszlimok vegyesen. Nazad Yousif iskolaigazgató ott jártunkkor elmondta: számukra természetes, hogy együtt nőnek fel, hiszen egy lakóközösséget alkotnak a városban és környékén. Alig száz kilométerre innen ez már nem volna lehetséges. Ebben az iskolában azonban kurd, arab és angol nyelven folyik az oktatás. A tanév kezdete előtt a tanári szoba egyik asztalán keresztény és muszlim hittankönyvek várják kis gazdáikat.
Kapcsolódó cikkünk: Ki veszi fel a keresztet? 

A teljesség igénye nélkül néhány oldal, ahol nyomon követhető a keresztényüldözés jelenlegi állapota:
The Voice of the Martyrs 
Open Doors 
Genocide Watch 
 

Képek: Vargosz