Molnár Sándor lelkész apostoli köszöntését követően az óvodás gyermekek műsora következett verssel, énekekkel. Az ovisok és óvónőik gitárkísérettel, csillogó szemekkel, igaz lelkesedéssel énekelték többek között az „Ó, mily csodás isteni szeretet” kezdetű gyermekdalt.

Nyilas Zoltán északpesti esperes imádságában hálát adott a magyar kisgyermekekért és minél több gyermekáldást kért Istentől.

A hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke az Apostolok cselekedetei 8. fejezetének, 4-7. versei alapján. „Akik pedig szétszóródtak” – kezdődik az igeszakasz, és akár magunkra is gondolhatnánk, hisz ez a magyar sors is” – kezdte beszédét az egyházvezető. „Amikor messzire kerülünk szülőhazánktól, akkor viszünk magunkkal valakit: Jézus Krisztust, és az Úr Isten gondviselő szeretetét.  A szétszóratás kizárólag megpróbáltatásnak tűnik, olyan nehézség, amiből nagyon nehéz felállni és újat kezdeni.” Kiszakadunk abból a természetes rendből, ahová az ember beleszületik: a családjából, a saját településének, vidékének az életéből, jó esetben a református gyülekezetéből, amely ragaszkodik templomához, közösségi életéhez. Kihívás tehát az embernek megtalálni a helyét a szétszóratásban.

Az Igében arról olvasunk, hogy a keresztényeknek menni kell Jeruzsálemből, mert üldözik őket. Ez a szétszóratás az eredeti görögben a diaszpóra. „Az üldözött keresztények menekülnek napjainkban is, legyenek akár szírek vagy magyar keresztények diaszpórában, akik az anyaegyházba menekülnek, de gondolhatunk az országhatáron belüli belső népvándorlásra is” – magyarázta a püspök.

„Az Isten világában a valóságból lesz a lehetőség: ha az Ő valóságát választjuk, akkor töltjük be a nekünk elkészített lehetőségeket. A lehetőség: nyitott ajtó, ami éppen a szétszóratás miatt nyílik meg a Jeruzsálemből menekülőknek. Ami az embernek megpróbáltatás, az az evangélium és Isten terve számára megnyílt lehetőség.”

Emlékszünk, hogy Jézus, mielőtt felemeltetett a mennybe, ezt mondta: „lesztek nekem tanúim… a föld végső határáig.” És Fülöp (ahogyan az 5. versben olvassuk) meglátta a nyitott ajtót, hogy még Samáriába is el lehet menni és ott beszélni Jézusról, az Ige pedig ott is élő és ható. „A templomunk falai között talán erősnek érezzük magunkat, de ha kilépünk, a világ mintha már erősebb lenne. Akik így gondolkodnak, azok a templom négy fala közt is kicsinyhitűek, de milyen jó, hogy az első keresztények nem így vélekedtek, hanem betöltötték a Jézus Krisztus által meghagyott missziói tervet.” Az a legjobb a gyermekeinknek, országunknak, az egész világnak, ha azt akarjuk adni, ami nekünk a legértékesebb: ha továbbadjuk Jézus Krisztus szeretetének örömhírét.

A szétszóratás szava a Bibliában ugyanaz, mint a vetőmag szava: ahhoz, hogy a mag betöltse küldetését, el kell vetni, szét kell szórni. Valamikor a XVI. században úgy nevezték el magyar reformátusok az iskolát, hogy az „egyház veteményes kertje”, így mondhatjuk, hogy az óvoda a „palántanevelő”. „A Szőlőszem óvodának azt kívánjuk, hogy legyen benne a Léleknek a gyümölcse, ahol a gyermek nem díszlet, nem alapanyag, hanem ajándék, Isten ajándéka. Legyen sok szőlőszem ebben az óvodában, akik a Lélek gyümölcsét termik, mert ilyen emberekre van szüksége a világnak, országunknak, egyházunknak és a családjainknak is” – zárta az igehirdetést Balog Zoltán.

A püspök imádsága után a gyülekezet kamarakórusa énekelt Nagyné Győrfy Ildikó vezetésével, majd Molnár Sándor lelkész köszöntötte a megjelenteket, megkülönböztetett tisztelettel az egyházi vezetőket, valamint Menczer Tamás államtitkárt, Tarjáni István biatorbágyi polgármestert, az Óvodafejlesztési Projektiroda és az építtető cég képviselőit, Hajnóczi Kristófné Barabás Orsolya intézményigazgatót, valamint Dudásné Forró Sarolta óvodavezetőt.

Ezután Bíró Gyula gyülekezeti főgondnok tartott beszámolót a templomfelújítás folyamatáról, majd az óvodai beruházásról. A templom történetéről szólva felidézte, hogy a biai anyagyülekezet gyökerei egészen az 1600-as évek elejéig nyúlnak vissza. A jelenlegi református templomot a gyülekezet 1710-ben építtette, melyet a későbbiekben tovább bővítettek, átalakítottak.  Az épületen az elmúlt három évtizedben is több rekonstrukciót végeztek, 2011-ben előbb a külső felújítást tetőcserével, új ablakok beépítésével, vakolással és festéssel. Ezután a templom teljes belső renoválása vált ismét szükségessé. 2019-ben megtörtént a padozat és a régi cementlapokkal burkolt padlózat cseréje, valamint a fűtésrendszer korszerűsítése.  A beruházás alapvetően a dunamelléki egyházkerület támogatásával, illetve önkormányzati hozzájárulásból, céladományokból és a gyülekezet adakozásából valósulhatott meg. Mindeközben a megkezdett óvoda építése is befejeződött a templommal szemközti ingatlanon, így célszerűnek tűnt a két eseményt együtt megünnepelni.

Az óvodaépítésről a főgondnok elmondta, hogy az egyházközség által fenntartott Biai Gáspár Református Általános Iskola 2022-ben vált többcélú intézménnyé az Országos Óvodaprogramban létrehozott Szőlőszem Óvodával. Az intézmény a korábbi parókia helyén épült fel, és 2022 szeptemberében kezdte meg működését, akkor még két csoporttal. Az idei nevelési év már 100 kisgyermekkel indult, négy csoportban. A pedagógusok nevelési célkitűzéseiket a szülőkkel közösen kívánják elérni, szorosan együttműködve a fenntartó gyülekezettel. 

Menczer Tamás államtitkár, országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy hálára és örömre ad okot egy ilyen alkalom, amely egyértelműen mutatja a növekvő gyermekvállalási kedvet.

„Ha van gyermek, akkor van jövőnk, és ha van erős közösségünk is, akkor minden nehézségből és minden válságból ki fogunk jönni, sőt, erősebbek leszünk.” Az államtitkár kifejezte azt is, hogy a közösségeket erősíteni, támogatni kell, beleértve a vallási és családi közösséget is, benne a házasságokat, gyermekeket.

Az ünnepi istentiszteletet a Himnusz, majd a püspöki áldás zárta, melyet a gyülekezeti házban gondosan előkészített szeretetvendégség követett.

Képek: Holozsnyai Norbert