Észreveszik?
Valamivel több mint két éve pattant ki az ötlet két fiatal református lelkipásztor fejéből, hogy szeretnének létrehozni valami különleges, a megszokottól eltérő internetes jelenlétet, amely rendszeresen reagál a hétköznapok történéseire – meséli a Reposzt egyik alapítója, Bella Péter győrújbaráti lelkipásztor.
– Stabil formát akartunk kialakítani, de egyáltalán nem volt biztos, hogy ha új blogot indítunk, azt bárki is észreveszi. Eldöntöttük, hogy minden nap új posztot írunk, így az olvasóknak van okuk napról napra visszatérni hozzánk.

Hét nap, hét ember, hét poszt
Az írók teljesen szabad kezet kapnak a témák kiválasztásánál, arról írnak, amiről akarnak. Nincs főszerkesztő, sőt szerkesztőség sem. A hétfős írói csoportból minden nap más osztja meg gondolatait a világhálón. Bella Péter szerint a stabilitás és a rendszeresség hozta meg az eredményt, vagyis azt, hogy egyre többen olvassák a Reposztot. Az ismertséghez hozzájárult az is hogy a Dunántúli Református Egyházkerület is kitette hivatalos honlapjának főoldalára a Reposztot, így az mindig az egyházi olvasótábor szeme előtt van.
– A Facebookon is létrehoztunk egy oldalt, hiszen ma már teljesen természetes, hogy a közösségi médiában is részt kell venni. Különböző keresztyén blogokkal is felvettük a kapcsolatot, gyakran szemléznek minket, ennek köszönhetően is egyre terjed a hírünk.

Lerombolt sztereotípiák
Bella Péter azt mondja, hogy számára a dialógusképesség a legfontosabb, vagyis reagálni valamire, ami kívülről jön, és arra érkezik a viszontreakció.
– Sztereotípiákat romboltunk le, sok embert megleptünk már eleve azzal, hogy papok használják a számítógépet és blogolnak is. Az egyházon belül sokan nem tartják fontosnak a Reposztot, mégis elmondható, mára brand lett a blogunk – teszi hozzá a fiatal lelkész.

Ma is jelen van
Jakab Bálint lelkipásztor azért kezdett blogolni, mert érdekelte az egyházon kívüli lét, valamint a blog, mint egy új, számára ismeretlen műfaj.
– Azt éreztem, hogy van érvényes mondanivalóm, amit szívesen megosztanék az olvasókkal. Korábban is írtam már újságban, teológiai szakfolyóiratokban, de az egészen más. Írásaimmal azt szeretném üzenni, hogy az egyház nemcsak a múltnak a része, hanem ma is jelen van, és értéket, hagyományokat hordoz.

Fegyelem és gondolkodási kényszer
Jakab Bálint a blogot lehetőségnek tartja arra, hogy azoknak is közvetítsék a keresztyén értékeket, akik egyébként nincsenek semmilyen kapcsolatban az egyházzal.
– A blogolás ugyanakkor fegyelmet és gondolkodási kényszert is jelent, hiszen hétről hétre reflektálnom kell a világ dolgaira. Számos pozitív visszajelzést kapok, és az is meglepett, hogy amikor hazamegyek Erdélybe, ott is mondják, hogy tudnak a blogunkról. Az emberek büszkék arra, hogy kimondunk dolgokat, és örülnek annak, hogy mi, reformátusok ilyen módon is jelen vagyunk a magyar médiafelületen.

Mélyfúrás
Nincs bennem hasadás, vagyis nem írok semmi olyat a blogban, amit ne vállalnék az egyházon belül is. Ilyen értelemben nem válik el a blogolás és az igehirdetés. Itt is, ott is őszintén kell beszélni, csak mások a témák és a megszólalás módja. Az egyik ELTE-s tanárom hasonlatával élve: egy dolgot lehet koncentráltan körbejárni, ugyanúgy, mint a mélytengeri fúrásoknál. A olajbányászatban a tengeri fúrók úgy mennek több ezer méter mélyre hosszú-hosszú ideig, hogy nem találnak semmit. Irdatlan energiát kell befektetniük, míg végül megtalálják a fekete aranyat. A blog a többi közt arra ad lehetőséget, hogy egy-egy témára koncentráltan, azonban a teológiai keret szorítása nélkül tudok reflektálni.

Őszintén vagy sehogy
Az egyház újító, friss szárnyának, izgalmas kísérletnek tartja a Reposztot, ezért csatlakozott a blogolókhoz Pálfi Zsuzsanna. A győri református lelkipásztor nem fél kifejteni a véleményét.
– A civil életemben is igyekszem kerülni a kettősséget. Ha valamiről véleményem van, akkor ugyanazt képviselem a püspök előtt, mint mondjuk egy volt osztálytársammal beszélgetve. Vállalom a véleményem, az erősségeimet, gyengeségeimet, hiszen felesleges szépíteni, kanyarokat tenni. Vagy őszintén írok, vagy sehogy.

Ellenkező vélemények
A blogolás azonban nem könnyű műfaj. Az írók gyakran szembesülnek a saját véleményükkel szöges ellentétben álló vélekedésekkel is.
– A kommentek tekintetében már edződöm. Eleinte még a szívemre vettem, ha egy-egy hozzászólást igazságtalannak gondoltam, de aztán megbeszéltük a többiekkel, hogyan értékeljük ezeket a reakciókat. Ma már ha úgy érzem, hogy valaki szándékosan félre akarja érteni, amit írok, nem reagálok rá. Híve vagyok a jóindulatú, nyitott vitáknak, sőt találkoztam olyan bejegyzéssel is, ami kiegészítette, kerekké tette az írásomat.

Más a fűszerezése
Pálfi Zsuzsannával már előfordult, hogy ha bemutatkozott valahol, kiderült, hogy az írásait már ismerik a netről.
– Gyakrabban kapok visszhangot azoktól, akik csak periférikusan kapcsolódnak az egyházhoz. Azt mondják, örülnek, hogy érdekes dolgokat vetünk fel a Reposzton, és nagyon jó ezeket a témákat egyházi szemszögből látniuk. Egészen más a fűszerezése, mintha egy világi újságban olvasnának ugyanerről.

Ahogy nem divat
Pálfi Zsuzsanna legemlékezetesebb blog bejegyzése „Szingliként a házasság hetében" címmel jelent meg. A lelkésznő ebben azt fejtegeti, hogy keresztyén szingliként is van élet a 4. x után is, és nem feltétlen kell vállalhatatlan kompromisszumokat kötni, mert nem hiszi, hogy a „bármi áron karikagyűrű" az Isten akarata.
– Nagy kérdés volt, hogy egyedülállóként, lelkészként vajon milyen üzenetet fogalmazhatnék meg a témában. Ez a bejegyzésem robbantott és nagy olvasottságot hozott, hiszen olyan kérdést feszegettem, amiről nem igazán divat ebben a formában beszélni az egyházban.

Polihisztor?
A lelkésznő azt mondja, hogy nagyon sokrétű az érdeklődése. Ahogyan a blog bemutatkozásában is írja, „Ha pár évszázaddal korábban születek, elmentem volna polihisztornak. Mivel nem akkor születtem, református lelkész lett belőlem. Talán nem is olyan nagy a különbség, ami az elvárásokat illeti."

A Reposzt felpezsdítette az egyházi közéletet, megszólaltatta a sokszor néma egyházat. A kezdeményezést díjazta a a Goldenblog zsűrije. A hvg. hu versenyén több mint ezer blog harcolt az elsőségért, a Reposzt a közélet kategóriában a hetedik helyen végzett, az elsőséget a több százezres olvasótáborral rendelkező Határátkelő szerezte meg. A Reposzt írói mindannyian a helyén kezelik az eredményt. A díj arra volt jó, hogy a "klerikális reakcióknak" köszönhetően világ jobban betekinthetett a keresztyének gondolkodásába, és a lelkipásztorok kibújhattak a láthatatlan skatulyából, ugyanis ahogy önmagukról írják: a Reposzt "egy blog, ahol a klérus nem papol, hanem gondolkodik, megoszt, reagál." 

Fekete Zsuzsa

A Reposztról szóló korábbi írásunkat az alábbi linkre kattintva olvashatja:

A legjobb tíz között: hat pap és egy papné