Meggyőzni
Reggel kilencre beszéljük meg a találkozót. A meredek budai utcán kaptatok felfelé, és miközben keresgélem a megadott címet, szemembe ötlik egy nagy fehér papír az egyik postaládán, rajta kézírás: „A tévébe mentem felvételre, kérlek, várj meg! Sietek.” Két perc múlva taxi fékez mellettem, üdén, mosolyogva kiszáll belőle Bagdy Emőke és már magyarázza is, hogy elvállalt egy hajnali szereplést a legnagyobb kereskedelmi televízióban, ugyanis vannak témák, amelyek szívügyei, ilyen például a család épségének elősegítése, vagy a gyermekvállalás kérdése, amiben szeretné a másként gondolkodókat meggyőzni.

Mi jót tettél?
Beszélgetésünk a nappaliban folytatódik, a professzor asszony azt kéri, hogy tegeződjünk, náluk a szakmában így szokás. Még alig múlt kilenc, és már a második interjút adja, mindig ilyen sűrű a napja? – faggatom.
– Sosem pihengettem tízig, a munkám miatt feszes a napirendem, de már gyerekként is fegyelmezett életet éltem. A szülői házból hoztam magammal, hogy időben kelünk és a napi feladatainkat el kell végezni, ezt mi szolgálatnak neveztük. A gyakorlatban azt jelentette, hogy a kötelező dolgok mellett minden nap kellett valakiért tenni. Édesapám református lelkész volt, a családi rítushoz hozzátartozott, hogy esténként végigkérdezett minket: ma mi jót tettél, kinek segítettél? Később, amikor osztályos pszichológusként kezdtem a pszichiátrián dolgozni, a főnökünk is azt tanította, hogy az elmebetegeknek is napirendet kell készíteni, hogy tudják mihez tartani magukat. A kiszámíthatóság megnyugtatóan hat a lélekre. A rendelési időm be van osztva, és ha felütöm a naptáramat, már most meg tudom mondani, hogy június közepéig mikor mit csinálok. A szoros napirendembe már csak becsúszó szereléssel lehet valamit begyömöszölni – teszi hozzá nevetve.

Életfegyelem
Inkább a végtelen szabadság, mintsem a fegyelem jut eszembe, ha Bagdy Emőkére nézek, de szerinte a szabadság és a rend szorosan összetartozó fogalmak.
– Az életfegyelem rendet teremt az életemben, a kapcsolataimban. Ha rend van az életemben, a lelkemben, az nagy belső szabadságot ad. Attól szabad a lelkem, hogy azt teszem, amit fontosnak gondolok.
A pszichológusnő szerint nehéz sémákba szorítani, hogy mit tartunk fontosnak és értékesnek. Olyan értelmet és célokat kell találni az életben, amelyről mélyen hisszük, hogy értékesek.
– A Jóistenen kívül azonban senki nem erősít meg abban, hogy valami jó vagy rossz. Az isteni törvények megerősítik, hogy mi lehet érték, ez már támpontot ad, és ezen alapul az egész etikai rendszerem. Határozottan meg tudom mondani, hogy mi vezérli a cselekedeteimet. Kant is megfogalmazta már, aztán sokan átvették tőle a következő gondolatot: ha én nem teszem, akkor ki tegye? Ha nem most teszem, mikor? Ha nem teszem, akkor ki vagyok én? Ez a három mondat fontos etikai vezércsillag nekem.

Hitelesség
Bagdy Emőke szakmailag soha nem hivatkozik mély vallásosságára.
– Nem állok a páciensem vagy a világ elé azzal, hogy nézzétek, milyen istenhívő vagyok! Bízom benne, hogy az életgyakorlatom mutatja meg istenhitemet. Az életem nyitott könyv, könnyen kideríthető, hogy amit az egész életemmel vallok, igaz-e vagy sem. Ez adhat hitelt a keresztyén embernek.

A félelemről
Senkitől nem félek – jelenti ki határozottan Bagdy Emőke, mikor a félelemről kérdezem.
– Istent félem, de az egészen más dolog. Istenre mindig úgy gondolok, hogy Ő maga a szeretet. Végtelen jóságával körülvesz, és hatalmas tenyerében megbújhatok, mint egy védelemre szoruló kis lény. Ő jelenti a védtelen emberi lényemnek a végtelen biztonságot. Isten szeret, ezért az istenfélelmem arról szól, én magam annyira szeretem őt, hogy parancsait betartom.

Amit kiejtünk a szánkon
Bagdy Emőke egyik leggyakrabban használt szava a szeretet. Mikor ezt szóvá teszem, csodálkozva mondja, hogy eddig nem vette észre.
– Csak azt tudom, hogy a kimondott szavaink visszasugároznak a lelkünkre. Sajátosan viszonyulok a magyar nyelvhez. Az ódon veretű magyar nyelvtani szerkezetek ugyanolyan fontosak a lelkemnek, mint a stílus és a szavak tisztasága. Lelkipásztor édesapám és a költő nagyapám miatt is belém ivódott a szép beszéd, hiszen tiszta forrásból kaptam a magyar nyelvet. Ma ebben a furcsa posztmodern világban, ahol az értékrelativizmus uralkodik, maguk a nyelv őrei is alpári stílusban írnak, mocskos kifejezések sora gurgulázik a színészek ajkáról egy-egy drámában, engem pedig szinte fizikailag bánt a csúnya beszéd. Szeretnék ezen a rossz szokásrendszeren változtatni, mert amit kiejtünk a szánkon, az befolyásolja a lelkiállapotunkat. A csúnya szavakban rejlő gonoszság, agresszió, negatív érzelem visszahat ránk. A magyar nyelv fejezi ki a világon egyedülállóan például azt, hogy ha mérges vagyok, az mérgezett állapotot jelent. Ilyenkor az ártalmas stresszhormonok a szívkoszorúereket támadják meg, és ez infarktushoz vezethet. Pszichoterapeutaként a szavak gyógyító erejét is használom.

Lélekgyógyítás
A lélekgyógyítás és a különböző módszerek hatékonysága felé terelődik a szó. A professzorasszony azt mondja, hogy gyakran dolgozik belső képi folyamatokkal, relaxációval, azonban ezt az ortodox reformátusok veszedelmesnek tartják.
– Felelős magyar református nőként és szakemberként dolgozom ezekkel a módszerekkel, és vállalom érte a felelősséget. A tudomány bebizonyította, hogy az emlékkép és a valóságos látvány az idegrendszer számára ugyanazt jelenti, vagyis amikor építő folyamatokat viszek végig a képzeletben, ugyanazt jelenti az agynak, mintha a valóságban is megtörténne, amit elképzeltem. Pusztán a szakemberi felelősségen és lelkiismereten van a hangsúly, hogy milyen folyamatokat vezetek benn, és azok tiszták és szentek legyenek. Meggyőződésem, hogy ezek nem ördögtől való dolgok.

Utak a lélekhez
Az ember lelkéhez több úton férhetünk hozzá. Szeretném elérni, hogy a mi református kultúránkban is meglegyen az elfogadottsága a különböző módszereknek. Az egyik út a tudatos nyelvi út, de a beszéd rafinált, kifinomult, manipulatív, és a szavakkal sokszor nem az igazat fejezzük ki, mert félünk őszintén beszélni, szépítjük a dolgokat. Az érzelmi agy viszont olyan, mint a gyerekagy, nem tud hazudni, valótlant mondani. Amikor képekkel dolgozunk, lehetetlen, hogy hazudjunk. A testen keresztül is szólhatok a lélekhez. A sejtjeinkben minden leképeződik holografikusan, a velünk történt dolgok sejtszinten is rögződnek.

Imapszichológia
Az imapszichológiáról azt tartja Bagdy Emőke, hogy az önismerethez vezető fontos út lehet az ima, mert az olyan szellőzőcsatorna, ahol megoszthatunk mindent, és elfogadásra, nem pedig elítélésre találunk.
– A biológiai fiatalság megőrzésének egyik fontos eszköze az ima. Imádság közben telomeráz (örökélet-enzim) termelődik, ami védi a sejtjeinket. Az ima mellett nagyon jó hatású a meditáció. A keresztyén meditáció is sokak szemében elítélő címkét kap az egyházban, holott ennek is hosszú története van. Jelentős bibliai üzenetekkel tudunk úgy foglalkozni, hogy ismételgetjük, átcsurgatjuk magunkon. Ismert, egyszerű katolikus meditáció például, hogy minden belégzésre átengedjünk gondolatainkon, hogy Jézus, és minden kilégzésre, hogy Krisztus. Csupán ennyi. Ha ezt egy ideig ismételgetjük, kitisztult állapotba hozhatja a lelkünket. Számos gyógyító hatású üzenetet kaphatunk: „Ne félj, csak higgy”. Elég lehet ennyit ismételgetni, hogy elinduljunk a gyógyulás útján. A keresztyén meditációban az Igére, a lélekemelő isteni üzenetre koncentrálunk, az elmélyülésre időt kell szánni. Számtalanszor láttam édesapámat prédikációra készülve, csak ült és tűnődött, magába merült, mielőtt a Bibliát a kezébe vette. Meg vagyok győződve arról, hogy az igehirdetésre készülve a lelkész valóban megkapja az isteni segítséget, hogy hittel tudja közvetíteni az érvényes isteni üzenetet.

Szeretet
Szívesen mesél Bagdy Emőke a lélekről, a pszichológiáról, közben megemlítem neki, hogy bár minden egyes mondatában benne van a teljes személyisége, mégis úgy érzem, mintha önmagát háttérbe szorítaná. Veled ki foglalkozik? – kérdezem.
– Nagyon sok szeretetet kapok, ebben sosem volt hiány. A gyerekeim szeretettel vesznek körül, de abból is sokat kapok vissza, amit adok. A névnapomra annyi virágot hoztak nekem, hogy nem fért a vázákba, lavórokat kellett elővenni, és az e-mail postafiókom is tele volt üdvözletekkel. Elismerik a munkámat is, legutóbb, március 15-én a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje Polgári Tagozat érdemrendjét kaptam, és örülök, hogy a szakmaiságomat, a munkámat jutalmazták a díjjal, nem pedig más egyebet. Nagyon sok szakmai elismerésem van, el sem sorolom, hiszen nem ez a lényeg, hanem az, hogy egyre jobban odafigyelnek a pszichológiára.

Család vagy szakma?
A pszichológusnő azt is elárulja, hogy a személyes és a szakmai élete sokszor felcserélődött, a szakma olyan fontos lett, mint másnál a magánélet.
– Bűntudattal mondom, de el kell ismerni, hogy a családi életemet, a gyermekeimmel eltöltött időt kurtítottam meg azzal, hogy többet adtam a szakmának. Isten kegyelme azonban, hogy mégis kiváló gyerekeim lettek. A személyes életemnek ezt a hatalmas konfliktusát egész életemen végigcipeltem: mennyit adok a családomnak és mennyit a szakmámnak, amit nagyon szeretek. De kétfelé szeretni így sem lehet. Mindig megvan a libikóka, amiben az egyik oldal egy kicsivel kevesebbet kap, és kritikus, hogy melyik kap kevesebbet. A férjemmel – aki hét évvel ezelőtt halt meg – olyan egyezségben éltünk, hogy tiszteletben tartottuk egymás hivatását. Elfogadtam, ha elvonult könyvet írni, és ő is el tudta fogadni, hogy alkotó ember vagyok, örült a sikereimnek, és büszke volt rám.

Tartsd meg a tanácsod magadnak!
Bagdy Emőke pszichológusként nem tud nagyobb ajándékot elképzelni, mint hogy valaki rábízza a titkait, de hiába dolgozik pszichológusként, neki is van pszichológusa; egy kollégája hallgatja meg évtizedek óta.
– Ez egy hihetetlen testvéri szövetség, mindent tud az életemről, többet, mint a családtagjaim, hiszen a szupervízorom még az álmaimat is tudja. Attól, hogy pszichológus vagyok, én sem vagyok csalhatatlan, nekem is van Achilles-sarkam, engem is meg lehet bántani. Ősi törvény, hogy egyedül nem megy. Nem megy nekem sem, ha eltévedek az érzelmi dzsungelemben, kell, hogy legyen vezetőm, aki segít kijönni onnan. A családtagok nem alkalmasak a szakmai segítségre, mert az érzelmek elfogulttá tesznek. Nem véletlen, hogy az amerikai kultúrában sokan járnak szakemberhez. Nem viszik haza a feszültséget, és nem öntik a lelki szemetet az életük párjára, vagy másokra, hanem a megfelelő helyen, a pszichológusnál teszik le terheiket. Az egészségpszichológia azt mondja, hogy ne szennyezd a kapcsolati mezőt, erőteret, mert nem jó, ha éppen búsítót mondok, és senki nem mer vidám lenni, nevetni körülöttem. Ha valaki nem tud pszichológushoz járni, akkor jó módszer, hogy egész héten összeírja, ami gyötörte, bántotta, majd hetente egyszer leül egy bizalmi személlyel, akivel kölcsönösen elmondják egymásnak, ami foglalkoztatja őket. A takarításhoz hasonlít ez, a szavakkal együtt kiventilláljuk magunkból a feszültséget. Fontos szabály azonban, hogy mindkét fél csak 30-30 percet beszélhet, a másiknak pedig csak annyi a dolga, hogy figyelmesen hallgassa. Nem szabad közbeszólni, tanácsot adni. Csak egy a fontos: figyelj, hallgass, légy jelen! Fogd fel, amit mond a másik! Segítsd, hogy ő meghallja saját magát! Ezzel a módszerrel annyi feszültség távozik, hogy ami marad utána, az már nem betegíti meg a testet. Soha ne adj tanácsot! Jegyezd meg, hogy az én tanácsom nem ér semmit. Nekem nyolcas a lábam, neked úgy, látom hatos, tehát az én cipőm nem jó rád. A tanács haszontalan dolog, fölényt és lerázást fejez ki, ezt pedig ne közvetítsünk. Ne okoskodj! Tartsd meg a tanácsod magadnak! Mindenki önmaga felel azért, amit tesz.

Az öröm és a boldogság különbsége
Boldogság? – Én szinte mindig boldog vagyok – mondja Bagdy Emőke. Az öröm és a boldogság elválasztható egymástól. Megtévesztő lehet, hogy amikor boldognak érezzük magunkat, azt általában az öröm helyzeteire mondjuk. Az öröm egy adott élmény pillanatához, például valami rossz elmúlása miatti felszabadultság érzéshez kötődő különleges lelkiállapot, amiben van egyfajta lelki feldobottság-érzés. A boldogság ennél több, az alapvető biztonságon túl fontos, hogy legyünk fontosak valaki számára, ki tudjuk bontakoztatni, amit hoztunk magunkkal és a világ részévé tegyük, amink van; az ügyességünket, tehetségünket, munkánkat, alkotásunkat, teljesítményünket. A férfiaknál a materiális alkotáson van a fő hangsúly, a nőknél pedig az alkotás királyi csúcsa a gyermekszülés és a gyermek felnevelése. Boldog vagyok, mert három gyerekem felnőtt, egészségesek, tiszta szívűek, istenhívők. Ez isteni ajándék. A boldogság azt jelenti, ha van szeretet, egymás iránti tisztelet és meghittség. A boldogság valódi kérdése nem az, hogy amire vágyom, azt megkapom-e. Az igazi boldogságra úgy találunk rá, hogy megkérdezzük önmagunktól: mikor voltál utoljára igazán, felhőtlenül boldog? Na, akkor rátalálsz, hogy mikor. Ez sohasem a tárgyi dolgokkal kapcsolatos, hanem szeretettel, a kapcsolattal függ össze: mikor a gyerek a nyakadba csimpaszkodik, vagy megölel, aki szeret. Ez az, ami boldoggá tesz. Nekünk, hívőknek nem kell hangsúlyozni: hit, remény, szeretet, mindezek közül mégis a legnagyobb a szeretet.

Fekete Zsuzsa