A hittan is kötelező lesz, akár a matek

Az új köznevelési törvénnyel kusza állapot rendeződhet több évtized várakozás után. Európában hazánk volt az egyetlen ország, ahol a fiatalok tizennyolc éves korukig egyáltalán nem tanultak erkölcsi, etikai kérdésekrőlfolyamatosan, kötelező, szervezett közoktatási keretek között. 2013 szeptemberétől az általános és középiskolás diákok órarendjében ugyanúgy szerepel majd a hit- és erkölcstan, illetve az etika, mint akár a matematika és a történelem. A törvényalkotó a gyerekek belátására bízza, hogy etikát vagy hittant tanulnak-e. 

Kiszorítósdi

A református egyház is szorgalmazta az új köznevelési törvény kötelező hitoktatásra vonatkozó passzusát, azonban ennek megszületésével nyomban számos probléma a felszínre került.
Korábban áttekinthetetlen volt a hittan- és etikaoktatás kérdése, a jogszabály elfogadásával azonban megszűnik az áldatlan állapot – véli Tőkéczki László. Az ELTE professzora azt mondja, hogy az egyházaknak kell megfelelő szakembereket biztosítani a hitoktatáshoz, de észnél kell lenni a megvalósításnál, mert politikai, egyházi, világnézeti és egyéni megélhetési érdekek is ütköznek majd.
- Kevés egyházi iskola van Magyarországon, a többi iskolában vegyes felekezetűek a gyerekek, így kérdés, hogyan lehet majd számukra megfelelő órákat biztosítani.
Tőkéczki László abban is veszélyt lát, hogy az egyházakat a világnézetileg semleges etikaoktatással próbálják majd kiszorítani az iskolákból.

Színvonalas tananyag és kataszter

A professzor fontosnak tartja, hogy színvonalas oktatást biztosítsanak az egyházak a fiataloknak, ehhez pedig a teológiai tudáson túl a tanításhoz nélkülözhetetlen speciális képesítés is szükséges.
- A hagyományos egyházközösségek oktatóinak meg kell érteni, hogy az iskolai hittanoktatás más, mint egy gyülekezeti bibliaóra. A református egyháznak az is sürgető feladata, hogy megfelelő tananyagot készítsen, valamint egy katasztert, amelyben azoknak a neve szerepel, akik az egyház megbízásából taníthatnának hittant jövő szeptembertől az iskolákban.
Mivel az állam természetesen az ökumenizmus szellemében készíti el az új etika tankönyveket, ezeket színvonalas református részletekkel, füzetekkel gazdagítaná a professzor.

Ne a lelkipásztorok legyenek a hitoktatók

Egyelőre bizonytalan, hogy kik taníthatnak majd hittant és etikát az iskolákban. A köznevelési törvény szerint erre egységes követelményrendszert kell kialakítani, ez egyelőre előkészítési fázisban van. Statisztikai adatok híján azt is nehéz megmondani, hogy az egyházak ki tudják-e elégíteni az iskolák szükségleteit, amikor úgynevezett felmenő rendszerben életbe lép a törvény.

Szükség lesz a hitoktatókra

Húsz éve képeznek hitoktatókat a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán. Nagy István dékán, főiskolai tanszékvezető tanár szerint az elmúlt két évtizedben nagyjából nyolcszáz hitoktatói diplomát adtak ki Nagykőrösön, ennek ellenére úgy gondolja, nincsenek felkészülve az egyházak a kötelező hittanoktatásra.
- Eddig többnyire a lelkipásztorok tanítottak hittant az általános és középiskolákban. A hitoktatói óradíjra korábban lehetetlen volt egzisztenciát építeni. Számos hitoktató megkeseredett, mert az érezték, hogy nem kellenek az egyháznak, sokan másfelé vették az irányt. Most azonban biztosan szükség lesz rájuk – véli a szakember.
A lelkészek a napi teendőjük mellett nem tudják majd az órarendbe beépített hittan oktatását vállalni, különösen egy városi gyülekezetben. A törvény 12 órában maximalizálja a hittan óraszámát, a prédikációk, temetések, esketések és a napi gyülekezeti munka mellett ezt kivitelezhetetlennek tartja a teológus.
- Az iskolai hitoktatáshoz pedig pedagógiai és pszichológiai ismeretek is szükségesek. Az lenne az elfogadható, ha a lelkészek az átmeneti időszakban részt vállalnának a hitoktatásból, majd fokozatosan átadnák a teret a hitoktatóknak.

Mostanáig nem volt piacképes

A Károli egyetemen jelenleg kétféle vallástanárképzés folyik, az egyik pedagógus, a másik teológus diplomára épül. A vallástanárok kétéves master képzésén szinte teljesen leapadt a létszám, nappalin szinte nincs is, aki ezt a szakot választja. A vallástanár diploma ma még nem piacképes, és valószínűleg ugyanez a helyzet az etikával is, hiszen etika szakon egyedül a Veszprémi Egyetemen tanulhatnak a hallgatók, máshol leginkább szakirányként választható. Nagy István elmondta azt is, hogy megkezdték egy etika-vallásismeret szakirányú továbbképzés kidolgozását és fontolgatják azt is, hogy etika szakot indítanak a Károlin.

Az utolsó lehetőség

Nagy István úgy tudja, hogy teológus, hitoktató vagy vallástanár diploma szükséges ahhoz, hogy valaki hittant taníthasson 2013 szeptemberétől. Az etikaoktatás az iskolák, a hitoktatás az egyház kompetenciája lesz. A középiskolákban különösen nagy hiány keletkezhet hitoktatókból – véli a professzor. Riadót kell fújni, hogy a gyülekezetek villámgyorsan beiskolázzák azokat, akik készek még egy diplomát szerezni. A hittan- és etikaoktatást illetően érdemes az egyháznak ébren lenni, hiszen a gyereket nevelő szülők döntő többsége szekularizált, elszoktak az egyháztól. 
- Az iskolák egy része még mindig posztkommunista állapotban van, csak ma már finomabb formában érezhető a vallásellenesség, mint a Rákosi korszakban. Tiltakoznak a hittan ellen, igaz, maguk sem tudják, miért – véli a dékán.

Nagy István ugyanarra figyelmeztet, mint Tőkéczki László, vagyis ügyelni kell arra, hogy az etika ne szorítsa ki a hittant az iskolákból.
– Ez az utolsó lehetőségünk, ha ez mégis megtörténne, ugyanoda jutunk, mint a kommunizmus idején.

Fekete Zsuzsa