Korábban nem tapasztalt szolidaritási hullámról számolnak be az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésen dolgozó segélyszervezetek. Bár "kötelező" együttműködniük, az öt legnagyobb szolgálat között konfliktusok is vannak - például a jövő évi költségvetés tervezete miatt.

Az idei év két katasztrófája, az árvíz és az ajkai vörösiszapömlés után azonnal felbukkantak a helyszíneken a zöld, kék, piros mellényes emberek, illetőleg - az olimpiai karika után - a földkerekség második legismertebb jelképét, a vöröskeresztet viselő segítők. A magyarországi segélyszervezetekre talán még soha nem hárult ekkora felelősség és figyelem: a legtöbb adomány hozzájuk futott be, az első órák ásványvízosztásától a házak újjáépítéséig szinte mindenben kulcsszerepük van.
A magukat a globális adótanácsadó cégek mintájára ironikusan csak "big fivenak", nagy ötnek nevező legfontosabb szervezetek - a Vöröskereszt, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány - egyetértenek abban, hogy az idei év a tragédiák súlyossága mellett a szolidaritás miatt is emlékezetes lesz.
"A Vöröskereszt rekordja eddig 2004ben volt, amikor honfitársaink 750 millió forinttal segítették az ázsiai cunami áldozatait. Idén az árvíz okozta károk helyreállítására több mint egymilliárd, vörösiszap-mentesítésre eddig közel 300 millió forintnyi adomány érkezett hozzánk" mondja lapunknak Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. Hasonló tapasztalatot oszt meg velünk a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. "Félmilliárd forint érkezett hozzánk az árvízkárosultak megsegítésére, ebből 350 milliót a Duna Televízió nézői gyűjtöttek össze, de a végösszeg 600 millió forint körül lesz. A felajánlásokból 22 településen 1200 családnak tudtunk segíteni; a vörösiszap-katasztrófa esetében várhatóan 200 millió forint körül leszünk" - magyarázza a Heti Válasznak Lehel László. Még a segélyszervezetek családjának legfiatalabbika, a négy éve alakult Református Szeretetszolgálat is példa nélküli segítőkészségről számol be. "Eddig 65 millió forint és ennek két-háromszorosát kitevő tárgyi adomány érkezett hozzánk. Összehasonlításul: tavaly egész évben negyvenmillió forint adományt juttattunk el a rászorulókhoz. Az év eleji haiti földrengésnél 15 milliós összeggel gazdálkodtunk, pedig a helyszínen lévő orvoscsapatunk munkájáról szinte naponta beszámolt a média" - mondja Czibere Károly, a szeretetszolgálat főigazgatója.
A legjobbkor jött, hogy az Országgyűlés júniusban ismét áfamentessé tette a közcélú adományozást. Miután ugyanis korábban áfakörbe vonták a területet, a Vöröskeresztnél egymilliárd forintról százmillióra zuhant a természetbeni támogatások nagysága; ez az érték most már ismét 600 millió körül jár.

Hasonlóságok és különbségek
Az öt legnagyobb segélyszervezet sokban hasonlít, de a Vöröskereszt kivételével a többiek egyházi kötődésűek vagy gyökerűek. E kötődés szorosságában azonban van különbség: míg a karitász a katolikus egyház szervezete, a protestáns, ortodox és unitárius felekezetek által alapított ökumenikusoknál a befolyás áttételesebb, a máltaiaknál pedig elsősorban abból fakad, hogy a szervezet igazgatója Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes.
Jóllehet, a katasztrófák helyszínén történő azonnali segítségnyújtással mindegyikük foglalkozik, az ökumenikusok komoly nemzetközi fejlesztési, újjáépítési tapasztalattal rendelkeznek. (A szervezet tíz éve van jelen Afganisztánban, Észak-Kaukázusban pedig nemzetközi konzorcium vezetőjeként éveken keresztül két-hárommillió dollár értékű projekteket vezényelt le.) Az Ökumenikus Segélyszervezet egyedüli magyar partnere az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek Hivatalának.
A Katolikus Karitász egyháza kiterjedt hálózatára támaszkodik - így lett Devecserben a segítségnyújtás egyik legfontosabb műveleti központja a helyi plébánia. A hazánkban 130 éve jelen lévő Vöröskereszt saját rutinjára és területi beágyazottságára számíthat. A karácsony előtti "cipősdoboznyi szeretet" akcióval nevet szerzett baptisták pedig mozgékonyságukkal tűnnek ki. A segélyszervezeti világban ugyanakkor többen "humanitárius látványpékség" üzemeltetésével vádolják őket, amiért erőteljes médiaérzékenységet mutatnak. Például: egy ottani árvaház megsegítését kihasználva ők "csempészték be" Fábry Sándor humorheroldot Észak-Koreába - a témát pedig hálásan csócsálta a bulvársajtó.

Ki segít jobban?
E konfliktus csak az egyik a segélyszervezeti világban lévő feszültségek közül.
Azon túl, hogy mindenki a maga eredményeit tartja a legfigyelemreméltóbbnak, a kívülálló számára érezhető az a féltékeny óvatosság, amellyel az egy-egy természeti csapás alkalmával jól együtt dolgozó szervezetek egymást méregetik.
Megfigyelhető a vetélkedés is - amire jó példa a segélyvonalak ügye. Kilenc éve hozták létre telefonszolgáltatók az 1749es számot - az árvíz és a vörösiszap áldozatainak szánt összegeket a Vöröskereszt juttatja el a károsultakhoz.
Néhány éve azonban konkurens született: 2005-ben Iklódi András üzletember, a HírTőzsde Holding vezérigazgatójának kezdeményezésére megszületett a nemzeti segélyvonal, az 1752. Létrehozása körül elsősorban az Ökumenikus Segélyszervezet buzgólkodott. A telefonszámot működtető alapítvány kuratóriumának az öt nagy szervezet a tagja - így a Vöröskereszt is. A telefonszolgáltatók egy részének azonban nem fűlik a foga egy második vonal megtámogatásához: az 1752 csak a Magyar Telekommal, az Invitellel, a T-Mobile-lal és néhány kisebbel (Netfon, Datanet) áll kapcsolatban - a Vodafone és a Telenor nem csatlakozott. Azaz a magyar távközlési hálózat alig több mint feléből érhet célba a hívás. Igaz, a segélyvonal honlapján lekövethető, hogy hívásonként 250 forint került a nemes célra, a szolgáltató nem számszerűsített - "néhány" forintos kapcsolási díjat számláz. Az összeget egyenlő részben osztják szét a kuratóriumban helyet foglaló segélyszervezetek között, amelyek azt az aktuális katasztrófa áldozatainak megsegítésére fordítják. Többen logikátlannak tartják a segélyvonalak megkettőzését, s rendszeresen felmerül, hogy mégis inkább egyesíteni kellene az erőforrásokat.
Az Ökumenikus Segélyszervezet és két másik protestáns szolgálat között más jellegű feszültség van - az érintettek persze inkább "különböző érdekek megjelenéséről" beszélnek. A baptisták kiváltak az eredetileg általuk is létrehozott szervezetből, Szenczy Sándor vezetésével önálló szeretetszolgálati alapítvány állt fel.
A református egyház maradt ugyan, de megalapított egy saját szolgálatot. Az ökumenikusoknál azzal érvelnek, hogy a szétaprózottság a hatékony munka rovására megy, a két protestáns egyház vezetése azonban elégedett az önálló szolgálattal. Tudomásunk szerint a szervezetek működése miatt láthatóbbnak értékelik karitatív munkájukat. E ténnyel is magyarázzák, hogy nőtt a számukra felajánlott egy százalékok száma.

Költségvetési feszültségek
A napokban újabb feszültségforrás keletkezett a segélyszervezetek világában. A jövő évi költségvetés beterjesztésével kiderült, hogy tovább csökken a Vöröskereszt 2007-ben még 243 milliós forrása: a tervek szerint jövőre 150 millió forintot kapna (idén ez az összeg 173 millió volt). Igaz, nem ebből él a 6,5 milliárdos összköltségvetésű szervezet. Visszaesik a máltaiak (250 millióról 194 millióra) és a baptisták támogatása (28 millióról 22 millióra) is. Nyertes viszont a Katolikus Karitász, az Ökumenikus Segélyszervezet (mindketten 140 millió körüli támogatásban részesülnének), valamint a Református Szeretetszolgálat és a johannita lovagok (ők negyven-negyven milliót kapnak).
A "nyertesek" azért is örülhetnek, mert korábban nem kaptak közvetlen állami támogatást - tavaly csak a Vöröskereszt, a máltaiak és a baptisták szerepeltek önállóan a költségvetési törvényben.
Ügyes lobbitevékenységet igen, politikát azonban csak módjával érdemes keresni a változások mögött. Noha a Vöröskereszt elnökeként dolgozó Habsburg György tavaly még az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje volt, a szervezet nem áll hadilábon a kormánypárttal.
Alelnöke ugyanis az orvos Kovács József, akit tavasszal a gyulai körzetben választottak meg a Fidesz országgyűlési képviselőjének.

Szerző: Ablonczy Bálint
Forrás: Heti Válasz