A nemzeti jövő helye
Százhúsz esztendeje annak, hogy megépülhetett a budai reformátusság első temploma a Szilágyi Dezső téren, amely nemcsak a budai reformátusság első kultuszhelye, hanem „édesanya” is, hiszen innen született aztán a pasaréti, a budahegyvidéki, a kelenföldi, a gazdagréti és a svábhegyi gyülekezet - mondta ünnepi igehirdetésében a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Bogárdi Szabó István hozzátette: Minden magyar református büszke arra, hogy a nemzeti emlékhely kitüntető címet kapta a gyönyörű templom. A budai reformátusok mégsem emlékhely akarnak lenni, hanem továbbra is "bölcsőhely". A püspök úgy fogalmazott: reméli, hogy a nemzeti emlékhely egyúttal a nemzeti jövőnek is a helye (…) mert ez a hely bölcső, ahol új életeknek kell születnie.

Történelem a templomtornyokban
Egyetlen templom története sem áll önmagában, mert minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte, és a fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett - mondta köszöntőjében az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás. - Az ünnep nem csupán a budai református gyülekezeté, hanem az egész I. kerületé - folytatta. - A történelem ott van a várfalakban, a templomtornyokban, az utcák macskaköveiben. Buda sorsa mindig összeforrt Magyarország sorsával - tette hozzá a polgármester. - Nem csupán a külsőleg megszépült templomot ünnepeljük és köszöntjük a hitében, létszámában megerősödött gyülekezetet, hanem együtt örülünk, hogy a Szilágyi Dezső téri református templom bekerült a történelmi emlékhelyek közé.

Találkozási pontok
A templom főbejárata melletti sztélét Nagy Gábor Tamás és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke leplezte le. Az elnök szerint a történelmi emlékhelyek a magyar nemzet szimbolikus jelentőségű helyei, fontos építészeti alkotások, amelyek a történelemben betöltött szerepük miatt válhattak emlékhelyekké.

Radnainé Fogarasi Katalin hozzátette: országszerte 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartanak nyilván, amelyeket egységes sztélével, kőoszloppal jelölnek meg. Az oszlopokra az emlékhellyel kapcsolatos fontosabb információkat vésik be. A templom melletti sztélén a többi közt az is szerepel, hogy a Szilágyi Dezső téri templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre és múzsája, Csinszka. Az elnök beszédében arra is kitért, reméli, hogy a lakosság megszokott találkozási pontjai felválthatók a sztélékkel, emlékhelyekkel.

Inspiráció és nézőpont
A magyar keresztyénségnek az a különös és fontos közéleti feladata, hogy inspiráció és nézőpont legyen a közéleti szereplők számára - mondta ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, református lelkipásztor. - Ha valaki csak azért közéleti szereplő - politikus, képviselő, államtitkár, polgármester -, mert saját maga előre szeretne jutni, soha nem fogja jól végezni a munkáját, még akkor sem, ha nagy többséggel megválasztják - fogalmazott az miniszter. - Ha nincs több inspiráció az emberben, mint saját előrejutása, az az ember rossz úton jár. Az inspiráció ugyanis azt jelenti, hogy az életünkkel és a munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt, többet, mint a saját életünk boldogulása. Ez nemcsak a politikusokra igaz, hanem minden emberre. Mindenkinek meg kell méretnie magát egy magasabb nézőponton - tette hozzá.

A Szilágyi Dezső téri református templom több ütemben - mintegy 15 év alatt - újult meg 85 millió forint pályázati és kormányzati támogatásból, valamint a hívek 10 millió forintos adományából - mondta szakmai beszámolójában Berzétei László, a gyülekezet építési gondnoka.

Az ünnepi istentisztelet perselypénzét a kárpátaljai magyarok megsegítésére ajánlotta fel a budai gyülekezet - mondta Illés Dávid, a budai gyülekezet lelkipásztora. A pénzből református intézmények és parókiák fűtését szeretnék „visszakorszerűsíteni” vegyes tüzelésű kazánokra, amelyekkel gázhiány esetén is tudnak fűteni.

Szöveg és kép: Fekete Zsuzsa