Célpontban a keresztyén közsségek Iránban

Mintegy hetven keresztényt vettek őrizetbe karácsony óta Iránban, megmutatva a határait az iszlám vezetők vallási türelmének, akik büszkén hivatkoznak arra, hogy helyt adnak más hiteknek is.

A legutóbbi akció olyan keresztény bázisközösségeket vett célba, amelyeket Iránban "keményvonalasnak", az iszlám államot fenyegetőnek minősítenek. A hatóságok egyre mélyebb gyanakvással figyelik ezeket, attól tartva, hogy téríteni akarnak a muzulmánok körében, és külföldi befolyás eszközei lehetnek.
Keresztény aktivisták szerint iráni testvéreiket csak azért üldözik, mert a hivatalosan szentesített egyházak keretein kívül végzik szertartásaikat. Az iráni keresztények kis közösségének tagjai magánlakásokon, házakban, a hatóságok figyelő tekintetétől távol gyűlnek össze imára, bibliaolvasásra. Részei egy tágabb "házi gyülekezet" (house church) mozgalomnak, amely több olyan helyen vert gyökeret - például Kínában és Indonéziában -, ahol a hatóságok szigorúan ellenőrzik a keresztények tevékenységét.
Az iráni alkotmány védett státust ad a keresztényeknek, zsidóknak és zoroasztriánusoknak, de számos vallási kisebbség érzékeli az iszlám állam növekvő nyomását, ahogy nő a keményvonalas erők, például a nagyhatalmú Forradalmi Gárda befolyása. Kevés olyan társadalmi korlát van - elkülönült lakónegyedek vagy egyetemek -, amelyek elválasztanák egymástól a muzulmánokat és Irán vallási kisebbségeit, a magas kormányzati vagy katonai posztok azonban lényegében el vannak zárva előlük.
Irán büszkén hivatkozik vallási türelmére. A parlamentben helyeket tartanak fenn a zsidó és keresztény törvényhozóknak, s lehetnek templomaik a római katolikusoknak, az örmény ortodoxoknak és másoknak, zsinagógáik a zsidóknak és szentélyeik a zoroasztriánusoknak, amelyeket a hatóságok szórványos figyelemmel kísérnek. Engedik a vallási ünnepeket, szertartásokat is, de azoknak nem lehet politikai üzenetük vagy felhangjuk.
Az elmúlt években is történtek egyébként őrizetbe vételek a keresztények és más vallási kisebbségek körében, de a mostani kampány a jelek szerint a legkiterjedtebbek és legösszehangoltabbak közé tartozik.
Nyugaton a híveket a vallási közösség bensőségessége vonzza a házi gyülekezetekhez, amelyeket alternatívának tekintenek a hivatalos felekezetekkel szemben. Másutt, például Iránban viszont az is szempont, hogy kibújjanak az engedélyezett egyházaknak az iszlám hatóságok általi ellenőrzése alól, amelyek még nagyobb figyelemmel kísérik a vallási kisebbségeket a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád elnök tavalyi vitatott újraválasztását követő zűrzavar óta.


Az iszlám világban élő keresztények ügyeit figyelők szerint az iráni hatóságok a politikai ellenzék lehetséges táptalajának tekintik a nem hivatalos keresztény gyülekezeteket, és azt gyanítják, hogy ezek áttéríteni próbálhatnak muzulmánokat, megsértve Irán erre vonatkozó szigorú törvényeit, amelyek hasonlóak az egész muzulmán világban, s időről időre a keresztények és mások elleni szélsőséges erőszakhoz vezetnek.
Morteza Tamadon teheráni kormányzó az IRNA hivatalos hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a keresztények "keményvonalas" misszionáriusok, akik "élősködőkként befészkelődtek az iszlámba". Azt is sugallta, hogy a keresztények kapcsolatban állhatnak Nagy-Britanniával - Iránban e vád a politikai ellenzék olyan csoportjaira utal, amelyeket Teherán szerint a Nyugat támogat.
Az iráni kampány az egész Közel-Keleten nagy visszhangra talál olyan időben, amikor más keresztény közösségek is ostromolva érzik magukat az egyiptomi és iraki templomok elleni halálos támadások után. A vérontást XVI. Benedek pápa is említette hétfőn a vallási kisebbségek védelméről szóló felhívásában.

 

MTI