„Másrészt bizonyos, hogy az ember soha nem jut el önmaga igaz megismerésére, ha csak Isten arcára nem nézett előbb és ha ennek szemléléséből leszállva nem kezdi el önmagát megvizsgálni."
Kálvin
Egyházi szolgálat a cigányokért
A magyarországi cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról folytatott megbeszélést Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a történelmi egyházak képviselőivel.
A tanácskozáson az egyházi vezetők bemutatták a cigányság érdekében végzett munkájukat. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a cigányok társadalmi felzárkózásának segítése egyrészt missziós feladat, másrészt hosszú távú társadalmi befektetés.
A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a felzárkózás csak egy széles középosztályon alapuló, szolidáris társadalmi közösség kialakulásával együtt lehet sikeres. A mélyszegénység ma nem csak romákat érint, hanem nem roma magyar családokat is, ezért kizárólag etnikai alapon nem közelíthetünk a megoldásokhoz.
A felzárkózásban közös felelőssége van a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a kulturális és gazdasági élet szereplőinek, s velük együtt döntő az egyházak szerepvállalása. Az egyházi közösségek az erkölcsi és lelki értékek közvetítésével ösztönözhetik a cigány közösség tagjait arra, hogy minél többen higgyenek a fölzárkózás lehetőségében és maguk is akarják azt - olvasható tárca a közleményében.
Szó esett az elsősorban cigány fiatalok részére létesítendő, egyházi fenntartású felsőoktatási szakkollégiumokról, tehetséggondozásról, valamint a nevelőszülői hálózatban vállalt egyházi szerepről is, továbbá arról, hogy az egyházaknak fontos szerepük van a felzárkózási programok helyi szinten való megvalósításában.
A felek megállapodtak, hogy a konkrét együttműködés elmélyítésére más egyházi közösségeket is bevonva munkacsoportot hoznak létre, mely az egyenrangú partnerség jegyében fogalmaz meg javaslatokat a kormány számára.
A közlemény úgy fogalmaz: a demográfiai mutatók ismeretében nyilvánvaló, hogy a probléma nem csupán kisebbségi és emberi jogi, hanem gazdasági, politikai és végső soron nemzetstratégiai kérdés.