A Dunamelléki Református Egyházkerület  tavaszi közgyűlésén az egyházmegyék és a kerületi intézmények költségvetését is elfogadták.

Megújítani a magyar társadalmat

A missziói programról beszélt elsőként megnyitójában Tőkéczki László.
A dunamelléki főgondnok elmondta, hogy az egyházkerület idén komoly anyagi erőforrásokat fordít új missziói gyülekezetek kialakítására. Úgy vélte, hogy az egyháznak emellett a művelődés ügyét is fel kell vállalnia. Emlékeztetett Ravasz László püspök meglátására, amely szerint a mobilitás és a fokozódó szekularizáció miatt nagy szükség van egyházi, református művelődésügyi rendszerre. Mint mondta, ez nem áll szemben az igealapú misszióval, inkább kiegészíti azt.

Nem tartják bűnnek a lopást

Tőkéczki László egy kaposvári felmérésre hivatkozva arról is szólt, hogy a diákok 65 százaléka nem tartja bűnnek a lopást, és 13 százalékuk a gyilkosságot sem.
A főgondnok szerint ez azt jelenti, hogy a tönkrement családok még az elemi szintű szocializáció elvégzésére sem képesek. Ebben a nehéz helyzetben - mint mondta - fontos a missziót előkészíteni, beszélgető köröket szervezni a diákoknak, sőt a szülőknek is, felnevelve az egyház következő generációját. Ezt az előkészítési feladatot egy református etikai és művelődési szövetség vállalhatná magára, amely egyben tehermentesítené a klasszikus missziós szolgálatot végzőket. A főgondnok sürgetőnek nevezte az egész magyar társadalmat megújító munka megkezdését. Arra hívott fel, hogy ahol energia és elkötelezettség is van erre, lássanak munkához, hogy – mint fogalmazott – „a magyar társadalmat újra Jézus Krisztushoz vezessük.”

Erkölcsi karakter

A készülő alkotmányról és vallásügyi törvényről, az új médiatörvényről, valamint a szociális ellátásról és a közoktatásról is írt beszámolójában Szabó István püspök, akinek távollétében Peterdi Dániel főjegyző olvasta fel a püspöki jelentést.

Szabó István a médiatörvénnyel összefüggésben hangsúlyozta, hogy elsősorban az új törvény erkölcsi karaktere a fontos. Úgy vélte, hogy a felnövekvő nemzedékek erkölcsi nihilizmusában a médiának is nagy szerepe van. Régi erkölcsi axiómák igazságára emlékeztetett: „az én szabadságom korlátja a másik ember szabadsága.
Ezt a médiumokra alkalmazva – különösen, ha arra gondolunk, milyen fenekestől forgatják ki egyes népszerű műsorok a szereplőket emberi méltóságukból – így hangozhatna: az én szabadságom korlátja a másik méltósága.”

Megbecsült és méltányolt hely

A készülő alkotmánnyal összefüggésben a püspök azt írta: az új alaptörvény a polgári Magyarország 19. századi eszményeit emeli fel, és egy türelmes, szekuláris állam eszméjét vázolja fel, melyben a vallásnak és az egyházaknak megbecsült és méltányolt helye van. Szabó István az Isten iránti hálát azonban hiányolja az alkotmány preambulumából. Az egyházakról alkotandó új törvényről a püspök úgy vélte, hogy az rendezni kívánja „a biznisz egyházak igen bántó elburjánzását, viszont az alaptörvény szellemében biztosít vallásszabadságot és méltányos együttműködést az állammal.” Szabó István emlékeztetett arra, hogy csak az elmúlt négy évben száz új egyházat jegyeztek be a bíróságok.

A hitoktatás a közoktatás tartalékjátékosa

A püspök arról is szólt jelentésében, hogy az utóbbi időszakban több egyházi kezdeményezés is volt, hogy átvegyék egy-egy szociális intézmény vagy iskola fenntartását, viszont ennek csak akkor látja értelmét, ha valóban keresztyén szellemiség hatja át az egyházi oktatási intézményeket. A hitoktatást a közoktatás tartalékjátékosának nevezte, mégis úgy fogalmazott: „megérik az idő annak belátására, hogy az erkölcsi nevelést nem lehet az alapok és a forrás mellőzésével végezni.” Magyarország rendkívül súlyos gazdasági krízisen megy át, ezért ismét arra figyelmeztetett Szabó István, hogy ne legyenek túlzó várakozásai senkinek. A püspök szerint a kormányzat teljesítette a korábbi időszakban számos vitát kiváltó, jogos egyházi igényeket a normatív finanszírozás területén.

Adakozásból jeles

A misszió egyházközségek és az új gyülekezetek szervezésének fontosságáról, új templomok építéséről, valamint az egyházkerület médiaszolgálatának megújításáról is beszámolt jelentésében a püspök. Szólt az esperesi kar és a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara professzorainak találkozójáról is, ahol – többek között - a lelkipásztorok képzéséről tanácskoztak. Szabó István úgy fogalmazott: „olyan lelkipásztorokat kell képeznünk, akik a belső és külső rendjében az evangélium szolgái lesznek, vagyis az apostoli szó értelmében teljességgel szabadok mindenkitől, leginkább önmaguk óemberétől, és egyúttal teljességgel szolgái lesznek mindazoknak, kik közé Isten elküldi őket, hogy Krisztus jó illata legyenek.” Jelentésében a püspök külön hangsúlyozta, hogy a dunamelléki egyházkerület gyülekezetei a bajban, árvízkor, katasztrófakor messze az átlagot meghaladó módon adakoznak. Szabó István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező, október 31-i perselypénz nem érkezett meg mindenhonnan a nagykovácsi templomépítő gyülekezetbe.

A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlésén elfogadták az egyházmegyék, a kerületi intézmények és a Lelkészi Szolidaritási Alap költségvetését, valamint meghallgatták az intézmények beszámolóit.

Fekete Zsuzsa

Fotó: Füle Tamás