„A jubileum egyházkerületünk születésnapja is egyben, hiszen a Hercegszőlősi Zsinattól kezdve beszélhetünk Dunamelléki Református Egyházkerületről” – köszöntötte az ünneplő gyülekezetet Komor Csaba, a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. „Együtt adhatunk hálát Istennek azért, hogy több, mint száznegyven évvel ezelőtt megalakult a Pécs-Belvárosi Református Egyházközség, negyven éve a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség, és három évvel ezelőtt a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség is létrejött” – mondta a lelkipásztor.



Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese ünnepi beszédében elmondta, negyven református prédikátor vett részt a drávaszögi faluban, Hercegszőlősön tartott 1576. augusztus 16-17-i rendhagyó zsinaton, ahol fontos egyházi törvényeket és jogszabályokat hoztak. „A Hercegszőlősi Kánonok a baranyai reformátusság tételekbe foglalt első nagy szabályozója” – idézett az esperes Kákicsi Kiss Géza egykori ormánsági lelkész, néprajzkutató egyik ide vonatkozó könyvéből. Az egyházmegye vezetője kiemelte: a lelkipásztorok, akik megalkották a helvét irányú reformáció első kánonos könyvét, tisztában voltak azzal, hogy egy korszak lezárul és új nyílik a protestantizmus életében. „Lezárult a magyar reformáció forradalmi időszaka, és eljött az ideje, hogy eredményeit kévékbe kössék, a magot megrostálják, és betakarítsák, hogy táplálékul szolgáljon az elkövetkező nemzedékek számára, és a jövendő csíráját hordozza” – fogalmazott az esperes.



Az ünnepi alkalom liturgiájában a három gyülekezet tagjai végezték az igeolvasást és imádságot.

„Nem rejthető el a hegyen épült város” – Máté evangéliumának ötödik fejezetéből szólt az Ige. Nagy Zoltán Csaba, a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora rámutatott: a török időkben Baranya jelentős része elnéptelenedett. „Sztárai Mihály hegedűvel hívta ki a reményvesztett bujdosó népet a mocsárból, az evangéliumot hirdetve” – mondta a lelkipásztor, kiemelve, hogy a reformátor százhúsz gyülekezetet hozott létre a térségben. Mérföldkő volt, amikor 1576. augusztus 16-17-én a Hercegszőlősi Zsinaton megalakult a Dunamelléki Református Egyházkerület. „Egyszer csak igazzá és valósággá vált Isten ígérete: sok népem van ebben a városban” – fogalmazott a lelkipásztor. Emlékeztetett: gyülekezetplántáláskor az ember Isten ígéretére és vezetésére épít, amelyhez fontos az engedelmes szív is.



„Hogyan válhatunk láthatóvá?” – tette fel a kérdést Nagy Zoltán Csaba. Keresztyén emberként ki kell lépni a megszokott közegből, és Krisztust tükrözve hívni közösségeinkbe az embereket, hogy Isten-követőkké váljanak – mondta. „Van-e bátorságunk és erőnk arra, hogy felemeljük a bennünk lakozó Krisztust?” – tette fel a kérdést, majd arra hívta fel a gyülekezet figyelmét: amellett, hogy mindenki megéli a maga hitét a gyülekezetében, fontos, hogy keresztyénként láthatóak legyünk a külvilág számára is. Nem mindegy, hogyan élünk keresztyénként a munkában, az iskolában, a baráti kapcsolatainkban, a különböző élethelyzetekben. „Keresztyén emberként figyelnek minket, számon tartják minden rezdülésünket. Felmutatjuk Krisztust vagy egészen más utat járunk?” A lelkipásztor hozzátette: azt is ugyanígy figyeli a város, hogyan él egymással közösségben, szolgálatban a három pécsi gyülekezet. Pécs egyik jelképéhez, a város fölött magasodó tévétoronyhoz hasonlította a gyülekezeteket, amelyeknek látszódniuk kell. „Ránk is ez vonatkozik: a hegyen épített városnak, azaz Isten gyülekezetének láthatónak kell lennie mindenhonnan.”



A keresztyén ember számára a legnagyobb veszély nem az üldözés vagy az elutasítás, hanem az, ha együtt megy a világgal, ha ahhoz alkalmazkodik – tette hozzá. „Fontos kérdés, hogy hívő emberként hatsz a világra, vagy a világ hat rád? Nekünk kell hatni szeretetünkkel, imádságainkkal a városra, amelyben élünk.”

Az igehirdető a három pécsi református gyülekezetet három lámpáshoz hasonlította, amely nem rejtheti el a fényét. Miben lehet ereje a három közösségnek? „Közösen kiáltani az Úrhoz, a városért. Együtt képviselni az Örökkévalót Pécsen” – fogalmazta meg a közös küldetést a lelkipásztor.



Az úrvacsorára készülve Kisóvári-Németh Norbert, a Pécs-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora felolvasta a Hercegszőlősi Kánonok vonatkozó pontját:

„Ezen kívül az Úrban meghagyjuk, hogy minden férfi és nő, aki csak úrvacsora vételére alkalmas, járuljon az Úr testének és vérének szentségéhez. A lelkészeknek ügyelniük kell arra, hogy mielőtt kiszolgáltatják a gyülekezetnek, először mindenki méltó módon készüljön fel az úrvacsora vételére. Olyan tiszteletadással, amilyet a helyzet megkövetel.”

Az ünnepi istentiszteleten a kertvárosi gyülekezet kórusa énekelt, és a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség zenekara végezte a zenei szolgálatot, kiegészülve a belvárosi közösség billentyűsével, ezzel is kifejezve a három gyülekezet egységét.


Komorné Csernáth Erzsébet
Képek: Ruprech Judit