„Az emberélet ívet ír le, ez pedig nem más, mint az Isten felé fordulás íve. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap meg kellene térni, de azt igen, hogy napról napra egyre közelebb kerülünk Istenhez.”
Németh Pál
Egységben az erő
A Hercegszőlősi Zsinat 450 éves jubileumának nyitánya alkalmából rendezett közös szabadtéri istentiszteletet a három pécsi református gyülekezet 2025. szeptember 28-án. Az ünnepi alkalmat a belváros sétálóövezetében tartották, ezzel is felmutatva és kifejezve a református közösségek erejét és egységét.
„A jubileum egyházkerületünk születésnapja is egyben, hiszen a Hercegszőlősi Zsinattól kezdve beszélhetünk Dunamelléki Református Egyházkerületről” – köszöntötte az ünneplő gyülekezetet Komor Csaba, a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. „Együtt adhatunk hálát Istennek azért, hogy több, mint száznegyven évvel ezelőtt megalakult a Pécs-Belvárosi Református Egyházközség, negyven éve a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség, és három évvel ezelőtt a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség is létrejött” – mondta a lelkipásztor.
Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese ünnepi beszédében elmondta, negyven református prédikátor vett részt a drávaszögi faluban, Hercegszőlősön tartott 1576. augusztus 16-17-i rendhagyó zsinaton, ahol fontos egyházi törvényeket és jogszabályokat hoztak. „A Hercegszőlősi Kánonok a baranyai reformátusság tételekbe foglalt első nagy szabályozója” – idézett az esperes Kákicsi Kiss Géza egykori ormánsági lelkész, néprajzkutató egyik ide vonatkozó könyvéből. Az egyházmegye vezetője kiemelte: a lelkipásztorok, akik megalkották a helvét irányú reformáció első kánonos könyvét, tisztában voltak azzal, hogy egy korszak lezárul és új nyílik a protestantizmus életében. „Lezárult a magyar reformáció forradalmi időszaka, és eljött az ideje, hogy eredményeit kévékbe kössék, a magot megrostálják, és betakarítsák, hogy táplálékul szolgáljon az elkövetkező nemzedékek számára, és a jövendő csíráját hordozza” – fogalmazott az esperes.
Az ünnepi alkalom liturgiájában a három gyülekezet tagjai végezték az igeolvasást és imádságot.
„Nem rejthető el a hegyen épült város” – Máté evangéliumának ötödik fejezetéből szólt az Ige. Nagy Zoltán Csaba, a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora rámutatott: a török időkben Baranya jelentős része elnéptelenedett. „Sztárai Mihály hegedűvel hívta ki a reményvesztett bujdosó népet a mocsárból, az evangéliumot hirdetve” – mondta a lelkipásztor, kiemelve, hogy a reformátor százhúsz gyülekezetet hozott létre a térségben. Mérföldkő volt, amikor 1576. augusztus 16-17-én a Hercegszőlősi Zsinaton megalakult a Dunamelléki Református Egyházkerület. „Egyszer csak igazzá és valósággá vált Isten ígérete: sok népem van ebben a városban” – fogalmazott a lelkipásztor. Emlékeztetett: gyülekezetplántáláskor az ember Isten ígéretére és vezetésére épít, amelyhez fontos az engedelmes szív is.
„Hogyan válhatunk láthatóvá?” – tette fel a kérdést Nagy Zoltán Csaba. Keresztyén emberként ki kell lépni a megszokott közegből, és Krisztust tükrözve hívni közösségeinkbe az embereket, hogy Isten-követőkké váljanak – mondta. „Van-e bátorságunk és erőnk arra, hogy felemeljük a bennünk lakozó Krisztust?” – tette fel a kérdést, majd arra hívta fel a gyülekezet figyelmét: amellett, hogy mindenki megéli a maga hitét a gyülekezetében, fontos, hogy keresztyénként láthatóak legyünk a külvilág számára is. Nem mindegy, hogyan élünk keresztyénként a munkában, az iskolában, a baráti kapcsolatainkban, a különböző élethelyzetekben. „Keresztyén emberként figyelnek minket, számon tartják minden rezdülésünket. Felmutatjuk Krisztust vagy egészen más utat járunk?” A lelkipásztor hozzátette: azt is ugyanígy figyeli a város, hogyan él egymással közösségben, szolgálatban a három pécsi gyülekezet. Pécs egyik jelképéhez, a város fölött magasodó tévétoronyhoz hasonlította a gyülekezeteket, amelyeknek látszódniuk kell. „Ránk is ez vonatkozik: a hegyen épített városnak, azaz Isten gyülekezetének láthatónak kell lennie mindenhonnan.”
A keresztyén ember számára a legnagyobb veszély nem az üldözés vagy az elutasítás, hanem az, ha együtt megy a világgal, ha ahhoz alkalmazkodik – tette hozzá. „Fontos kérdés, hogy hívő emberként hatsz a világra, vagy a világ hat rád? Nekünk kell hatni szeretetünkkel, imádságainkkal a városra, amelyben élünk.”
Az igehirdető a három pécsi református gyülekezetet három lámpáshoz hasonlította, amely nem rejtheti el a fényét. Miben lehet ereje a három közösségnek? „Közösen kiáltani az Úrhoz, a városért. Együtt képviselni az Örökkévalót Pécsen” – fogalmazta meg a közös küldetést a lelkipásztor.
Az úrvacsorára készülve Kisóvári-Németh Norbert, a Pécs-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora felolvasta a Hercegszőlősi Kánonok vonatkozó pontját:
„Ezen kívül az Úrban meghagyjuk, hogy minden férfi és nő, aki csak úrvacsora vételére alkalmas, járuljon az Úr testének és vérének szentségéhez. A lelkészeknek ügyelniük kell arra, hogy mielőtt kiszolgáltatják a gyülekezetnek, először mindenki méltó módon készüljön fel az úrvacsora vételére. Olyan tiszteletadással, amilyet a helyzet megkövetel.”
Az ünnepi istentiszteleten a kertvárosi gyülekezet kórusa énekelt, és a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség zenekara végezte a zenei szolgálatot, kiegészülve a belvárosi közösség billentyűsével, ezzel is kifejezve a három gyülekezet egységét.
Komorné Csernáth Erzsébet
Képek: Ruprech Judit