Amiben egyetértünk: baj van!
Mi más lehetne a fiatalokkal, mint baj? Semmi nem érdekli őket. Jellemezhetnénk-e pontosabban és rövidebben a bennünket körülvevő társadalmat, minthogy bajban van?
Lehet-e még újat mondani a most felnövő generációról vagy a bibliaolvasásról Istennek szentelt, szolgálattal töltött évtizedeket maguk mögött tudóknak?
Gyorsan mondom az evangéliumot: lehet!
Ez már csak azért is fontos, mert aki formálható és rugalmas tanítóként, tinédzserek között szolgálóként vagy szülőként, jó reménységgel hagy maga után olyan nemzedéket, amelyik nem csak szereti, de forgatja is a Bibliát.
Akár a mintakövetés, akár annak a szeretetnek a megtapasztalása vitte ehhez közel, amit olyan valakin keresztül kapott, aki naponta él az Igével, a nyereség nem csak az övé, hanem mindannyiunké.



A Szentírás Szövetség a Magyar Bibliatársulattal karöltve a budapesti Ráday Házban rendezett konferenciát azért, hogy a hittanoktatók, vallástanárok, ifjúság közt szolgáló lelkészek párbeszédéből merítve ki-ki tovább tudjon lépni a saját útján.
Ahogy a saját életében erről a továbblépésről bizonyságot tett a konferencia szervezője és moderátora, a Szentírás Szövetség vezetője, Győrffy Eszter is, aki azt mondta, hogyha ezzel a tudással ment volna annak idején a fiatalok közé vallástanárként, egyetemi lelkészként, egészen máshová helyezte volna a hangsúlyokat. 
A változás és a megújulás lehetőségét a legkilátástalanabb helyzetekben épp az evangélium természetéből fakadóan nem lehet elengedni.
Talán ezért tettek ígéretet a szervezők is arra, hogy a konferenciát sorozattá érlelik, folytatni fogják.

Nem azonnali választ, hanem útitársat keresnek
A bevezető igei gondolatokat Bozsoki-Sólyom Pál, a Károli Gáspár Református Egyetem ötödéves hallgatója tolmácsolta az etióp kincstárnok megtéréstörténete alapján (Apostolok cselekedetei 8. rész, 26–40. vers).
Bozsoki-Sólyom Pál saját családjában a negyedik lelkészi generációt képviseli, pusztán ez a tény elég lett volna ahhoz, hogy megtöltse a teret a jól ismert igeszakaszhoz kapcsolódó szintén jól ismert „papos szöveggel”. Nem ez történt. Közelebb vitt a fiatalokhoz, pontosan láttatva az online tartalmak által generált viselkedéskultúrát, és azt a hangzavart, amelyben 2024-ben egy fiatalnak meg kellene hallani Fülöp bizonyságtételét, aki valljuk be, mondhatott volna mindössze annyit is: az ott Jézusról szól, na, békesség!  
„Olyan a mai társadalmi kontextus, mintha hét-nyolc ember loholna a kincstárnok kocsija mellett és magyarázná a bent ülőnek, hogy mit jelent, amit olvas. Van, aki szerint az egész tekercs hazugság, az a fontos, hogy higgy magadban!” – mondta az igehirdető, aki szerint a mai Fülöpöknek a legfontosabb azt megérteni, hogy kevés az egyszerű „jézusozás”. Senkitől nem elvárható, hogy egyedül értse meg a Biblia szavait; szülők, hittanoktatók és ifjúsági lelkészek közös lehetősége, hogy társul szegődjenek a fiataljaink mellé, ne csak odalökjék a térképet, vagy elmagyarázzák az útvonalat, hanem velük tartsanak az úton.
„Nem könnyű az emberi szívekhez csupán szavakkal eljutni – mondta a fiatal lelkipásztor.
Ahhoz, hogy élővé váljon az Ige, érteni, élni és végül hirdetni is fontos azt, amit olvasunk.”

Imádkoztál már youtuber megtéréséért? Itt az idő!
Bozsoki-Sólyom Pál szerint a fiatalokat minden érdekli, hiszen válaszokat keresnek. Ugyanez a gondolat csengett vissza Ablonczy Áron, a Zsinati Ifjúsági Iroda és az Ifjúságépítők vezetőjének előadásából, szerinte a fiatalok folyamatosan próbálják értelmezni a világot.
Egy 2020-ban készült reprezentatív kutatás eredményeiről számolt be, melyet protestáns, 14 és 29 év közötti hívő fiatalok körében végeztek hazánkban. E szerint a fiatalok egynegyede olvassa napi szinten a Szentírást, a legtöbben azonban nem papíralapú Bibliát forgatnak már.
Érdekes bepillantást kaptunk a családok életébe is, ahol a közös kegyességi gyakorlatok legnépszerűbbike az imádság, míg a közös éneklés és bibliaolvasás gyakorisága ennek mindössze a fele.
Tehát feleannyi családban veszik elő közösen a Szentírást, mint amennyiben imádkoznak, de az is igaz a fiatalokra, hogy rendszeresebben járnak közösségbe, mint amilyen rendszerességgel a Bibliát olvassák.
A bibliai applikációk, mint a YouVersion, vagy a YouTube-kommentárnak is beillő Biblia-projekt elképesztően népszerűek. A YouVersiont 2023-ban kétszer annyian használták Magyarországon, mint az azt megelőző években.
A papíralapú Bibliák közül a Biblia Neked a legnépszerűbb, amelynek kilencezer példányos fogyása jelzi, hogy ezt a digitális nemzedék is kézbe veszi.
A fiatal lelkipásztor szerint a tizenévesek a saját történetüket keresik az olyan közkedvelt sorozatokban, mint a Wednesday vagy a Twilight. Mozdulatokat, mondatokat lesnek el, amelyeket ők is szívesen mondanának. Ezzel szemben a bibliaolvasás vagy az erre való buzdítás az iskolai elvárások tömkelegéhez hasonlóan tudásátadásról, tudásszaporításról szól, legtöbbször a fiatalok számára legkevésbé vonzó formában. Pedig szó szerint életbevágóan fontos, hogy a valós kérdéseikhez kapcsolódjunk, melyek legtöbbje a szerelemhez, szorongáshoz, értékességhez, pálya- és párválasztáshoz, szenvedéshez, gyógyuláshoz kapcsolódik.

Szűcs Sándor teológus, generációkutató szerint alábecsüljük a fiatalokat. Mert bár egy felnőtt tartalmakat ontó internetes felület népszerűsége is elképesztő rekordokat döntött az elmúlt évben a hat és tizenkét év közöttiek körében Magyarországon, emellett a GEN21 szakembere szerint mégis a diákok egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan fejleszthetik önmagukat.

Nekünk eközben fogalmunk sincs arról, hogy abban a nemzedékben, amelyben nem az idősebb generáció hatása a leghangsúlyosabb, egy tízezres követőtáborral rendelkező youtuber megtérése például milyen hatással lehetne a saját generációjára.

Mert míg a felnőttek racionális érvek alapján döntenek egy közösséghez való csatlakozásról, tartozásról, addig a tizenévesektől idősebbeket egy dolog érdekel: ki lesz ott?

Amit nem pótol sem módszer sem kiadvány: a kapcsolat
Szűcs Sándor teológus, generációkutató az ApCSel29 szolgálat alapítója és vezetője több sokkoló kutatási eredményre mutatott rá, melyek közül talán a radikális szókincsszűküléssel szembesülni volt a legfájdalmasabb. 2020-ban egy fiatal átlagosan huszonötezer szót használt, ma egy Z-generációs fiatal szókincse legfeljebb ezernyolcszáz szó.

A szokott bibliaértelmezési deficit mellé (ami akkor és ott, a bibliai időkben jelentett valamit, az mit jelent itt és most) társul egy hasonlóan nehezen áthidalható generációs szakadék.

Szűcs Sándor szerint annak az útja, hogy a fiatalokat elsegítsük lelkészként, hitoktatóként, szolgálóként arra a felismerésre, hogy a bibliaolvasásnak van értelme, és az Ige kapcsolódik az életükhöz, ott kezdődik, hogy a felnőtt elmegy velük a saját világukba.

Ha a gyerekben nem a szolgálatunk tárgyát, megdolgozandó anyagot látunk, hanem valakit, aki kapcsolatra van teremtve, akkor kulcsot találhatunk a vele való kapcsolódáshoz is.

Szűcs Sándor életében ez a kulcs a MineCrafton keresztül érkezett, amikor megértette, hogy a videójáték a közösség megélésének a helye a gyermekei számára. Ekkor elkezdett játszani velük és jelen lenni számukra ebben a térben. Ezzel nem csak a legmenőbb apuka lett, hanem az az édesapa lett, aki elérhető volt és akihez nem csak a saját gyerekei, de azok osztálytársai is bizalommal kezdtek fordulni.

A 21. században talán nem is a gyerek-, hanem a szülőnevelés az elsődleges. Szűcs Sándor szerint a történelemben a jelenlegi az első generáció, amely a kortárs véleményvezéreken keresztül önmagát neveli. A teológus szerint épp ezért kellene egyházi, gyülekezeti szinten nagyobb teret kellene adnunk a megtért, hívő fiataloknak a szolgálatban, mert rajtuk keresztül érheti el igazán az evangélium a saját nemzedéküket.

A probléma felmutatás és hídképzési lehetőségeket követően a konferencián dr. Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hermeneutikai Intézetének vezetője bemutatta az Egyesített Bibliaolvasót, dr. Pecsuk Ottó a Magyar Bibliatársulat kiadványát, a Túlélőkészletet a Biblia olvasásához című könyvet ismertette, Győrffy Eszter pedig a Szentírás Szövetség által fejlesztett mobilbarát honlapot, az ut-on.hu-t mutatta be.

A konferenciát a „Fülöppé válás” módszertanáról Ablonczy Áron, Szűcs Sándor és dr. Pecsuk Ottó kerekasztal-beszélgetése zárta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szemléletváltásra van szükség.

Ablonczy Áron meglepően önreflektív meglátása az volt, hogy sokszor ő maga az akadálya annak, hogy a fiatalok Bibliát olvassanak, vagy mélyebb megértés felé induljanak bizonyos kérdésekben, méghozzá azzal, hogy benne tartja őket egy játékos, felületes kapcsolódásban.
Dacára annak, hogy gyülekezetekben kevés az erőforrás a fiatalokra, a diósdi lelkész is a tanítványozás útját látja a legcélravezetőbbnek, miközben elismerte, hogy ehhez kevés egy-egy lelkész, vagy ifivezető kapacitása.  
Ehhez kapcsolódott Szűcs Sándor gondolata, miszerint ha egy gyülekezet intézményes, formális közösség marad, nem tudja betölteni a funkcióját.
Dr. Pecsuk Ottó elmondta, ha a fiatalok fel tudják fedezni a közösségi élményt a bibliaolvasás vonatkozásában is, az megfordíthatja a hozzáállásukat.

Vidám közhely, hogy az a vezető, akit nem követ senki, nem vezet, csak sétál. A jó hangulatú, valódi megoldásokat kereső konferencia zárása után körülnézve olyan résztvevőket láttam, akik nem üres kézzel indultak haza.
Közülük Tóth Krisztián iskolalelkészt szólítottam meg, aki két baptista középiskolában szolgál a fiatalok felé. „Számomra elméleti és gyakorlati szempontból is hasznos volt a délelőtt. Elmélet alatt az ismertetett kutatási eredményeket értem, melyekre támaszkodva az előadók jó, megfogható gyakorlati megoldásokat kínáltak. Várom, hogy kipróbáljam az osztályaimban az online eszközöket, de el fogom hozni őket a Bibliamúzeumba is” – osztotta meg azokat az általa tervezett gyakorlati lépéseket.

 

Képek: Füle Tamás 

A Szentírás Szövetség által a fiatalok számára fejlesztett mobilbarát honlap elérhető ezen a linken: https://ut-on.hu/

A Magyar Bibliatársulat kiadványa a Túlélőkészlet a Biblia olvasásához kapható a Ráday Ház Bibliás könyvesboltjában, mely hétfőtől péntekig 10-18 óráig várja az érdeklődőket.