Hol van a határ? Erre a kérdésre kereste a választ 700 fiatal a marosvásárhelyi Vártemplomban piknikezés helyett.

A három napon át tartó Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferencia olyan fiataloknak szólt, akik május elsején nem hagyományosan szerették volna ünnepelni a tavasz beköszöntét. Az április 30 - május 2. közt tartott konferencia egyik jellegzetessége, hogy minden évben más helyszínen zajlik, idén a marosvásárhelyi Vártemplomban gyűltek össze a fiatalok. 


A szervezők részéről Belényesi Gabriella főszervező köszöntötte a konferenciázókat pénteken délután. A konferencia témája: Hol a határ, erre a kérdésre csak úgy kaphatunk választ, ha kapcsolatba kerülünk azzal, aki határokat szabott nekünk - vélte Belényesi. 

Nt. Ötvös József Maros megyei esperes a konferencia helyszínéül szolgáló Vártemplommal kapcsolatban elmondta, hogy a templom maga régebbi, mint a vár. 38 országgyűlés volt a templomban, 1541. január 6. és 14. között olyan országgyűlést tartottak itt, ahol országgyűlési rendelettel megerősítették a Tordán hozott döntést, hogy senkit sem szabad hite és igehirdetése miatt üldözni - hangzott el. 


A vártemplom gótikus bejárata fölött van egy kőbe vésett mondat, ez a vártemplom „szlogenje": jöjjetek énhozzám mindnyájan. Ötvös szerint az Erdélyi Református Egyházkerületben a legfontosabb missziói stratégia nem az, hogy tegyetek tanítványokká mindeneket, hanem az, hogy jöjjetek énhozzám mindnyájan. 

"Érdekes korban élünk, lezárult a 20. század, a történészek azzal foglalkoznak, hogy próbálják kiértékelni. 1920-ban határokat húztak, teljesen más társadalmi és egyházi életbe kerültek az emberek egyik napról a másikra. Két évtized úgy múlt el, hogy egy romantikus keresztyén kisebbségi hőskor volt" - mondta az esperes. 90 év után is abból élünk, amit abban a korban elkezdtek, utalt az esperes az IKE és a Nőszövetség tevékenységére. Következett az 1940 és 1960 közötti idő, amely tudatosította az emberekben, hogy hosszú időre kell berendezkedni, amikor határokkal el tudnak minket választani. Ekkor kétirányú lett az erdélyi magyar keresztyénség, befelé nézők és felfelé nézők. Ez az időszak a kitartásról szólt. Ekkor a végső határokig el lehetett menni, élet volt. 

Az áhítatot csoportjáték követte, majd megkezdődött Szász Zoltán előadása. A Teremtő Isten, avagy az élet használati utasítása címmel arról beszélt, hogy van-e az emberi élethez útmutatás, úgy, ahogy gépekhez, különböző árucikkekhez kapunk használati utasítást. Hogyan működik jól az ember, tette fel a kérdést az előadó, mert mindenki jól tudja, hogy hogyan működik rosszul, hogyan működik rendeltetése szerint, hogyan képzelte el a gyártó, jelen esetben az Úr, hogyan viszonyuljak helyesen másokhoz, van-e erre használati utasítás. 

A pankotai lelkipásztortól megtudhatták a jelenlevők, hogy a tízparancsolat a „ne" szóval kezdődik. Azt is elmondta, hogy nem csak tíz parancsolat van, hanem összesen 613. Ezekből 248 parancsoló, 356 pedig tiltó. Ha attól függ az örök élet, hogy a 613 törvényt betartom, akkor körülbelül olyan, mintha felülről tartanának 613 láncszemből álló láncot, és elég egy szem, a leggyengébb láncszem, hogy szétmenjen, azaz nem kell minden a 613-at áthágnom, elég egy, hogy elkárhozzam. A törvény szerint nem tudunk élni - szögezte le Szász. 


Szász Zoltán szerint azonban a keresztyénség nem a megszorításokról szól. A törvény azt mutatja meg, hogy az embernek nincs útja az Istenhez, de tudjuk valakiről, hogy minden határt átlépett. Az Úr rengeteg határt átlépett a javunkra. Az van megírva - hangzott el a Vártemplomban - , hogy Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, a törvény szemében teljesen tökéletes volt, de meg kellett töretnie, hogy megszabadítson minket. 

Az előadás után Határ és művészet címmel kerekasztal-beszélgetés zajlott, két különböző filmet lehetett megtekinteni, a kolozsvári Alter Ego csoport vezetésével Romhányi-esten vehettek részt a bejelentkezettek, vagy a teaházban pihenhettek. 


Május 1-én a fiatalabbaknak Csomós József tartott előadást a Vártemplomban Szabad (f)ordítás: avagy az ember, akinek mindent szabad címmel. Csomós az előadás elején a kíváncsiság természetességére hívta fel a figyelmet. A Miskolc-perecesi lelkipásztor előadásának a fő témája a szexuális élet volt. A lelkész félelmetesnek nevezte azt, hogy az embernek van egy őszinte kíváncsisága és vannak őszinte érzései, tudni akarja a titkot, és legjobb esetben olyan válaszokat kap, hogy: ne paráználkodj, nőjél fel, érjél meg, sajnálom, nem mondhatom el, légy szerzetes. Csomós az Énekek Éneke 7. részét idézte. Ennek kapcsán elmondta, hogy Isten teljesen és nyilvánvalóan beszél rólunk, emberekről, meg önmagáról a Bibliában, téves, ha azt gondoljuk, hogy a Bibliában egy olyan fontos rész, mint a szexualitás nem szerepel, és azt másképpen kell magyarázni. Az a legnagyobb baj a vallásos válaszokkal, hogy nem mindig a Szentírásból gyökereznek, hanem sokkal inkább abból, amit mi hiszünk a Szentírásról. A Biblia beszél a szexről, és a lelkipásztor szerint félelmetesen gyönyörűen. Ezek után Csomós a Bibliából olvasott fel részleteket, melyek a feleség megszerzéséről szólnak. A Biblia nem azért van, hogy informáljon, hanem, hogy átformáljon - hangsúlyozta a Miskolc-perecesi lelkipásztor. A Biblia nem mondja meg, hogy kell-e a szexszel az esküvőig várni, vagy hogy bűn-e az önkielégítés, de azt egyértelműen kimondja, hogy hol a helye a szexualitásnak, és egyértelműen a házasságban van a helye. 

Csomós József előadásával párhuzamosan a konferencia szenior résztvevőinek Falus András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének tanszékvezetője tartott előadást. Előadásának címe is érdekes volt, Falus „Teremtő ember" címmel beszélt a konferencia résztvevői előtt. A kutató nem materialista a szónak az idealista megközelítésében - mondta a genetikus - mert aki e tekintetben materialista, az nem tud kérdezni, vagy ha kérdezni tud, akkor sem érdekli igazából a válasz. Falus egy Pascal idézettel kezdte előadását, amely a határsértések kérdéséről szól. 

Néhány szemléltető példával a biológus elmondta, hogy ma már bármit nem önmagában, hanem a környezetében, a rá ható külső impulzusokkal együtt vizsgálnak. Van-e szüksége a tudománynak és a technikának etikára? - tette fel a kérdést Falus. Az alapprobléma hármas, van az egyén, az én érdekem, van a társadalom érdeke (jövő nemzedék érdeke, például a gyógyszerek kifejlesztése, amitől a gyerekek egészségesebbek lesznek) és a kutatás szabadsága. A kutatásnak vannak azonban határai - mondta a tudós. A tudományosság szeret a humanitáriusság palástjában tetszelegni. Falus ezt a kijelentést cáfolta meg előadásában, mondván, hogy az ember bekerül egy környezetbe, van egy szakmája, karrierje, pénzt kell keresni, családot eltartani. Nem igaz, hogy a tudománynak elégséges az etikai önkontrollja, épp ezért fontos a nyilvánosság szerepe. Falus a bioetikáról is beszélt, kitérve arra, hogy mik lehetnek a kutatások pozitív illetve negatív következményei. 

May I Gospel
Az előadásokat műhelymunkák követték, 20 műhely közül választhattak a konferenciázók. Az ebéd után, melyet a Vártemplom udvarán fogyasztottak el a résztvevők, újabb két előadás következett. A fiatalokkal Bálint Tibortörténelemtanár, igazgató, polgárjogi aktivista beszélgetett. Előadásának címéből, Mindennap egy tegnap éjjel, kiderült, hogy az éjjeli életről is szó lesz. A máréfalvi iskolaigazgató leszögezte, nem előadást szeretne tartani, inkább vallomást szeretne elmondani a fiatalok előtt. Kijelentését előadásmódja is alátámasztotta, nagyrészt saját élmények alapján beszélt határokról, amelyek az ő életében voltak, vagy amelyeket áthágott. 

Bálint Tibor előadásával párhuzamosan Horváth Leventelelkipásztor tartott előadást Határok után vágyakozó embercímmel. Horváth Levente az ószövetségi szentélyről beszélt, elmondván, hogy az Ótestamentumban tilos volt nőknek belépni a szentélybe, ezt azzal magyarázták, hogy az Isten szentsége tükrözni kezdett, és hogy a nők ne magukat nézegessék a tükörben, nem engedték be őket. Az Újszövetségben azonban már más a helyzet, hiszen Jézus egy, a sátoron kívüli szentélyt hozott létre, ezzel az Ószövetségi szentélyből férfit és nőt egyaránt kirekesztett, mert a két szentély nem fér meg egymás mellett. 

Szabadidős tevékenységek: ládamászás, keretfestés
Az előadás végén Horváth elmondta, sokszor nem is tudjuk, hogy köztünk és a másik ember között mi a határ. "Meddig lehet elmenni fiúnak-lánynak? Addig, amíg Isten köztük van. Ő, az Ő csendje, az Ő jelenléte a határ. Az a baj, hogy kényelmesek vagyunk, emiatt határokra, korlátokra vágyunk. A bűn korlátoz, a hit határtalan terekre tör. Ne a határokra vágyjunk, hanem a határtalanságra. Van egy határtalan Istenünk" - mondta a lelkipásztor. 

A szombat este May I Gospel címmel közös énekléssel folytatódott a Vártemplomban, majd istentisztelettel bocsátották haza a konferencia közel 700 fiatalját 


Vasárnap délelőtt a konferencia résztvevői a gyülekezettel együtt istentiszteleten vettek részt a Vártemplomban. Az istentisztelet elején Ötvös József Maros megyei esperes vezette a keresztelési liturgiát. Az istentisztelet liturgiájátVisky Péter Kolozsvár tóvidéki lelkipásztor vezette. Az alkalmon Lovas András, Budapest Gazdagréti lelkipásztor hirdette az igét. 

Ezt követően Belényesi Gabriella, a konferencia főszervezője köszöntötte a gyülekezetet. Elmondta, hogy a Függőleges egy vándorkonferencia, minden évben más városban tartják, átlag 700 fiatal érkezik Erdély különböző pontjairól. Sokan kérdezik, hogy miért ez a neve. Belényesi szerint, a keresztyén ember életében, ahhoz, hogy rendbe kerüljön önmagával, rendbe kerüljön a kapcsolataival, szüksége van egy függőleges kapcsolatra Istennel, innen kapta a konferencia is a nevét. 


A konferencia témája a határ volt. De hol van a határ? Erre a kérdésre próbált válaszolni a konferencia, előadásokkal, műhelyekkel, beszélgetésekkel, szabadidős programokkal. Olyan világban élünk, ahol nincsenek határok, azt ordítja a világ, hogy nem kellenek határok, élj a mának. Igenis szükségünk van határokra, hogy értelme legyen az életünknek - mondta Belényesi. 

A főszervező elmondta: a műhelyek feladata volt a nagy témát lebontani: hogyan jelentkeznek a határok a hétköznapi életben, párkapcsolatban, szó volt drogokról, alkoholról, szexualitásról. Tamási Áron gondolatát parafrazálva Belényesi elmondta: azért vagyunk az egyházban, hogy valahol otthon legyünk benne, és szerinte a konferencia résztvevői a Vártemplomban otthonra találtak.

Forrás: Transindex