„A jót a rossztól elválasztó vonal nem államokon, nem társadalmi osztályokon keresztül, sőt nem is politikai pártok között húzódik… hanem minden emberi szívben.”
Alexander Szolzsenyicin
Gyere velünk fesztiválozni!
Ha nyár, akkor napsütés, táborok és fesztiválok. Ha fesztivál, akkor forró sátor, zene és misszió. Ha misszió – micsoda? Hogy jön a fesztiválhoz a misszió?
Jó hírünk, hogy lehet, éppen veled, általad kapcsolódhat ez a kettő össze. Idén nyáron a Strand és az Ördögkatlan fesztiválon is találkozhatsz a KözösPont ökumenikus misszióval.
Bejöhetsz rajzolni csokiért (nem baj, ha nem vagy Picasso, mindenki kap csokit), és írhatsz magadnak levelet, melyet egy év múlva elküldünk neked (és elmosolyodhatsz, hogy mire vágytál, hogy a Bence helyett a Gergő jött össze, és milyen jó ez így).
Ha viszont elmúltál tizennyolc és még nem töltötted be a harmincnégyet, és úgy érzed, hogy kipróbálnád magad ebben a szolgálatban, látod, hogy erre ajándékod van Istentől, könnyen beszélsz Krisztusról, de nem akarsz mindenáron Krisztusról beszélni, rá tudsz hangolódni a másik szükségleteire, és jelen tudsz lenni a másik számára krisztusi örömmel, akkor jelentkezz!
Bővebb információt itt találsz, ahol egyben jelentkezhetsz is, 2024. március 28-ig.
Hogy lásd, mi vár:
Szigeti Eszter vagyok, a Semmelweis Egyetem általános orvosi karának negyedéves hallgatója. 2022-ben jelentkeztem először a KözösPont (KP) misszióba, akkor az EFOTT-on, tavaly pedig a Strand Fesztiválon szolgáltam. Amikor először jelentkeztem KP-ba, sokat gondolkodtam, hogy mennyire menne nekem, hogy egy sátorban egy fesztiválon idegen emberekkel beszélgessek Istenről, hitről, a saját hitvallásomról. Valójában a missziónk célja a jelenlét, és ez az, ami megfogott a döntéshozatalban, mert nem kell, hogy a fiatalok, akik bejönnek a sátorba, már az első mondat után megtérjenek – bár persze ez szuper lenne. Első lépésnek már az is jó, ha látják rajtunk Isten szeretetét, a kedvességét, és rájönnek, hogy attól, hogy mi keresztények vagyunk, ugyanúgy jófejek vagyunk. Nem biztos, hogy ott a sátorban lefolytatott beszélgetés azonnal elindít valamit a betérőkben, de lehet, hogy akár egy-egy szó pár év múlva hatással lesz rájuk.
Malinkó Dávid vagyok, 28 éves gépészmérnök, vállalkozó. Mikor 2015-ben elsőként vettem részt a misszióban, nem voltak világmegváltó ambícióim és megrendíthetetlen küldetéstudatom. Persze, vonzott a lehetőség, hogy egy ilyen „extrém” közegben oszthassam meg a szeretetet, amit az Úrtól kaptam, de nagyon érdekelt a közösség és az élmények is, amelyek ránk vártak. Arra azonban cseppet sem számítottam, hogy milyen fontos részévé fog válni a KP az életemnek. Sok csodálatos embert ismerhettem meg és életre szóló barátságok köttettek. Megannyi értékes gondolattal és eszmével találkoztam, amelyek fontos szerepet játszottak a hitem és személyiségem fejlődésében. Nagyon sokat tanulhattam az önkéntestársaimtól és természetesen a betérő fesztiválozóktól is, ritkán tapasztaltam olyan erősen az Úr jelenlétét, mint a KP-szolgálatok során.
Magyar Zsófia Éva vagyok, röviden Zsó. Konduktorként dolgozom. Felmerülhet benned, mi is az a konduktor? Röviden és tömören: olyan pedagógiai szakember, aki különböző korú (csecsemőktől egészen felnőtt korig) idegrendszeri mozgássérültek komplex fejlesztését teszi lehetővé. A KP-küldetés keretein belül felfedezhettem azt a részemet, amit eddig elnyomtam, mivel nem voltam olyan emberekkel körülvéve, akik olyan nyitottsággal és kedvességgel fordultak volna hozzám, mint a KP-tagok. Egy nagy család fontos tagjának érezhettem magam a misszió során. Mindez arra ösztönöz az életben, hogy ne nyomjam el magamban a hívő lelket, hanem merjem vállalni, hogy Jézus elhívott szolgálóleánya vagyok. Merjek bátran nyitni mások felé még akkor is, ha ez néha kívül esik a komfortzónámon.
Kapcsolódó cikkünk:
Találkozások a Szigeten
Az egyház az emberek lelkére beszél, utasításokat ad, de azt senki sem mondja el, mit is jelent a megtérés, hogyan is kell azt csinálni – fakad ki Sabrina, akivel a Sziget Fesztivál KözösPont-sátrában beszélgetek. Ő és barátai azonnal éltek is a lehetőséggel, és megkérdeztek engem, mit gondolok a keresztről, Krisztusról, és egyáltalán, miért hiszek. Azon ritka pillanatok egyike volt ez életemben, amikor tudtam, nagyon sok múlik azon, mit mondok egy-két percben.
https://parokia.hu/talalkozasok-a-szigeten/