„Különös, hogy Isten a gyermekei életét sokféleképpen készíti elő. De soha nem az elhívott tesz szívességet azzal, hogy az Úr rendelkezésére áll, hanem számára rendkívüli ajándék az, hogy használja őt az Úr."
Végh Tamás
Hálából és kegyelemből építkezünk
Nyilvános presbiteri gyűlést és hálaadó istentiszteletet tartottak a ceglédi református nagytemplom felszentelésének 151. évfordulója alkalmából április 3-án, vasárnap. Az ünnepi istentiszteleten közel négyszázan vettek részt, és több mint harminc református lelkész is jelen volt.
Az ünnepi istentisztelet napjára adatott templomépítési igével, Sámuel 2. könyve 7. fejezetének 1-9., valamint 12-17. verseivel köszöntötte az ünneplő gyülekezetet Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. „A Bibliában mindig hálából építkeznek, és ez a templom is hálából épült százötvenegy évvel ezelőtt. A templom Isten háza és a mi lelki otthonunk. Hálásak lehetünk azokért, akik részt vettek az építkezésben, de legfőképpen Istennek kell hálát adnunk. Hálából és kegyelemből építkezünk, hiszen a háború és a világjárvány is rámutat arra, hogy kegyelemből élünk. Aki Isten dicsőségére épít, az mindig közösséget is épít. A közösségépítés pedig az erőforrás jele. Az egyház mindig azoknak épít, akik még nincsenek itt” – fogalmazott igehirdetésében az egyházvezető.
A Ceglédi Református Általános Iskola alsó tagozatos kórusa a Templomunk az Isten háza című népdalzsoltár éneklésével vonult fel a templomban kialakított színpadra. A negyvenöt fős énekkart Pintér Péterné vezényelte. Bárdos Lajos: Isten nevét dicsérem című népdalzsoltár-feldolgozását alkalmi zenekar kíséretében hallhattuk. Az énekszónak különleges hangzást adott a hegedű, oboa, tangóharmonika, cselló, furulya hangja. Az iskolai énekkar szolgálata Lackfi János: Örömtánc című művével zárult, a kórusban két gyönyörű hangú szólistát is hallhattunk: Kovács Viktória és Gál Kíra énekelt.
Az ünnepi műsor részeként Szabolcska Mihály: Krisztus keresztjén című versét Szabó Boglárka 7. osztályos tanuló szavalta el.
Cegléden 1939 óta folyamatosan működik református gyülekezeti énekkar, a Sztárai Kórus. Ugyancsak Pintér Péterné vezetésével különböző egyházi alkalmakon, ünnepeken lépnek fel. Az ő előadásukban Hassler: Ünnepre jöttünk és Charpentier: Te Deum című darabja csendült fel.
„Tele van örömmel a szívem” – mondta Takaró András esperes, és ezzel az örömmel köszöntötte a megjelenteket és megnyitotta a nyilvános presbiteri gyűlést. Szerinte ez a gyűlés jó lehetőség arra is, hogy végiggondoljuk az eddigi gyülekezeti alkalmainkat, hiszen fontos, hogy ezeket az eseményeket igazán megéljük, és hálával emlékezzünk.
„Nem volt zökkenőmentes a templom felújítása és az elmúlt százötvenegy év, de mindvégig megtapasztalhattuk az Isten szeretetét” – vallotta Bertókné Lipők Brigitta, a gyülekezet főgondnoka.
„Noha több református gyülekezet van Cegléden, a kívülállók számára még mindig a nagytemplom marad a templom. Mindemellett jó kapcsolat van a ceglédi református gyülekezetek között. Ez abból is látszik, hogy 1936 augusztusában, amikor a nagytemplom kupolája leégett, a Cegléd-Újvárosi Református Gyülekezet adományaiból tudott ez a gyülekezet új vasszerkezetet építeni” – idézte fel Ócsai Tibor, az újvárosi gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. Azt kívánta, minél többször legyen tele ez a megújult templom. A ceglédi református gyülekezetek nevében Péter első levele 2. fejezetének 5. versével köszöntötte az ünneplő gyülekezetet: ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá. „Van egy fundamentum, amire mindig lehet építkezni: Jézus Krisztus. Építkezzünk mindig őrá és ez lesz a mi megtartatásunk.”
Szecsődi Péter, római katolikus plébános, a testvéregyházak képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenizmus ajándékaira hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel a szemlélettel „Isten egyháza egyetlenegy valóság” felekezettől függetlenül. Szerinte amikor egy templom megújul, akkor az mindenkinek az öröme. Úgy gondolja, hogy Isten házának méltónak kell lennie az ő „gazdájához, építőjéhez.”
„Isten az elmúlt időszakban körülbelül százévente tűzvésszel ’segítette’ a ceglédi reformátusok megújulását. Reméljük, már eléggé megújultunk, és nem kell újabb tűzvészt átélnünk” – kezdte tréfásan a gyülekezet életének, a templom történetének ismertetését Hánka Levente, a nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora.
A ceglédi református nagytemplom helyén álló első imaház 1834-ben leégett. Ezután, 1835-ben Hild József tervei alapján kezdték el a nagytemplom építését, melyet 1871-ben szenteltek fel. 1896-ban átépítették és kupolával fedték le az épületet, ami 1936-ban gondatlanság miatt leégett. A templomot jelenlegi formájában újjáépítve Ravasz László püspök szentelte fel 1939-ben.
A kilencvenes évektől kezdődően állami támogatások, pályázatok és civil adományok segítségével számos felújítás történt a templom külső és belső tereiben. Többek közt a főbejárati lépcső, az órák felújítására és a kapuk, ajtók restaurálására került sor. Az igazán nagy munkálatokat 2017–2018-ban végezték: így a tornyok és a bejárati rész homlokzatának és kőszerkezeteinek restaurálását teljes felületű festéssel, felújítással; valamint a templom homlokzatainak foltonkénti javítása, a vízelvezetés ellenőrzése, tisztítása és javítása is megtörtént. A templom teljes belső felülete megújult, a padokat, kapukat, fa- és fémdíszítéseket is restaurálták. A szószék restaurálása közben derült ki, hogy az eredetit arany festékkel díszítették, így ma különleges arany-fehér színben pompázik. Szükséges volt villanyszerelési és világítási korszerűsítést is elvégezni. A felújítás során a korábbi hangosítást leszerelték , és nem sikerült visszaépíteni, ezért a presbitérium új hangosítás mellett döntött. A gyülekezet adományainak és a kivitelező nagylelkű árajánlatának köszönhetően 2020-ban elkészült az új hangosítási rendszer. A világjárvány miatt tavaly nem tudták megünnepelni a 150. évfordulót, de a gyülekezet így sem tétlenkedett. 2022-ben a harangok karbantartását is elvégezték.
A kilencvenes évektől kezdődően állami támogatások, pályázatok és civil adományok segítségével számos felújítás történt a templom külső és belső tereiben. Többek közt a főbejárati lépcső, az órák felújítására és a kapuk, ajtók restaurálására került sor. Az igazán nagy munkálatokat 2017–2018-ban végezték: így a tornyok és a bejárati rész homlokzatának és kőszerkezeteinek restaurálását teljes felületű festéssel, felújítással; valamint a templom homlokzatainak foltonkénti javítása, a vízelvezetés ellenőrzése, tisztítása és javítása is megtörtént. A templom teljes belső felülete megújult, a padokat, kapukat, fa- és fémdíszítéseket is restaurálták. A szószék restaurálása közben derült ki, hogy az eredetit arany festékkel díszítették, így ma különleges arany-fehér színben pompázik. Szükséges volt villanyszerelési és világítási korszerűsítést is elvégezni. A felújítás során a korábbi hangosítást leszerelték , és nem sikerült visszaépíteni, ezért a presbitérium új hangosítás mellett döntött. A gyülekezet adományainak és a kivitelező nagylelkű árajánlatának köszönhetően 2020-ban elkészült az új hangosítási rendszer. A világjárvány miatt tavaly nem tudták megünnepelni a 150. évfordulót, de a gyülekezet így sem tétlenkedett. 2022-ben a harangok karbantartását is elvégezték.
Mindenért egyedül Istené legyen a dicsőség! – mondta Hánka Levente, majd átadta Balog Zoltán püspöknek az ünnepi alkalomra készült érmet. A színtiszta ezüstérem egyik oldalán a Ceglédi Református Nagytemplom sziluettje és az évszám (1871–2022), a másik oldalán pedig a 151 éves a Ceglédi Református Nagytemplom felirat látható. Az érmét Mózes Csaba, a gyülekezet tagja készítette.
Szép szokás a Délpesti Református Egyházmegyében, hogy a különleges istentiszteleti alkalmak perselyadományát egy kisebb gyülekezetnek utalják, ezzel is segítve a kis gyülekezetek fennmaradását. A hálaadó istentiszteleten összegyűlt perselypénz a Jászkarajenő–Törtel Református Társegyházközség kiadásait csökkenti.
Képek: Kisfaludi István, Füle Tamás
