Kiváló pedagógusokat jutalmaztak a Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlésén pénteken. Géczyné Miklóssy Katalin, Hegedűsné Nagy Mária és Szőke Imréné Barócsi Judit Ildikó Benda Kálmán-díjat vehetett át a testület ülésén. A Kecskeméti Református Diákotthon nevelőtestülete Soli Deo Gloria díjat kapott.

Zenével Istenhez
Emberi elismerésre nem jó vágyni, ezért is különös számomra, hogy most díjat kapok, szinte megijedtem ettől. Istentől kaptam bátorítást a feladataim elvégzéséhez, ő helyezett ide, tőle kapom a feladatokat, neki szeretnék szolgálni, és akarom hinni, hogy megáldja munkámat – fogalmazott Géczyné Miklóssy Katalin a díj átvétele után. A Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium énekkarvezető tanára szerint a zenével közelebb lehet vinni a gyerekeket Istenhez.
– Fantasztikus élményem, amikor a gyerekeket megérinti a zene: szívből énekelnek, örömmel, olyan, mintha együtt imádkoznánk. Egész lényükből látni, hogy átadják magukat Isten szeretetének éneklés közben.

Nem hallotta, hogy kicsengettek
A Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium intézeti lelkésze, Hegedűsné Nagy Mária is azt mondja, furcsa érzés díjat kapni.
– A gyerekektől megszoktam, hogy véleményt mondanak a tevékenységemről. A valódi jutalom és kitüntetés az, amikor a gyerek azt mondja: nem is hallotta, hogy kicsengettek, maradna még. Azt vallom, hogy nekünk, nőknek, női lelkipásztoroknak hangya módjára, szorgalmasan, észrevétlenül kell dolgoznunk, és ha egyszer valaki mégis észreveszi, az talán csoda. Ez a hozzáállás biztosan egyéniség kérdése is, soha nem szerettem elöl lenni, hanem inkább szerényebben és visszahúzódva. Sohasem néztem, mennyi időbe telik egy feladatot elvégezni, ameddig munka van, addig teszem a dolgom. Az Úristen szeretettel fordul felém, és ezt a szeretetet próbálom továbbadni a gyerekeknek. Egy hívő pedagógusban több a türelem, a szeretet, az elfogadás, kutatja a gyerek viselkedésének okait, nem a percnyi tudást nézi, hanem azt látja, hogy mivé válhat majd felnőttként. Hogy mi a jutalom? Egy mosolygó szempár, vagy később egy normális mederben folyó élet, amikor felnőttként azt mondja egy volt tanítványom, hogy kapott valamit tőlünk az iskolában, amiből tud táplálkozni.

Gyerekszag
A Krisztus iránti hűség van az elismerés mögött – mondja Szőke Imréné Barócsi Judit Ildikó. A Kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola intézeti lelkészét szolgálatának 20. évfordulója alkalmából terjesztették fel a Benda Kálmán-díjra.
– Nem akartam vallástanár lenni, Isten állított erre a helyre. Egyszer csak bekerültem közéjük és mindig alig várom, hogy közöttük legyek. Nekem mindegy, hogy kis gyerek vagy nagy gyerek, csak „gyerekszag" legyen. Rossz gyerek nincs, Istennek mindegyikük fontos. A fiatalok igenis kíváncsiak Istenre. Örülnek, hogy Istennek terve van velük, szereti őket. A mai gyerekek lába alól kihúzták a talajt, nehéz helyzetben vannak, sokuk családja csonka család. Igénylik és díjazzák a hitelességet. Egy hívő pedagógus pedig attól hiteles, hogy tudja, hová tartozik, tudja, hogy Jézusé. A gyerekeket nem lehet becsapni, ha kilóg a lóláb, rögtön megérzik.

Otthonpótlók
Református hitelvek szerint neveljük a ránk bízott gyerekeket – mondja a Kecskeméti Református Diákotthon igazgatója. Kodácsy Jánosné szerint ebben a munkában lehet zászlóvivő a vezető, bár ha nem állnának mögé, akkor hiába vinné egyedül a zászlót.
– A tanári közösségünk azonban összetartó, egymást tisztelő, sok éve együtt dolgozó közösség, akik főállású nevelők és odaszánják az életüket. Szeretnénk jó otthonpótlók lenni. Bár a puritán hitelvek nem feltétlenül népszerűek, nekünk ettől nem szabad eltérni. Például nem engedjük a fiataloknak, hogy plakátokat ragasszanak a szobáik falára, a vasárnapot megszenteljük, nincs munka, áhítatot tartunk. Persze a fiatalok lázadnak, de nekünk legelőször is felfelé és előre kell tekintenünk.
Kodácsy Jánosné azt mondja, hogy a már „kirepült" diákok nagyon pozitívan nyilatkoznak az internátusról. Felnőttként hálásak azért, amiért gyerekként esetleg háborogtak. Fontos értékek mentén rendezhetik életüket, van kapaszkodójuk az életben. – Az internátus húszéves fennállása pedig igazolja, hogy jó úton járunk.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás