"Az isteni jóság különbözik a miénktől, de nem alapvetően más: nem úgy különbözik tőle, mint a fehér a feketétől, hanem mint a tökéletes kör a gyerek első kísérletétől, hogy kereket rajzoljon."
C.S.Lewis
Jubileumi rendezvénysorozat Kecskeméten
Két jelentős évfordulót ünnepel idén a református egyház: megalapítója, Kálvin János ötszáz, gróf Ráday Gedeon királyi biztos, a kecskeméti református főiskola egykori diákja pedig száznyolcvan éve született.
A jubileumokról színes rendezvénysorozattal emlékezik meg a gyülekezet. A programokról és az egyház számára fontos történelmi személyekről Szabó Gábor esperest kérdeztük.
- Jean Calvin, magyarosan Kálvin János francia származású svájci lelkipásztor volt, a reformáció egyik vezéralakjaként emlékezünk rá. A protestáns egyházak közül a református gyülekezetek az ő tanait követik. Kálvin 1509-ben született a franciaországi Noyon-ban, és 1564-ben hunyt el Genfben. Biblikus elvek alapján ő fogalmazta meg ma is gyakran használt jelmondatunkat, mely így hangzik: Soli Deo Gloria, azaz egyedül Istené a dicsőség - hangsúlyozta Szabó Gábor. - A keresztény vallás rendszere című hatalmas munkáját Szenczi Molnár Albert fordította le magyar nyelvre, és ezzel olyan közel hozta nemzetünkhöz a tanait - még a skótokat, a svájciakat, a németeket is megelőzve -, hogy az egyszerű magyar ember úgy gondolt Kálvinra, mint honfitársára. Életútjáról számos érdekesség is fennmaradt. Így például tudjuk, hogy ő volt az, aki elsőként és legálisan bevezette a kamatot Genf városállamában. A kamatlábak magasságát azonban megszabta, amiért a mai bankárok biztosan nem kedvelnék. Ő szervezte meg a szemétszállítást is, a svájci várost ugyanis ellepték az utcára kiöntött szeméthalmok és a benne élősködő, betegségeket terjesztő férgek. Kálvin munkálkodása nyomán vált híressé a genfi egyetem is.
- Hogyan tiszteleg a kecskeméti református gyülekezet most Kálvin emléke, és születésének ötszázadik évfordulója előtt?
- Június 19-én 17 órakor avatjuk fel Kutas László szobrászművész Kálvint ábrázoló mellszobrát, mely az Ókollégium bejáratával szemben kap helyet. Szeretnénk, ha a Kálvin téren sétálókat emlékeztetné ez a mementó arra a lelki, szellemi életműre, amit Kálvin ránk hagyott. Egy interaktív kiállítás is nyílik a Ráday Múzeumban, Kálvin János, az Isten igéjének szolgája címmel.
- Hogyan emlékeznek meg Ráday Gedeonról?
- Szintén június 19-én, pénteken emlékezünk rá: 14 óra 30-kor leplezzük le az Ókollégium második emeleti panteonjában gróf Ráday Gedeon egykori királyi biztos, főiskolánk volt diákjának emléktábláját, amelyen a család bronz címere is látható lesz. Az emléktáblát Nánási László megyei főügyész avatja fel, ezt követően pedig Csapó Csaba, az ELTE adjunktusa tart előadást Rádayról, mint a betyárvilág felszámolójáról és a közbiztonság megteremtőjéről. Erre az eseményre nem csak a református híveket várjuk, hanem a bíróság, az ügyészség, a rendőrség munkatársait is. Hiszen a rend megteremtése érdekében hozott intézkedései - melyek nagy hatást gyakoroltak a környező országokra is - ma is sok tanulsággal szolgálhatnak.
A múzeumok éjszakáján, június 20-án további érdekességek várják a látogatókat. Érdekes előadásokat hallhatunk majd többek között Kálvin hitveséről és a reformátor magyarországi ábrázolásairól. Lesz kvízjáték, emléklap nyomtatás, a Csörömpölők együttes zenés műsort ad, emellett bibliai csemegéket és úrasztali borokat is meg lehet kóstolni.
Forrás: Bera Linda - Kecskeméti Lapok