„Különös, hogy Isten a gyermekei életét sokféleképpen készíti elő. De soha nem az elhívott tesz szívességet azzal, hogy az Úr rendelkezésére áll, hanem számára rendkívüli ajándék az, hogy használja őt az Úr."
Végh Tamás
Kelj fel, tündökölj!
Miként lehet Istennel kilábalni az alkoholfüggőségből, a súlyos házassági válságból, a jógakultuszból vagy a súlyosan terhelt gyerekkori traumákból? Erről is szó esett a ménteleki református gyülekezet női konferenciáján.
Második alkalommal rendezték meg a Kecskemét-Ménteleki Református Missziói Egyházközség szervezésében 2022. szeptember 24-én azt a női konferenciát, amely idén a MÉGIS – Kelj fel, tündökölj! címet kapta. A konferenciasorozat megálmodója és legfőbb szervezője Ritter Ida, aki a konferencia előadója is volt. Az egész napos együttlétre az ország számos részéről érkeztek (pl. Győr-Moson-Sopron megye, Csongrád-Csanád megye, természetesen Bács-Kiskunból is jócskán voltunk) nagyszerű volt látni, hogy sokan ideszánták az idejüket, s bizton állíthatom, hogy áldott alkalomban volt részünk.
A szervezés pontossága, igényessége, az előrelátás, az étkezésben a különféle igények figyelembevétele; a szponzorok adakozása, a gyülekezet tagjainak előkészítő munkája mind azt szolgálta, hogy Istenben épülhessen mindenki, aki eljött. Például szolgált arra is, hogyan kell valamit jól megszervezni, s mindeközben Istenre hagyatkozva tenni mindent. Ritter Nándor lelkipásztor áhítatával indult a program.
Ritter Ida előadása két részből állt, melyeket meg-megszakított egy-egy ének, de ezek is szervesen kapcsolódtak a szöveghez (pl. Ki Istenének átad mindet; Az Úr csodásan működik). Az összegyúlt közösségben több felekezet tagja is jelen volt, ezért én példaértékűnek tartottam azt a proaktív előadói bevezetőt, mellyel az ebből fakadó nézetkülönbségeket Ida előre lecsillapította. Ehhez nagy gyakorlottság, hitben járás, lényeglátás kell, s ez is rendkívül hitelessé tette az előadást, hiszen nem jellemezte a „mindenkinek megfelelni akarás” kényszere, hanem őszinte, tiszta, építő gondolatokat hallottunk protestáns szellemiségben.
A konferencia szívszorító, ám felszabadító pillanatai voltak még a bizonyságtételek, melyek hitelesen, sokszor megrendülve szóltak a női sorsokról: miként tudtak Istennel kilábalni az alkoholfüggőségből, a súlyos házassági válságból, a jógakultuszból, a súlyosan terhelt gyerekkori traumákból.
A teljesség igénye nélkül emelek ki néhány számomra fontos üzenetet az előadásokból:
Édesebb szavak
Az ÉDESEBB mozaikszó (éltető, dicsérő, elismerő, segítő, együttérző, bátorító, biztató) tudatosította bennünk, hogy a negatív gondolatok, a rossz dolgok verbalizálása könnyebben megy, mint a pozitív gondolatok megfogalmazása. Ezért kell tanulni az ÉDESEBB szavak művészetét. Bizony, ez állandó gyakorlás révén lesz rutinná. Ehhez kapcsolódva fogalmazta meg Ida a konferencia végén azt a felhívást is, hogy a Nőnek lenni áldás! Facebook-csoportban írjunk napi vagy heti rendszerességgel egy-egy pozitív kommentet, váljon ez rutinná.
Kényelmesen hintázni vagy inkább túrázni a szerpentinen?
Ez a kérdés, választhatunk… A „nyögvenyelés”, az „egy helyben topogás iszapjában lubickolva élni”, hintázgatni, vagy a növekedés fájdalmát vállalva túrázni a szerpentinen, ahonnan egyre feljebb jutva egyre tisztább perspektívából látjuk a világot, az életünket, s még Istenhez is közelebb jutunk? A „kérdések kérdése” ez, nem pedig a „lenni vagy nem lenni.” A kérdés a hogyan lenni: Istennel, Istenben élni, vagy csak létezni? Ezt a legfontosabb kérdést jártuk körül, alaposan. Köszönet és hála érte!
Földváriné Csuti Orsolya
Képek: Szórád Szilvia
A konferencia teljes anyaga megtekinthető az Értékmozaik Műhely YouTube-csatornáján.