Erről Lukács Tamás KDNP-s képviselő beszélt a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat (továbbiakban egyházi törvény) általános vitájában, csütörtökön a parlamentben.

A képviselő előterjesztői expozéjában hangsúlyozta: meg kell védeni a polgárokat az "álegyházak" támadásaitól, amelyek egy része csak gazdasági előnyök megszerzése érdekében jött létre.
A kereszténydemokrata képviselők önálló indítványaként beterjesztett előterjesztésről elmondta azt is: a javaslat egyenjogú egyházakat ismer el, és mellékletben sorolja fel azokat az egyházakat, amelyek bejegyzését az illetékes miniszter kezdeményezésére a bíróság automatikusan elvégzi.
Lukács Tamás hangsúlyozta, hogy a vallás és az egyház fogalmát is definiáló előterjesztés kimondja az egyházi intézmények egyenlő finanszírozásának elvét.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: a javaslat készítői figyelembe vették az elmúlt húsz év gyakorlatát és azoknak az egyházaknak és felekezeteknek tevékenységét is méltányolták, amelyek történelmi múltja vitathatatlan, jelentős hitéleti tevékenységet végeznek vagy társadalmi szerepvállalásuk megkérdőjelezhetetlen.
A képviselő az egyházalapításhoz meghatározott ezer fős korlátot méltányosnak tartotta, és felhívta a figyelmet arra, hogy például Szlovákiában ez a küszöbérték 20 ezer fő.
Lukács Tamás fontosnak tartotta, hogy a javaslat bejegyzést biztosít azoknak a felekezeteknek, amelyek tagjai kisebbségben élnek Magyarországon, ugyanakkor világvallást képviselnek hazánkban. "Elsőként nekünk kell gesztust gyakorolni ezen világvallások iránt" - mondta a politikus.

Új korszak az állam és egyház kapcsolatában

Szászfalvi László államtitkár hangsúlyozta: a kormány támogatja az előterjesztést, mert az garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, ugyanakkor kiküszöböli az elmúlt 20 év gyakorlatában keletkezett anomáliákat. Garantálja a teljes belső autonómiát az egyházak számára és új korszakot nyit az állam és az egyház kapcsolatában.
Szászfalvi László elmondta, hogy az új alaptörvény is biztosítani fogja az állam és az egyház szétválasztását, ugyanakkor elismeri az együttműködést a közösségi célok érdekébe.
Az államtitkár szerint, az eddigi szabályozás igen kedvező feltételek mellett adott lehetőséget az egyházalapításra, ami egyes esetekben a támogatások jogosulatlan igénybevételét eredményezte. Mára Magyarországon több száz egyház jött létre.
Hozzátette azonban, hogy az álegyházak kiszűrése nem érintheti hátrányosan a magyar kultúrában folyamatosan meghatározó jelentőségű, fontos közfeladatot ellátó vagy az állammal megállapodást kötő kisebb egyházakat.
A politikus elmondta, hogy az előterjesztés melléklete három kategóriába sorolja azokat az egyházakat, amelyeket az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszter kezdeményezésére a feltételek vizsgálata nélkül köteles bejegyezni a bíróság.
Az első kategóriába tartoznak azok, amelyek történelmisége vitathatatlan, a másodikba azok, amelyek az elsődleges hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is végeznek és a kormány kilátásba helyezte, hogy megállapodást köt velük, a harmadikba pedig azok, amelyek országosan működnek, kötődnek valamelyik világvalláshoz és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezne.
Ez utóbbiak között iszlám, buddhista, keleti keresztény és neoprotestáns közösségek egyaránt vannak.

Fidesz: a javaslat összhangban van az Európai Unió alapszerződésével

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a kereszténydemokrata képviselők által összeállított javaslat az Európai Unió alapszerződésével, illetve Magyarország új alaptörvényével is összhangban álló megoldást kínál az egyházi területen mára kialakult jogbizonytalanságra.
Mint mondta, a törvényalkotót az a tisztességes szándék vezeti, hogy világosan meghatározza az egyházak nyilvántartásba vételi eljárását. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, a törvényjavaslat a legfőbb vallási tanok meghatározásához köti az egyházak nyilvántartásba vételét, amivel ellenőrizhetővé válhat a szervezet vallási jellege. Az állam ugyanakkor nem ellenőrizheti, hogy ezek a hitelvek elfogadhatók-e - fűzte hozzá Hörcsik Richárd.
Frakciótársa, Csöbör Katalin egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a javaslat benyújtását "minőségi előkészítő munka" előzte meg, amely során az elmúlt húsz év tapasztalatait is hasznosították. A fideszes politikus az előterjesztés egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy az kiszűri a kizárólag pénzügyi megfontolásból vallási közösségek alapítókat, így a jövőben végleg lezárulhat a "bizniszegyházak kora".

MSZP: csorbulnak a vallás- és lelkiismereti szabadság garanciái

Lendvai Ildikó (MSZP) mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat kevesebb garanciát biztosít a vallás- és lelkiismereti szabadság számára, mint a két évtizede alkotott, jelenleg is hatályos jogszabály.
Kiemelte: a kormányoldali előterjesztés több ponton megsérti az állam és az egyház között mára kialakított világos határokat, ami sem a világi hatalomnak, sem a hívő embereknek nem lehet érdeke.
A szocialista politikus káros és lehetetlen vállalkozásnak minősítette, hogy az indítvány kísérletet tesz a vallás és a vallási tevékenység definiálására. Lendvai Ildikó szerint a törvényjavaslat ennek alapján az "üzleti célú kártyajóslásra" is vonatkozhatna.
Az MSZP-s képviselő emellett aggodalmának adott hangot, amiért az előterjesztés szövege alapján a jövőben az iskolaigazgatók, a szülők többségének hozzájárulásával kötelezővé tehetnék a hitoktatást, holott az azon történő részvételt szerinte minden esetben teljes választási szabadsághoz kell kötni.

KDNP: nem teológiai, hahanenm jogi kifejezésként használják az egyház kifejezést

A kereszténydemokrata Varga László, a javaslat egyik előterjesztőjeként felszólalva hangsúlyozta, a törvényjavaslatban nem teológiai, hanem jogi meghatározásként használják általános jelleggel az eredetileg keresztény közösségekre alkalmazott egyház kifejezést. Mint mondta, felmerült a vallásfelekezet fogalom alkalmazása is, de ezt a közérthetőség kedvéért elvetették. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szövegben használt rítus kifejezést a szertartási rend meghatározásra cserélik.

Komoly aggályai mellett is előrelépésként értékeli a javaslatot a Jobbik

A jobbikos Bana Tibor szerint pártja annak ellenére is előrelépésként értékeli a kereszténydemokrata előterjesztést, hogy az abban felsorolt egyházak közül többel is komoly aggályai vannak.
Az ellenzéki politikus szerint a javaslat egyházakat és vallási közösségeket felsoroló mellékletét politikai szempontok alapján, illetve "csak sejthető okokból" állították össze. Bana Tibor mindenekelőtt a Hit Gyülekezete elismerését kifogásolta, "bizniszegyháznak" nevezve a közösséget.
A jobbikos képviselő emellett megismételte, hogy pártja egy vallásügyi tanács felállítását kezdeményezi, amely arról dönthetne, mely közösségeket lehet egyházként bejegyeztetni.

A Jobbik nemzetellenes, kártékony szektának tarjta a Hit Gyülekezetét

Zagyva György Gyula (Jobbik) arra kérdezett rá: mi alapján kerültek fel az egyházak és felekezetek az előterjesztés mellékletében szereplő listára. Úgy fogalmazott, a felsorolásban "benne hagytak legalább 15-20 súlyosan destruktív szektát". A politikus ezek közé sorolta a Hit Gyülekezetét és a Jehova Tanúit.
A felszólaló arra is kíváncsi volt: mik azok a jelentős közcélú tevékenységek, amelyeket elvégeztek az adott kategóriában sorolt egyházak, a többi közt a Magyarországi Metodista Egyház karitatív munkájának bemutatását várta, amelyről ő más véleményt fogalmazott meg.
Azt is kifogásolta, hogy a hármas kategóriában a Magyarországi Baha'i Közösség is bekerül, amelynek szerinte "semmi köze ahhoz, hogy vallás legyen".
Képviselőtársa, Szávay István pozitívnak nevezte azt a változást, amely a választások óta állt be az állam és az egyház kapcsolatában.
A képviselő ugyanakkor sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a szórványmagyarsággal kapcsolatban az állam számára nem ír elő kötelezettségeket a javaslat, annak ellenére, hogy például oktatási tevékenységükkel a határainkon túl jelentős "nemzetmegtartó munkát" végeznek az egyházak. A politikus erre a törvény preambulumában utalna.
Szávay István szintén hangsúlyozta, hogy pártja "a Hit Gyülekezetét egy nemzetellenes, kártékony, cionista szektának tartja", amelynek szerinte nincs helye a javaslatban. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház, amely az egyetlen magyar alapítású egyház, és tagjai elmondása szerint szinte teljes egészében magyar nemzetiségűek, akik elkötelezettek nemzetük iránt, nem kaphatták meg a történelmi egyház jelzőt, "és erre már végképp nem lesz lehetőségük".
A képviselő emellett elismerné a cigány pasztorációs tevékenységet, és a felsőoktatási intézményekre is kiterjesztené a hitélet gyakorlásához szükséges dologi feltétek biztosításának kötelezettségét. 

Az LMP hiányolja az állam világnézeti semlegességének kimondását

Az LMP szerint a kormánypárti javaslat legproblémásabb pontja, hogy annak 1-es számú melléklete tartalmazza azokat az egyházakat, amelyeket a miniszter köteles automatikusan nyilvántartásba venni. A listán a ma működő egyházak közül tisztázatlan szempontok szerint szerepelnek egyes egyházak és vallási közösségek, míg mások nincsenek rajta. A Lehet Más a Politika módosító javaslattal kezdeményezni a melléklet elhagyását és a jogfolytonosság normatív szabályban való meghatározását, a legalább húsz éve működő egyházak esetében a továbbműködés törvényi kimondását. Az LMP továbbá aggályosnak tartja, hogy a törvénytervezet nem mondja ki az állam világnézeti semlegességét. A párt szerint csak egy világnézetileg semleges törvény elfogadható, és a vallás definíciójában így nincsen helye a természetfelettire irányuló kitételnek. Ez csak a keresztény kultúrkör alapján született definíció része lehet, miközben bizonyos keleti vallásokra, mint pl. a Buddhizmus egyes ágaira aligha igaz. Szintén aggályosnak találják, hogy a javaslat a később kijelölendő szakértőkhöz rendeli az egyházról való véleménynyilvánítás jogát, és a döntés ellen fellebbezési lehetőséggel élhetnek a már nyilvántartásba vett egyházak képviselői is. Ez adott esetben a vallásszabadság korlátozását jelentheti. Végül a tervezetben az állami adóforintok útja is átláthatatlan, hiszen csupán a bejegyzésnél kell a vallási tevékenységet bizonyítani, de ezt követően erre az államtól kapott pénzről nem kell tanúsítani, hogy azt valóban hitéleti célokra fordították – olvasható Szabó Tímea országgyűlési képviselő az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke közleményében.