Nem szerepel majd a 2011-es népszámlálás kérdőívén a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés. Az Országgyűlés hétfő délután elutasította Balog Zoltán fideszes képviselő - és református lelkész - módosító indítványát. Az indítványt 157 képviselő támogatta, 189-en szavaztak ellene, ketten tartózkodtak.

A népszámlálásról szóló törvényjavaslatot készítő Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szerint azért nem kell feltenni a vallásra vonatkozó kérdést, mert arra amúgy sem lehetne kötelező a válaszadás, így semmilyen, döntéseknél használható információhoz nem jutnának. A MeH szerint egy korábbi egyeztetésen az egyházak többsége sem támogatta, hogy a vallás bekerüljön a kérdések közé.

Az ülésről készült - az [origo]-hoz fideszes képviselők által eljuttatott - emlékeztetőből azonban az derül ki, hogy a hívők túlnyomó többségét tömörítő nagy keresztény egyházak - katolikus, református, evangélikus és baptista - támogatták a kérdést. Ellenezték viszont a vallási adatok felmérését a kisebb egyházak, például a Hit Gyülekezete, a MAZSIHISZ, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Buddhista Misszió.

A vallásra vonatkozó kérdés az 1870-tól 1949-ig mindig szerepelt a népszámlálások kérdőívén. Az 1960 és 1990 közötti négy népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, de a rendszerváltás után ismét elővették. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak. Közülük a legtöbben, több mint 5,2 millió ember római katolikus, 1,6 millió református, 304 ezer evangélikus, 269 ezer pedig görög katolikus.

Egyház alapításához Magyarországon a törvény szerint száz ember szükséges, jelenleg 231 egyház szerepel a nyilvántartásban. A hagyományos keresztény, zsidó, muszlim, hindu és buddhista felekezetek mellett egyházként működik például a Magyar Boszorkányszövetség vagy a Nap Szíve Lovagrend, és hivatalosan bejegyzett az Ősmagyar Táltos Egyház vagy a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza is.

Forrás:origo