"Az isteni jóság különbözik a miénktől, de nem alapvetően más: nem úgy különbözik tőle, mint a fehér a feketétől, hanem mint a tökéletes kör a gyerek első kísérletétől, hogy kereket rajzoljon."
C.S.Lewis
Megjelent a Kis Tükör júniusi száma
Kolozsváron megjelenő
református missziói havilap
A 2009/6. számának tartalma
Molnár Sára: Öröm nagy Lelke
ÉLETNEK KENYERE
Lovas András: Élet a Lélek erejében
EGYHÁZ ÉS KÖZÉLET
Tóth Sára: Miért ellenszenves ma sokak számára az egyház?
Szeverényi János: Vissza a Krisztus evangéliumához
Egyed Péter: A víziónak az élet jobb megértését kell szolgálnia
Kiss Dénes: „Egyházias” vallásosság Erdélyben
ABLAK
Visky András: Wurmbrand és az élő szó
mérCE
Adorján Kálmán: Válság vagy váltság? Beszámoló a nagyváradi CE csendesnapról
Csorvási Jenő: „Keményen megostorozott az Úr, de nem adott át a halálnak”
JÓ SZÓVAL OKTASD!
Molnár Sára: Hanna napló. Gyönyörű kis békánk (5.)
IFIZÓNA
Bölcsföldi András: Konfirmált barátaimnak. Hát én immár kit válasszak? (3.)
Petrilla Janka: „Egyek legyetek”
KÁLVIN-ÉV
Lőrincz István: Az igehirdető Kálvin (3.)
ÉNEKELJÜNK EGYÜTT!
Gáspár Attila: „Kérünk, sziklánk te légy a hitben…”
VEDD ÉS OLVASD!
Szabó Ágota: Az igazán jó film olyan, mint a hasznosan eltöltött szabadság
Szilágyi-Kispista Ágota: Hogyan tartsunk filmklubot? Interjú Fűtő Róberttel
Szeverényi János: Hitvallók és ügynökök
Eseménynaptár
TUDÁSTÁR
Sajó (Szathmáry) Enikő: Óvjuk füleinket!
Keresztrejtvény
Hírek
TÜKRÖM-TÜKRÖM
Szűcs Teri: Földes mese
Érdekességek
Mesepályázat
Néhány szövegrészlet a lapszámból
„Az egyház – leginkább a történelmi egyházakról tudok beszélni, amit az is indokol, hogy a magyar nem vallásos népesség nagy százaléka számára »az egyház« nagyjából egyenlő a katolikus, vagy legfeljebb a katolikus, református és evangélikus egyházakkal – mai válsága és identitászavara is nagyrészt ebből fakad: hogy létének értelmét (hacsak nem a frázisok szintjén) már nem a »többiek«, a »világ« szolgálatában találja meg. Európában a keresztény egyház hosszú évszázadokon keresztül döntő kultúra- és társadalomformáló tényező volt, és mivel ezt a szerepét a szekularizáció folytán fokozatosan elveszítette, mostanság leginkább szerepzavar, illetve az ideges identitáskeresés jellemzi (nem mintha mondjuk a középkorban sokkal jobb lett volna a helyzet, hiszen a hitelvesztés problémája már abban a pillanatban jelentkezett, mihelyt megszűntek a keresztényüldözések, és az egyház szövetségre lépett az államhatalommal). A zavarodottságot jelzi, hogy negatív módon, ellenségkép felállításával, a mi és az ők, a jobboldaliak és a baloldaliak statikus szembeállításával, és a »kívül lévők« kirekesztésével próbálkozik meghatározni önmagát.
Kelet-Európában és Magyarországon ez az egészségtelen polarizálódás ráadásul politikai jelleget is ölt, ugyanis ebben a régióban a történelmi kereszténység, ismert okokból, évszázadok óta szorosan összefonódott a nemzeti érzéssel, kies honunkban, illetve a magyar kisebbségi területeken még inkább, a magyarság iránti kötődéssel. Mivel a kommunista »internacionálé« negyven éve alatt ennek nemigen lehetett terepe, annál nagyobb erővel nyomul a változások óta a piros-fehér-zöld kereszténység, és fojtja el, torzítja és kompromittálja az autentikus bibliai spiritualitást. Ugyanis akár tetszik, akár nem, a nacionalista kereszténység fából vaskarika: a bibliai hagyomány Istene egyetemes, internacionális Isten, minden népet egyformán szeret, és Krisztusban összebékít. Nagyon sok magyar keresztény, sajnos, ezt csak szájjal hirdeti, de mihelyt konfliktusra kerül a sor, félresöpri a krisztusi értékeket, és gyűlölködve esik neki bárkinek, aki nem az általa képzelt »magyar érdekek« előmozdítója.”
(Tóth Sára: Miért ellenszenves ma sokak számára az egyház?)
„Személyesen is megismerkedhettem ezzel a nagyon sajátos figurával, aki zsidó volt, majd megtérése után lutheránus-evangélikus lelkész lett, a szebeni teológián szerezte meg a lelkészi képesítését, majd pedig Bukarestben szolgált lelkészként elítéltetése pillanatáig. Zseniális figura volt, a szónak a köznapi értelmében. A börtönben már 14 nyelven beszélt, az eredeti nyelveket is ismerte. A teológiát nem szaktudományosan művelte, hanem mint szóbeliséget tartotta fontosnak. A terminusokat, a fogalmak pontos használatát előtérbe helyező tudományos értelmezés mellett ez egy másfajta megközelítési módja a teológiai gondolkodásnak, és nagyon jó, hogy ez a kettő együtt van. Ő ebben elképesztő tudásra, finomságra és mélységre tett szert. Mindig összekapcsolta a hit kérdését a tettel. A hit és a tett nem külön minősége volt az ő életének, hanem a kettő mindig együtt mozgott. Nem is használt szavakat, csak akkor, hogyha a szavak mögött tett volt. Lenyűgöző volt a bátorsága, ami nagyon sok embernek erőt adott a közelében.
Szociálisan és társadalmi értelemben rendkívül érzékeny ember volt, aki nem ismerte a félelmet. Képtelen volt a félelmet átérezni. Ezért bírt nagy téttel az, hogy az ember barátjának nevezhette őt.
Először gyermekként találkoztam vele 1965-ben, közvetlenül a kivándorlása előtt. De már ezelőtt megismertem, és lenyűgöző hatással volt rám.”
(Visky András: Richard Wurmbrand és az élő szó)
„Sajnálatos, hogy az utóbbi egy-, másfél évszázadban Isten népe nem figyel oda az igényes műfordításokra. Bár egyre több jól képzett értelmiségi található a hívő mozgalmakban, nem fordítanak időt a szövegek igényes átfésülésére, pedig a mondanivaló jó szándékú, a megfogalmazás viszont sajnálatosan magyartalan. Megérné pedig, mert Isten munkáját nem szabad hanyagul végezni. Ezen felül a magyar irodalomban igen sok, az eredeti művek értékével vetekedő műfordítást ismerünk. Elég megemlítenünk Szenci Molnár Albert Genfi zsoltár-fordításait, Arany János Shakespeare, Kosztolányi, Babits Divina Comoediaját, Karinthy Micimackóját, Áprily Lajos, Túrmezei Erzsébet gyönyörű magyar énekvers fordításait, stb.
Az ún. „írott énekek” szövegei ezzel szemben csak a tárgyi hűséghez próbálnak ragaszkodni, de nem sikerül: a magyartalan mondatszerkezet következtében közérthetőségük szenved csorbát. A prozódiáról már szó sem eshet mindezek után, pedig erre is érdemes odafigyelni, mert igazán egyszerű, könnyen el lehet sajátítani a módszer lényegét: a rövid szótagnak rövidebb hangérték, a hosszú szótagnak pedig hosszú dukál. (Az pedig napnál világosabb minden magyar számára, hogy nyelvünkben vannak rövid és hosszú magán-és mássalhangzók, ennek következtében rövid és hosszú szótagok, szó-, mondat- és mellékmondat-hangsúlyok. Ezeket az egészséges magyar fül önkéntelenül is tiszteletben tartja, persze, nem árt megtanulni hozzá a magyar nyelvi és zenei helyesírást egyaránt.)”
(Gáspár Attila: „Kérünk, sziklánk te légy a hitben…”)
21x30 cm, 36 oldal. Fekete–fehér belső, színes borító, színes gyerekoldalak.
Egy lapszám ára: 3 lej /400 Ft
Előfizetés egy évre: 35 lej/4 500 Ft, fél évre: 20 lej/2 500 Ft
Kérjük, előfizetési szándékukat e-mailben, a krisztina_mihaly@koinonia.ro címen jelezzék.
A lap megvásárolható, illetve előfizethető:
a Koinónia Kiadónál (400344 Cluj, Str. Mărginaşa 42, tel.: +40-264-450344).
Egy 2004-as, 2005-ös, 2006-os, 2007-es, illetve 2008-as archívum Kis Tükör csomag 25 lejbe vagy 2 500 Ft-ba kerül, megrendelhető a szerkesztőség címén.
A Kis Tükör adományokból tartja fenn magát, adományokat köszönettel elfogadunk.