Néhai Székely Mihály festőművész 2002-ben adományozott az erdélyi nagyenyedi református egyháznak negyvennégy képet. Hétfőn ezeket a festményeket állították ki az Országgyűlés Képviselői Irodaházában, melyeket később elárvereznek. 

A tatárjárás előtt épült nagyenyedi templom teteje bármikor beszakadhat. Boltozata életveszélyesen repedezett, tartószerkezetében meggyengült, tetőszerkezete fele ponyvával fedett. Az erdélyiek önerőből, valamint állami támogatással elkezdték a munkálatokat, azonban a helyreállítás költsége jóval meghaladja a 13 millió forintos költségvetést. Eddig a rendelkezésre álló összegnek a dupláját fordították a felújításra.

A nagyenyedi templom

A torony az eredeti várfallal IV. Béla rendeletéből épült 1239-1241 között, amikor az első tatárveszély jelei nyilvánvalóvá lettek. Erdélyi egyháztörténeti érték – ebben a templomban írta alá a város első papja 1551-ben a lutheri confessiót, ebben a templomban válik külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választották meg Erdély első magyar református püspökét, Dávid Ferencet. A vártemplomban szállt meg utoljára magyar tulajdonban 1551. július 19-én a Magyar Korona, Izabella királyné kíséretében. Számos országgyűlés és zsinat otthona, és hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt a templom. Enyed adta az 1848-49-és szabadságharc alatt a legnagyobb polgári áldozatot, amikor a nyugati érchegység románsága 1849. január 9-e éjszakáján több mint 800 magyart gyilkolt le. A templomban mondta 1821 júliusában gróf Széchenyi István "mert most itt nem az a kérdés, hogy ki és hogy vesse el a hasznos és jó magot, hanem hogy el legyen vetve".

A templom megmentése érdekében Kövér László, az Országgyűlés elnöke korábban levelet írt valamennyi képviselőnek, megyei elnöknek és a megyei jogú városok polgármestereinek azzal a céllal, hogy támogassák a felújítást – olvasható a fidesz. hu portálon. Képenként 100 ezer forint támogatást kértek.

A kiállítás megnyitóján Heintz Tamás parlamenti képviselő a 2004. december 5-i népszavazásra emlékeztetve hangsúlyozta: súlyos sebeket kell begyógyítanunk, „ez állampolgáronként most mintegy 2,50 forintot talán megér”.

Veress László kabinetfőnök arról beszélt, hogy a magyar sorsközösség nemes elvei csak apró, konkrét tettekkel válthatók valóra. A nagyenyedi templom és iskola megmentése olyan cselekedet, amellyel itt és most kivehetjük a részünket abból az összetartozásból, amely értelmet ad a Kárpát-medencei magyar létnek – tette hozzá.