Merre gurulhatott a harminc ezüst, amikor Júdás bedobta a templomba? Mekkora erő kellett elhengeríteni a követ a sírról? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok, érzések kavarognak bennem, mikor olvasom évről-évre, újra és újra a húsvéti történetet a Bibliából. Tud még újat mondani, amit átadhatnánk a gyerekeknek, hogy közelebb kerüljenek a feltámadás erejének nagy TITKÁHOZ?

Erre vállalkoztunk nagyszombaton, amikor a már hagyományos húsvéti klubra hívtuk a gyerekeket, hogy bejárjuk Jézussal együtt az utat a Golgotától az üres sírig.

Hat állomáson át, egy-egy műanyag tojást bontogatva ismerkedhettek a gyerekek az érzésekkel, gondolatokkal, benyomásokkal, amiket Jézus és az Őt kísérő tanítványok, húsvéti szereplők érezhettek, gondolhattak.

Először a KÖTÉL húsba vágó erejét élhették át, amelyből ki kellett szabadulniuk. Aztán a templom körül szétdobált HARMINC EZÜSTÖT kellett megkeresniük, majd a SORSVETÉS izgalmát élhették át, és élvezhette a diadalt az az egy, aki elnyerte a jutalmat. A KERESZT tövénél végiggondolhattuk bűneinket és rászegezhettük a fára. A sír szájáról elhengerítettük a KÖVET, végül ott állhattunk a NYITOTT SÍRNÁL, bámultunk befelé a sötétbe és hallgattuk az angyal szavát: Miért keresitek a holtak között az élőt, nincsen itt, mert feltámadott!

Azt gondolom, hogy azok a gyerekek, akik ezeket a stációkat végigjárták, közelebb kerültek a TITOKHOZ. Egyszer, amikor majd Isten megérinti őket, ezek a benyomások is meg fogják erősíteni Isten Szavát a szívükben.

A tojásfestés és a programot záró nagy közös AGAPÉ szalonna- és virslisütés már csak fokozta az örömöt, amit együtt éltünk át, és ami közösségé formált minket: így, mi ott együtt egy nagy KERESZTYÉN CSALÁD voltunk. Sok mosolyt, nevetést és jókedvet vittek haza a gyerekek a szívükben.

Köszönjük a sáregresi ifisek és a szülők szolgálatát, akik a bázist adták, hogy ez a program megvalósulhasson. EZ ÍGY CSAK VELETEK EGYÜTT JÖHETETT LÉTRE!

Polgárné Szendrák Edit