Nem reformátusoknak készült

Hagyományos eszközökkel nem lehet elérni az adózók nagy részét – így indokolta a református egyházi vezetőség, hogy idén meghökkentő egyszázalékos kampányfilmmel jelentkeztek.

Elérte célját a kampány kezdeti szakasza a püspök szerint, hiszen – ahogy arra a vártnál nagyobb médiavisszhangból lehet következtetni – a televíziós rövidfilm eljutott potenciális célközönségéhez. Bölcskei Gusztáv elmondta, azt a csaknem kétmillió adózót kívánják megszólítani, akik évről évre egyáltalán nem élnek adóegyszázalékaik felajánlásának lehetőségével. Ezek az emberek nem tartoznak az egyház aktív tagjai közé – ahogy az eddigi felajánlóknak a fele sem. A püspök szerint őket nem lehet az egyházi kampány évekkel ezelőtti, hagyományos eszközeivel elérni.

A jó kampány növelte a bevételeket
Az idei kampány a korábbi évekhez hasonlóan a szakemberek segítségével meghatározott tudatos stratégiának megfelelően zajlik. A zsinat lelkészi elnöke fordulópontnak tartja a 2007-es esztendőt, hiszen akkortól kezdve a marketingkommunikációnak köszönhetően 44 százalékkal nőtt a felajánlások összege. Ez a dinamika pedig meghaladta a történelmi egyházak kampánysikerét, de – mint mondta – még a Hit Gyülekezetéét is. A püspök hangsúlyozta, az egyszázalékos felajánlásokból származó tavalyi, egymilliárd forintos bevétel jelentőségét mutatja, hogy az az MRE szabadon felhasználható gazdálkodási keretének a negyedét képezi.

Össztársadalmi érdeket vállalunk fel
A felajánlási rendszer megváltoztatására tett kísérlet határozza meg a 2011-es református egyszázalékos kommunikáció fő irányát. Az egyszázalékról szóló rendelkezés kimenetele ugyanis a püspök szerint kétséges. Bölcskei Gusztáv ezt saját példájával illusztrálta: a második egyszázalékról szóló nyilatkozatát világos indoklás nélkül utasították el.
A zsinat lelkészi elnöke szerint az idei kampány célja kettős: felhívni a figyelmet a református egyház szerteágazó társadalmi szolgálatára és reformjavaslatokat bemutatni egy olyan ügyben, amely az egész civil szféra számára létfontosságú. Az egyházfő megreformálná a magyar felajánlási rendszert; a megoldást azt jelenthetné, ha európai mintára elég lenne egyszer nyilatkozni, ami visszavonásig érvényben maradna. Hozzátette: az egyház szeretné az állampolgári felajánlások demokratikus vívmányát ünnepi aktussá tenni, miközben a befolyó összeg átlátható és egyszerű úton eljut a címzettekhez.

Szeresd felebarátodat, mint magadat!
A kampány középpontjában nem az egyház kell hogy álljon, hanem az a sokszínű társadalmi tevékenység, amelyet akár az MRE Bethesda Gyermekkórháza, akár a különféle missziós ágazatok munkatársai folytatnak – fogalmazott a püspök. A kampány jelenlegi szakaszában éppen erről tájékoztatják a nagyközönséget a legkorszerűbb eszközökkel. Az egyház társadalmi szolgálatairól és reformjavaslatairól egyaránt olvashat, aki ellátogat a reformatus.hu-ra, illetve a Református 1% – 0066 címet viselő facebook-oldalra. Utóbbin könnyen átlátható infografika nyújt áttekintést ezekről. Pásztory Ádám kommunikációs igazgató elmondta: kiemelt eszköz a mobiltelefonos alkalmazás is, mivel szerinte a telefontulajdonosok birtokában lévő készülékek közül minden második ún. okostelefon lesz. A kampány ezzel legizgalmasabb szakaszába lép a napokban – tette hozzá.

Miért keltett megosztottságot a kampányfilm?
Pásztory Ádám a Parókia portálnak elmondta, szerinte az egyházban sokan azért nem érzik magukénak az egyszázalékos rövidfilmet, mert nem ők alkotják annak célközönségét. – A kommunikáció az a terület, amelyhez – jó értelemben – mindenki ért, hiszen egy lelkészt is kommunikációs szakembernek kell hogy tekintsünk abban a térben, ahol szolgálatát végzi. Az a tér viszont, amelyben a tömegkommunikáció és a reklámkampány zajlik, teljesen más szabályrendszerrel bír. Ha az egyikben élesen szólalsz meg, akkor az a másik térben valószínűleg torzulást okoz – vélekedett. A kommunikációs igazgató hangsúlyozta, az egyházi közéletet alkotó hívők és az aktív társadalmi csoportok között attitűdbeli, értékbeli, médiahasználatbeli és egyéb szokásbeli szakadék húzódik. A kampánystratégiában úgy döntöttek, utóbbiakat próbálják megszólítani. – Ez egyházfinanszírozási ügy. Nem játék. Óriási tétek vannak – fogalmazott Pásztory Ádám. – Nekünk az a célunk, hogy az egyszázalékokból befolyó összeget megemeljük, mert így tudunk megmaradást biztosítani a kerületeknek, a gyülekezeteknek, az intézményeknek.

Jakus Ágnes

 

------------------------

A sajtótálékoztatóról kiadott hivatalos közlemény:

Egyszázalék: szemléletváltásra van szükség

Alapjaiban kell átgondolni az egyszázalékos felajánlási rendszert, mert a jelenlegi mechanizmus nehézkes - ez az üzenete a Magyarországi Református Egyház idei egyszázalékos kampányának. A középpontban álló, figyelemfelkeltő tévés szpottal indított idei kampány célja kettős: felhívni a figyelmet a református egyház szerteágazó társadalmi szolgálatára és reformjavaslatokat bemutatni egy olyan ügyben, amely nemcsak az egyházak, hanem az egész civil szféra számára létfontosságú.

Jelen állás szerint a magyarok átlag fele rendelkezik személyi jövedelemadója egy plusz egy százalékáról. A modernizálódó Magyarországon tulajdonképpen az egyszázalékos felajánlás azon kevés „intézmény" egyike, amit eredeti, rendszerváltozás utáni állapotában hagytunk meg, aminek lényegére, értelmére nem tudunk a nyilvánosság előtt rákérdezni, rendszerén változtatni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az adózók azon fele, akik a technikai nehézségek ellenére rendelkeznek az szja egy plusz egy százalékáról, nagyon fontos demokratikus vívmányt, az alulról jövő társadalmi kezdeményezések továbbélésének lehetőségét tartják életben.

A történelmi egyházak egyszázalékos támogatásában az elmúlt pár évben igen izgalmas változások zajlottak le. Míg a rendszerváltozás utáni időszak alapvetően a kisegyházak sikerét hozta, az elmúlt négy-öt évben a történelmi egyházaknak is sikerült megfordítaniuk a korábbi lassú csökkenést, és fontos támogatókat szereztek ügyük számára. A Magyarországi Református Egyház az elmúlt négy évben stratégiai területként kezelte az egyszázalékos felajánlásokat. A tudatos marketingkommunikáció hatására a reformátusok négy év alatt 44 százalékkal tudták növelni az egyedi felajánlók számát, ami a 2007-es állapothoz képest nettó 60 ezer új belépőt jelent. Ha figyelembe vesszük a szervezet méretét és ehhez arányítjuk a növekedés mértékét, a fenti számok alapján elmondható, hogy a reformátusok dinamikája nemcsak a történelmi egyházak között volt a legnagyobb, de meghaladta például a Hit Gyülekezete és a baptisták sebességét is. A reformátusok 2010-ben egymilliárd forint közvetlen támogatást kaptak az adózóktól, ami az egyházi működésre szabadon felhasználható költségvetési keret negyedét teszi ki.

A református egyház egyszázalékos kommunikációjának alapüzenete évek óta az, hogy az egyház nem csak templomot jelent, nem csak a hitéletről szól, ezeknek az értékeknek ugyanis nagyon fontos társadalmi funkciójuk is van: szolgálatra indítanak, amit az egyház a világban végez. A reformátusok fenntartásában egy gyermekkórház működik, évi 122 ezer járóbeteggel. A református missziók olyan területekre jutnak el, amelyeket a társadalom elzártan kezel: a börtönökben, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek, a társadalmilag kiesettek, elesettek között évente húszezer emberen segít az egyház. Szociális intézményeiben tízezer idős emberről, gyermekről és fogyatékkal élőről gondoskodik a református közösség. A teljesség nélkül felsorolt tevékenységek jól érzékeltetik, a reformátusok fontos láncszemet alkotnak abban a védőhálóban, amely a magyar társadalom fizikai és mentális megtartó képességét szolgálja.

A Magyarországi Református Egyház tisztában van ugyanakkor azzal, hogy ezt a munkát nem egyedül és nem önmagának végzi. Az eddigi kampányok során is többször kísérletet tett már rá, hogy kommunikációjával az egész egyszázalékos ügyet segítse, hiszen ez az a forrás, ami a közéleti figyelemből hiányzó, de létfontosságú társadalmi munkát finanszírozza. 2011-ben viszont az egész református egyszázalékos kommunikáció fő irányát a felajánlási rendszer megváltoztatására tett kísérlet határozza meg.

A felajánlás olyan, mint az országgyűlési választás. Csak itt nem politikai pártokra, hanem civil és egyházi szervezetekre, alulról jövő kezdeményezésekre „szavazunk" az szja-nk egy százalékával. Egy európai társadalomban a politikai rendszerek működtetése mellett alapigény ezeknek a civil rendszereknek a megerősítése. Az 1% őket tartja életben. Ehhez képest amíg az választás állampolgári jog, a felajánlás adótechnikai elem. Amíg a parlamenti választásokon garantált a titkosság, addig az egy plusz egy százaléknál nem. A politikai választások lebonyolítása egyszerű és átlátható, az egyszázalékosé hosszadalmas, állandóan változó és nehezen átlátható rendszer.

A fentiek alapján a Magyarországi Református Egyház szerint a felajánlási rendszer jelentőségét és lebonyolítását a parlamenti választás elvéhez lehetne közelíteni. Ennek alapjait a meglévő európai modellek közül az egyszeri felajánlás elve teremtené meg. Az adózók egy közvetlen egyszázalékos kapun keresztül rendelkezhetnének az erre jogosult szervezetek javára, amiről „azonnali" visszaigazolást kellene kapniuk. A rendelkező felajánlás visszavonásig vagy módosításig maradhatna érvényben. A rendszert ezen kívül számos más, „felhasználóbarát" tulajdonsággal is ki lehet egészíteni. Az adóhatóság minden évben jelentést küldhetne az adózónak arról, hogy a rendelkezés révén mekkora támogatáshoz jutottak az általa kedvezményezett szervezetek. Az adózók külön rendelkezése esetén a támogatott szervezetek megkereshetnék az őket támogatókat.

A fenti elveket a reformátusok az egyház hivatalos honlapján, a reformatus.hu-n, illetve a Facebook-on is egy színes infografika segítségével publikálták és egyben vitára bocsátották. A református egyház szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, amit az állami oldal és a civil és egyházi szereplők dialógusa teremthet meg. Az szja-felajánlást, ahogyan a parlamenti választásokat, a magyar demokrácia vívmányává, ünnepévé kell tenni, ami korrekt, átlátható és egyszerű utat biztosít az adótámogatások és a támogatott szervezetek között.

Magyarországi Református Egyház
Kommunikációs Szolgálata
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
Tel: 1-460-0753
E-mail: kommunikacio@reformatus.hu
Web: www.reformatus.hu