„Különös, hogy Isten a gyermekei életét sokféleképpen készíti elő. De soha nem az elhívott tesz szívességet azzal, hogy az Úr rendelkezésére áll, hanem számára rendkívüli ajándék az, hogy használja őt az Úr."
Végh Tamás
Örök fundamentumok
Válságok idején a megrendíthetetlen, örök fundamentumokra kell építeni – nyilatkozta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke vasárnap az MTI-nek.
A református püspök a lengyelországi Lodzban vett részt a Lengyel Református Egyház új püspöke, Semko Koroza beiktatásán, majd találkozott Kazimierz Nycz bíborossal, Varsó érsekével.
Balog Zoltán a néhány ezer tagot számláló Lengyel Református Egyházról szólva kiemelte: a „kis egyházak nagy lehetősége, hogy miután senkinek nem jelentenek igazán konkurenciát, alkalmasak arra, hogy összehozzák a nagyokat.” Ez történt az új püspök beiktatásán Lódzban, ahova két lengyel katolikus főpap mellett öt országból érkeztek evangélikus és református egyházi vezetők, püspökök, moderátorok, elnökök – mondta.
Különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy a leköszönő lengyel püspök mellett ő szentelhette fel az új püspököt, megjegyezve, először fordult elő a magyar egyháztörténetben, hogy magyar református püspök szentelt lengyel református püspököt.
Semko Koroza ezzel akarta kifejezni, hogy milyen fontosnak tartja a kereszténységen alapuló lengyel–magyar barátságot és összetartozást – mondta. Hozzátette: a kereszténység olyan fundamentum, amely nincs kitéve a politikával természetes módon velejáró, háborús helyzetben felerősödő változásoknak.
Balog Zoltán kitért arra: a Kazimierz Nycz bíborossal folytatott megbeszélésen a lengyel–magyar kapcsolatokat értékelve mindketten úgy látták, hogy amikor egy „felépítmény töredezik”, a megrendíthetetlen, közös fundamentumokhoz kell visszatérni, amilyen a kereszténység.
Az egyházi vezetők egyetértettek abban is, hogy válaszút előtt áll a kereszténység. A kérdés, hogyan tudja úgy megőrizni hitének igazságait „erkölcsi és hitbeli szempontból”, hogy azok ne riasszák el az embereket, hanem vonzerőt gyakoroljon rájuk.
Balog Zoltán beszámolt arról is, a jövőben szorosabbra szeretnék fűzni a lengyel és a magyar református egyház kapcsolatait. Úgy fogalmazott: „A mi feladatunk a közép-európai keresztény tanúságtétel, annak megmutatása, mivel tud hozzájárulni a kereszténység országaink jövőjéhez, az emberek lelkének ápolásához nehéz időkben, és hogy ebben hogyan tudunk egymásnak segíteni.”
Megjegyezte: a lengyel–magyar egyházi együttműködést segíti egyrészt, hogy mindkét ország még mindig a kommunizmus utáni időszakban él és az ebből fakadó kihívásokkal néz szembe, másrészt, hogy tudják, a nehézségekre elsősorban „lelki választ kell adni.”
A református püspök jelezte, a jövőben tervezik kölcsönös lelkészösztöndíjak odaítélését, és meghívta Semko Korozát a Magyar Református Egyház jövőre Budapesten tartandó közös Zsinatára előadást tartani arról, mit jelent kisebbségként, ugyanakkor közép-európaiként, keresztény alapokra építve létezni a társadalomban.
Balog Zoltán lengyelországi látogatásán Varsóban megkoszorúzta idősebb Antall József és Henryk Slawik lengyel diplomata emlékművét. A menekültügyi kormánybiztosként dolgozó magyar politikus és a lengyel diplomata a második világháború idején együttműködve, a magyar kormány tudtával és segítségével 30 ezer lengyel, köztük ötezer lengyel zsidó embert menekített Magyarországra.
Hozzátette: a koszorúzással azt akarta jelezni, hogy ezek azok az értékek, amelyek összekötik a két népet, mint ahogy maradandó érték mindkét ország helytállása az ukrán menekültekről való gondoskodásban is.
A Lengyelországi Református Egyháznak körülbelül 3500 tagja és egy püspöke van. A lengyel reformátusok többsége az ország középső területein, a Lódz és Varsó központú vajdaságok kisvárosaiban él.
MTI