Megjelent a Károli Gáspár Református Egyetem Protestáns Politikatörténeti Kutatócsoportja eddigi munkájának legelső kézzelfogható „gyümölcse”, a Szabadság, hatalom, lelkiismeret. Fejezetek a protestáns politikai gondolkodás történetéből című tanulmánykötet. Az egyetem és a Kálvin Kiadó közös gondozásában megjelent könyv a protestáns politikai teológia és protestáns politizálás fejlődésének keresztmetszetét vázolja fel időrendben és országonként haladva, olvasmányos, könnyen befogadható módon, nemcsak a tanítások, de a fő mozgatórugók tükrében is bemutatva a történelmi folyamatokat. A külföldi protestantizmusra fókuszáló művet a kutatócsoport tervei szerint pár év múlva egy magyar protestantizmusra fókuszáló második tanulmánykötet is követi majd.

A most megjelent kötetben – amelynek szerzői Békefy Lajos, Birkás Antal, Marco de Leeuw van Weenen és Szabó Zsolt – olvashatunk többek között Luther és Kálvin állammal, joggal, hatalommal és politikával kapcsolatos tanításáról, politikai teológiájáról, 16. és 17. századi skót, angol és holland protestánsok állam- és hatalomfelfogásáról, Karl Barth és Dietrich Bonhoeffer politikával kapcsolatos tanításairól, valamint további 19. és 20. századi protestáns gondolkodók nézeteiről. Az idézetekben gazdag tanulmányok egyúttal témájuk tágabb kontextusát is ismertetik, így valóban átfogó képet kapunk az elmúlt ötszáz év protestáns szellemiségű politikafelfogásáról.

A könyvbemutatóra 2024. október 22-én került sor a Károlyi–Csekonics-palota szivarszobájában. Az eseményen az egybegyűlteket a könyv szerkesztője és a kutatócsoport vezetője, Szabó Zsolt jogtudós köszöntötte. Kutatócsoportjukról elmondta, hogy az az egyetem több karát tömörítő interdiszciplináris csapat, ez a könyv pedig kétéves munkájuk eredménye. „Isten vezetése nemcsak vasárnap érvényes, hanem a mindennapokban, hétfőtől szombatig. A politikai felfogás világában is kutatható, tetten érhető, ennek megmutatására tettünk kísérletet kollegáimmal” – fogalmazott a jogtudós, hozzátéve: bár hiánypótló szakkönyvről van szó, művüket laikusoknak is szánják.

Létezik-e közös protestáns politikai gondolat?
Illusztrációt tekintve fekete-fehér, tartalmát tekintve gazdagon díszített, színes könyvről van szó, amely kilenc fejezetben mutatja be a protestáns gondolkodás és a politika egymásra hatását a 16. századtól a 20. század közepéig – hangzott el Ferencz Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi karának egyetemi docense ismertetőjében. Hozzátette: bár a kötet szerkesztője olvasókönyvként definiálja ezt a könyvet, valójában arcképcsarnok is egyben, amely a portrékon és a hozzájuk kapcsolódó történeteken keresztül mesél a témájáról, emiatt nagyon különleges szempontú áttekintés kínál.

„A kötet sok kérdést vet fel, értelmez és egyben modernizál is. Gyakori a kitekintés benne az adott korra, amely segít a mozaikdarabok összerakásában” – fogalmazott Ferencz Zoltán, aki a könyvből kigyűjtött példák segítségével mutatta be, mit jelent protestáns megközelítésben a kötet címét adó három fogalom: szabadság, hatalom, lelkiismeret. Ezek kapcsán kiemelte: mindegyik Istentől ered és az ő céljait szolgálja, de sokféleképpen viszonyultak ezekhez a történelem során. „Gazdag hagyomány ez, amiből érdemes meríteni” – ajánlott a figyelmünkbe több protestáns gondolkodót is.



„A kötet szerkesztőjének és szerzőinek a bevezetőben említett alapkérdése, hogy létezik-e közös protestáns politikai gondolat. Végigolvasva a könyvet, megállapítható, hogy a fejezetekben bemutatott protestáns politikai elvek azok teológiai megalapozásával együtt sok helyen beépültek a modern állameszménybe és közéleti alapértékekké váltak, és ez is egyfajta válasz erre az alapkérdésre. Szabó Zsolt szerkesztő azzal zárja írását: itt az ideje, hogy protestánsok és nem protestánsok tisztába legyenek ezekkel a gondolati alapokkal. Én ennek a reményét látom ennek a műnek a megszületésében.”

Reflektáló, szelíd, inspiráló mű
„A kötet szólni akar a mának” – fogalmazott a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén Sarnyai Csaba Máté eszmetörténész. A hatalom fogalmáról szólva kifejtette: a korlátlan isteni és korlátozott emberi hatalom kettőssége és egysége köszön vissza a műben. A hatalomnak Krisztus révén van egy eredendő korlátja, keresztyénként pedig adott, hogy hol találhatók ezek a korlátok. Meglátása szerint az erre adott reflexiók köszönnek vissza a könyvből, és ezek a reflexiók nemcsak egyháztörténészek számára relevánsak, hanem egyfajta praktikumra törekvő szándék vezérli őket.



Kiss Paszkál pszichológus szerint ez egy szelíd kötet. „Én is arcképcsarnoknak látom, a benne bemutatott emberek egymásra is reflektálnak, ezért bonyolultabb a szövete, mint elsőre tűnik” – tette hozzá. Sok inspirációt kapott a kötettől, az egyes fejezetekben pedig elsőként az alcímek ragadták meg, amelyek beszédesebbek, mint a fejezetcímek. 
„Megütötte a szememet, hogy a demokráciát valójában az öntudatra épülő polgárral azonosítjuk és felmerült bennem, hogy ma vajon ilyen-e a politika. A kötet talán annak is kordokumentuma, hogyan gondolkodunk ma erről a polgári felfogásról.”



Pétery-Schmidt Zsolt református lelkész és jogász is a könyv inspiráló voltát emelte ki. Ő viszont inkább útikönyvnek nevezné. „Végigvezetett azokon a korszakokon, amellyel foglalkozom. Föl is ébresztette bennem a vágyat arra, hogy útnak induljak” – magyarázta. „A szerzők szinte kézről kézre adják az olvasót.” Szerinte a könyv másik erőssége, hogy azt is megadja, hol érdemes kezdeni a további elmélyülést, ha újabb utazásokra vágynánk. Emellett nagyon jó előkészítő a magyar protestáns politikai gondolkodásról szóló második kötethez is, amelynek a megjelenését már most nagy kíváncsisággal várja.



Helyzetünk, perspektívánk és viszonyítási pontunk
A protestáns politikai gondolkodás aktuális helyzetéről szólva Kiss Paszkál kifejtette, hogy a tömegegyházi létből a hivalló egyházi létbe kerültünk át. Meg kell szoknunk azt, hogy most már kisebbségi helyzetből beszélünk a társadalom kérdéseiről. „A keveseknek rá kell tudnia vezetni a többeket az igazságra, vagy legalább fel kell mutatni számukra az igazságot” – vonta le a következtetést. A közügyekhez való viszonyunk kapcsán úgy látja: a kritikai hozzáállásunk mellett az igazán érdekes kérdés az, hogy a politikában hol van a hitvalló keresztyén ember szerepe. Ő úgy látja, hogy talán minden korszakban egy picit máshol.

Sarnyai Csaba Máté szerint a protestantizmusnak a mindennapiság rutinján, időn és téren túlmutató perspektívája van az örökkévalóságban, és ezt kellene behoznunk a társadalmi diskurzusokba. Ebből a perspektívából az következik, hogy önmagában sem a gazdasági, sem a létszámbeli gyarapodás nem erény, csak akkor, ha pozitív értéktartalom társul hozzá. A protestáns gondolkodás kétségkívül reputációt vesztett a politikában, de a kérdés az, hogy a keletkezett űrt mi tölti ki, szerinte értékmentes politika ugyanis nincsen. Számunkra a legnagyobb szabadság az Istennek való alávetettség, és ezt kell újra és újra átgondolnunk.



„Van egy örök viszonyítási pontunk, amelyhez vissza lehet térni, amely minden korszakban aktuális üzenettel bír” – emelte ki Pétery-Schmidt Zsolt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Számok Könyvében a két népszámlálás közötti különbségeknek van teológiai olvasata is. „Az egyházat egyszerre látjuk szervezetként és értékállítás képviselőjeként. Az egyház sajátossága, hogy képes megszólítani az embereket különböző helyzetekben különböző oldalakhoz kapcsolódva. Ez érték. Hogy a számok mit üzennek nekünk, az már belső reflexió dolga.” Hozzátette: ezt a reflexiót nem mismásolhatjuk el egyházunkban.


A kötet megrendelhető a Kálvin Kiadó webshopjából, illetve megvásárolható többek között a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 28.) is. 


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás