"Az isteni jóság különbözik a miénktől, de nem alapvetően más: nem úgy különbözik tőle, mint a fehér a feketétől, hanem mint a tökéletes kör a gyerek első kísérletétől, hogy kereket rajzoljon."
C.S.Lewis
Sokoldalú lelkészek és teológiai ismeretekkel rendelkező értelmiség képzése a Debreceni Hittudományi Egyetemen
Az alábbi interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2009. február 8-i számában.
A képzési kínálatról és a debreceni képzés sajátosságairól kérdeztük Dr. Fazakas Sándort, az egyetem rektorát.
Még néhány nap és lezárul a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés ideje. Rektor úr, kik jelentkezhetnek és milyen indíttatással a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre?
Debrecenre is igaz az az Európa történelmi egyházaiban és teológiai fakultásaira jellemző tapasztalati megfigyelés, hogy általában három indokkal érkezhetnek a fiatalok egy teológiai intézetbe: vannak jelentkezők, akik azzal a határozott elképzeléssel és küldetéstudattal jelentkeznek, hogy tanulmányaik elvégzése után lelkipásztorként vagy vallástanárként kívánnak szolgálni Istennek és embereknek. Számukra a képzés az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek és képességek elsajátításának színtere, a későbbi hivatásgyakorlás feltétele. Vannak olyan hallgatók is, akik még nem rendelkeznek hivatásgyakorlás tekintetében konkrét elképzeléssel, de egyházi-vallási környezetben nevelkedtek, egy-egy gyülekezet vagy ifjúsági csoport tagjaként, egyházi fenntartású gimnázium végzős tanulójaként közel kerültek Istenhez, és a teológiai tanulmányoktól saját hitük számára várnak tisztázódást, bizonyosságot vagy ismereteket. Továbbá olyan hallgatóink is vannak, akiket a teológiai tudomány iránti érdeklődés vezetett intézményünkbe, de már rendelkeznek egy diplomával vagy tanulmányokat folytatnak más felsőoktatási intézményekben, esetleg tudományos terveikhez van szükség teológiai ismeretekre. Ők is a jövendő református értelmiség letéteményesei.
Milyen szakokra lehet jelentkezni Debrecenbe?
A református teológus-lelkész szak az egyetem legnépesebb szakja. Ez 12 féléves képzést jelent. Öt év, azaz 10 szemeszter gyakorlat-orientált elméleti felkészítés után az utolsó két félévben, az ú.n. VI. év alatt, egy-egy gyülekezetben részesülnek a hallgatók a gyakorlati felkészítésben, szakoktató lelkipásztor vezetése mellet, de még mindig az egyetem hallgatójaként, finanszírozott formában. Igen jó tapasztalataink vannak az immár tíz éves múltra visszatekintő gyakorlati képzéssel: a végzett hallgatók visszajelzései alapján e segédlelkészi év alatt döbbenek rá igazán az elmélet és a gyakorlati lelkészi szolgálat összefüggéseire. Viszont aki nem szeretne lelkész lenni, azok számára a teológia szakot ajánljuk, amely a gyakorlatoktól és a VI. éves képzéstől eltekintve mindenben megegyezik a lelkész szakkal, 10 félév után egyetemi oklevéllel zárul.
Úgy tudom, hogy e két szak nem "Bologna-típusú- képzés?
Így van! A teológia és a teológus-lelkész képzés osztatlan mesterképzés. Viszont egyetemünk érzékenyen reagál a felsőoktatási környezet változásaira és az egyház társadalmi szolgálatának szükségeire. Ezért évek óta, lépésről lépésre, a közegyházi és társadalmi igényekre reagálva sikeresen szélesítjük a képzési kínálatunkat. Így került akkreditáltatásra a régi típusú vallástanár képzés helyett a Bologna-típusú vallástanár képzés: a "Katechetika-lelkipásztori munkatárs- 3 éves alapképzés és a rá épülő "Hittanár-nevelő- mesterszak. Ez utóbbi szak-párként is felvehető más tanárképes szak mellé, ettől az évtől erre is lehet már jelentkezni, mivel 2009-től elindul ez a képzés is.
Milyen lehetősége van azoknak a hallgatóknak, akik nem teológiai alapképzéssel rendelkeznek, állami egyetemen tanulnak, de szeretnének részt venni az említett vallástanár mesterképzésben?
Erre is gondoltunk! Az ilyen és hasonló esetekre nézve hirdettük meg az ú.n. "teológiai minor- képzésünket, amely egy 50 kredites modult jelent, alapvető teológiai ismereteket nyújtva. Ez levelező formában végezhető el mintegy másfél év alatt, 2009. január végén kezdődik el. Ez a képzés "beugró feltétel- ahhoz, hogy bármely alapszak felől és állami egyetemről érkezve részt vehessen valaki a mesterképzésekben - de továbbtanulási szándék nélkül is elvégezhető. Ha valaki egyszerűen érdeklődik teológiai ismeretek után, vagy jelenlegi szakképesítéséhez és munkavégzéséhez kiegészítő ismeretekre van szüksége, jelentkezhet a szakra. Eddigi jelentkezőink között vannak pedagógusok, egyházi intézményben dolgozó egészségügyi vagy gazdasági szakemberek, kommunikációs szakemberek stb.
Több mesterképzése is van vagy lesz a Hittudományi Egyetemnek?
Mint említettem, a képzési kínálat bővítése stratégiai célja egyetemünknek, méghozzá két meggondolásból. Egyrészt további, nem kimondottan teológiai ismeretekkel kívánjuk felvértezni a jövendő lelkészeit, azokat, akik lelkipásztorként egyházi fenntartású szociális vagy oktatási intézményben, vagy akár a gyülekezetben teljesítenek majd szolgálatot. Intézményvezetői, szervezetfejlesztési, szociálpszichológiai, mentálhigiéniai, pasztorálpszichológiai ismeretekre gondolok. Másrészt lehetővé kívánjuk tenni a teológia művelését nemcsak lelkészek, de egyházi munkatársak és értelmiségiek részére is. Ebből a meggondolásból alapítottuk meg - korábbi posztgraduális képzéseink tapasztalatain okulva - a "Pasztorális tanácsadás és intézményfejlesztési- mesterszakunkat, amely a Hittudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem közös képzése lesz! Ez modell értékű lehet a magyar felsőoktatásban.
Tehát a továbbtanulás lehetősége már a Hittudományi Egyetem falain belül is adott?
Igen, a szakok között - szabályozott módon - van átjárás, az elmúlt évek tapasztalatai alapján van rá igény és élnek is vele a hallgatók. Ugyanakkor a Debreceni Egyetem közelsége és a két felsőoktatási intézmény együttműködése lehetőséget nyújt további tanulmányok folytatására több formában is. Számos hallgatónk tanul az állami egyetem valamely szakán. Ugyanakkor egyetemünk kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere lehetővé teszi külföldi tanulmányok folytatását (pl. Erasmus program) és beszámítását. De a kétoldalú szerződések és a zsinati ösztöndíjprogram is biztosítanak akár 1-2 éves külföldi tanulási lehetőséget Nyugat Európában vagy a tengeren túl.
Honnan és milyen feltételek közé várják hallgatóikat?
Az utóbbi években egyetemünk, mint a Református Kollégium felsőoktatási intézménye, visszanyerte és tudatosan vállalta fel a regionális egyházi szellemi központ történelmi szerepét. Tudjuk, hogy történelmileg a Tiszántúl határai nem a mai államhatárig terjedtek - ma a Hittudományi Egyetem hallgatóinak jelentős hányada érkezik Kárpátaljáról, Erdélyből, vagy az ország más vidékeiről. Tudatosan valljuk a szabad egyetemválasztás jogát. Úgy látjuk, hallgatóink örömmel érkeznek hozzánk, és szívesen élik az egyetemista diákévek meghatározó idejét Debrecenben, a város szívében elhelyezkedő nagy múltú falak között, ahol nemzeti kultúránk kiemelkedő személyiségei tanultak egykor, s ma modern szakkönyvtárral, számítógépparkkal, 120 férőhelyes internátussal, pezsgő közösségi élettel, kiterjedt egyházi, egyetemközi és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, a továbbtanulás számtalan lehetőségével várjuk hallgatóinkat. Az intézmény speciális helyzete, az említett sajátosságok bizonyíthatóan növelik a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit. Éppen a napokban végeztünk felmérést a pályakövetés terén: pl. az elmúlt 10 évben Debrecenben végzett lelkészek 87%-a tudott elhelyezkedni, további 7% tanul vagy a doktori iskolánkban vagy külföldi ösztöndíjjal.
A jelentkezési határidő 2009. február 28. A jelentkezők számára pályaorientációs, alkalmassági elbeszélgetést tartunk április 6-7-én. Minden további fontos információ megtekinthető az egyetem honlapjának felvételizők számára kialakított felületén, vagy kérdésekkel lehet fordulni a Tanulmányi Osztály munkatársai felé (52/516-820; rektori@drhe.hu).
Szeretettel várjuk az érdeklődőket intézményünkbe!
Kovács Krisztián