Hálaadó istentiszteletet tartottak a ráckevei református templomban május 5-én, vasárnap. A híresen szép neogótikus templomot éppen száz esztendeje szentelték fel. Az 1908 novemberében tűzkárt szenvedett és végül hosszas huzavona után lebontott templom helyén épült fel az új templom Dobovszky József tervei alapján, az ókécskei (ma Tiszakécske) templom mintájára. A templomszentelő ünnepi istentiszteletet 1913. május 4-én tartották. Erre emlékezve és az eltelt száz esztendő során megtapasztalt megtartatásért adott hálát a mai gyülekezet.

Vándorkiállítás nyílt
A hálaadás és a megemlékezés még a délelőtti istentiszteletet követően a református temetőben kezdődött, ahol a gyülekezet felkereste a templomépítő Tóth Pál és az őt követő két lelkipásztor, Veszprémi Fejes György, valamint Molnár Pál sírját a Zsidókhoz írt levél 13. rész 7. versére figyelve: „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.” Az ünnepséget követően nyílt meg a Millisits Máté művészettörténész által összeállított Kálvin és Szegedi Kis István emlékezete című vándorkiállítás is a jeles reformátorról, a gyülekezet egykori prédikátoráról elnevezett gyülekezeti házban.

Hálaadó istentisztelet
A délutáni hálaadó istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök hirdetett igét az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 11. részének 1-18. verse alapján. Az újjáalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Szegedi Kis István Énekkar szolgálatát követően Takaró András, a Délpesti Egyházmegye esperese nyitotta meg a köszöntések sorát. Az ünneplő gyülekezethez a svájci (möhlini) testvérgyülekezet lelkipásztora, Christiane Bitterli, Pánczél Károly országgyűlési képviselő és Szadai József ráckevei polgármester is szóltak. A gyülekezet lelkipásztora, Kálmán Béla ismertette Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter köszöntő levelét. Végül, a gyülekezetben harmincöt éven át szolgálatot teljesítő Komlósi Péter nyugalmazott esperes-lelkipásztor olvasott szemelvényeket erre az alkalomra megjelentetett kiadványából, amely a ráckevei református templom történetét dolgozza fel.

Panorámakép a ráckevei templomról.

A szerbektől vettek templomot
„A templom, amelyért hálát adunk, nem az első lelki otthona a gyülekezetnek, hiszen Ráckeve reformátusságának története a 16. században kezdődik” - olvasható A ráckevei református templom története 1913-2013 című kiadványban. „Az első templom ugyanott állt, mint a mostani. Bizonyos feljegyzések alapján mondjuk, hogy 1560 táján vásárolta meg a szerbektől a református nép az eredetileg torony nélkül épült templomot. Az évszázadok során több ízben is emeltetett elébe tornyot a gyülekezet. A nem igazán sikeres próbálkozások után maradandónak végül, harmadik kísérletre az a torony készült, amit azon a ráckevei képes levelezőlapon látunk, amely a helyi Münich-féle nyomdában készült a 20. század első évtizedében.”

Híres reformátorok prédikáltak Ráckevén
„Ez volt az a templom, melynek katedrájára – ez év húsvétján volt kerek 450 éve – felléphetett Isten örömüzenetével a tudós reformátor Szegedi Kis István, majd nyomdokába lépve Skarica Máté, s a következő évszázad további sok lelkipásztora, köztük jeles teológusok és egyházkormányzók, szuperintendesek, esperesek, mint Hercegszöllősi Gáspár, Monostori János, Simándi Bodó Mihály, Ungvári Gergely, Patai Mihály és mások” - írja Komlósi Péter nyugalmazott esperes.

Kálmán Béla
ráckevei lelkipásztor

Képek: Ackermanné Piroska
A panorámafotót készítette: Pádár László