A Ráday-napok idei Gyülekezeti napján, 2024. szeptember 28-án mutatták be a „Legyen világosság!” – a Ráday Ház története és megújulása című kötetet. A Dunamelléki Református Egyházkerület kiadásában megjelent, Dizseri Ágnes és Jakus Ágnes által szerkesztett, színes fotókkal gazdagon illusztrált, keményfedeles kötet a kezdetektől napjainkig mutatja be annak az épületegyüttesnek a történetét, amelyet ma Ráday Háznak hívunk.



Olvashatunk benne a Ráday család hagyatékáról, amely a Ráday Gyűjtemény alapját képezte, valamint a ház történetéről: a kaszárnyaépületről, amelyből előbb dohánygyár lett, majd dunamelléki püspöki székhely és a budapesti teológia otthona. Külön fejezet foglalkozik a 2019-es kollégiumi tűzesettel, a bontással és építkezéssel, majd emléket állít a hálaadás napjának, amikor is az első Ráday-napok alkalmával újra birtokba lehetett venni a megújult épületegyüttest. A kötetben helyet kapnak a kapcsolódó ünnepi beszédek és igehirdetés-részletek, bemutatkoznak a Ráday Házban helyet kapott intézmények és személyes élményeiket is megosztják az itt formálódó közösség tagjai is. A képekkel gazdagon illusztrált kiadvány bemutatja a Ráday Ház jelenét, az utolsó oldalak pedig a diákotthonnak az épületegyüttessel együtt megújult együttélési rendszeréről, a jövő terveiről szólnak.

A könyvbemutató egy négyperces videó megtekintésével kezdődött, amely a kezdetektől a kollégiumi tűzeseten és bontáson át az új épület birtokbavételéig mutatta be az épületegyüttes eddigi életét. Füle Tamás képmontázsa után Veres Sándor dunamelléki főgondnok mondott beszédet, majd Jakus Ágnes újságíró, a kötet társszerkesztője kérdezte a könyvről és a Ráday Házhoz fűződő személyes élményeikről Bölcsföldi András lelkipásztort, a budapesti teológia spirituálisát, valamint Berzsák Zoltán építészt, a megújult Ráday Ház vezető tervezőjét.



Veres Sándor dunamelléki főgondnok a tűzeset során átéltek kapcsán arról beszélt: mindig rádöbben, milyen nagy az Isten kegyelme, amiért a teljes elveszettségből megépülhetett mindaz, ami most van, utalva nemcsak a Ráday Házra, hanem az ahhoz kötődő közösségből épülő lelki házra is. „A könyv borítóján egyházkerületünk jelmondata olvasható: »Legyen világosság!« A Teremtő Isten szava ez, hogy aki a könyvet kezébe veszi, tudja jól, hogy a megmaradás és megújulás Isten kegyelméből fakad” – fogalmazott a főgondnok, aki szerint nincs is jobb helyszín ehhez a könyvbemutatóhoz, mint a Ráday Ház. Kifejezte, mennyire hálás mindenkinek, akik az anyagi segítségen túl imádkoztak is értük.

Bölcsföldi András kifejtette: a teológusok szempontjából azok számára, akik megélték, a tűzeset traumatikus pont volt, amelyet a rákövetkező években többféleképpen is igyekeztek feldolgozni, például csendesnapok, kirándulások, beszélgetések formájában. Így jutottak el eddig az Igéig: „Épüljetek fel lelki házzá”. A tűzből menekültek már többször is bizonyságot tettek mindarról, amit átéltek, és a közösség sokkal összetartóbbá vált, még ha a koronavírus-járvány ezt hátráltatta is. Az új épület kápolnájáról elmondta: fontosnak tartja, hogy a leendő lelkészek a kereszten keresztül láthatnak ki a városra. „Ha egy teológus Krisztuson keresztül lát rá a világra, akkor sok mindent másképpen értékel” – fogalmazott a spirituális.



Berzsák Zoltán vezető tervező felidézte, hogyan fedezte fel annak idején a füstös, megviselt épület ablakán az egyházkerületi címeren szereplő igeszakaszt Mózes első könyvéből: „Legyen világosság!” Ez olyan erősen hatott rá, hogy egyértelművé vált számára, hogy ezen az úton elindulva kell újragondolniuk az épületegyüttes jövőjét. Tiszta, nyitott, befogadó épületet szerettek volna tervezni, amely átlátható és befogadó, hogy a misszió eszközévé válhasson, de ehhez meg kellett szüntetni a korábbi zártságot.
A fénynek teret kellett adni: több helyen is fontos és szimbolikus szerepet kapott, ilyen például a kápolnában az üvegkereszt, amelyen keresztül beárad a reggeli fény és a kereszt jelét rajzolja a padlóra.

A könyvbemutatón többször is szóba került az épület homlokzatán látható kereszt és a nyolcágú betlehemi csillag. Mint elhangzott: ezeknek az az elsődleges funkciója, hogy kívülről lehessen látni, ebben az épületben keresztyén közösség van. A szimbolikájához pedig hozzátartozik, hogy azért a kereszt metszéspontjánál látszódik a csillag, mert az Krisztushoz vezet minket.

A teológia kápolnájának ajtaja mellett a falon látható egy másik kereszt, amely a tűzeset során megégett faanyagból készült. Ez a kereszt pedig arra mutat rá, hogyan élhetjük át tűzből kikapott üszögként Isten szabadítását, és hogyan épülhetünk ezáltal lelki házzá.

A „Legyen világosság!” – a Ráday Ház története és megújulása című kötet már megvásárolható az épületben található Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 28.).

Barna Bálint
Képek: Füle Tamás