Tokaj minden lakásába bekopogtattunk...

Az Evangéliumot Minden Otthonba ( EMO ) Alapítvány szolgálata Tokajban.

„...hogy terjedjen az Úr Igéje!"
2. Thessz. 3:1.

AZ EMO felekezetközi, keresztyén missziós alapítvány. Nem alapít külön gyülekezetet, de támogatja a meglévő gyülekezetekben a személyes evangélizációs munkát. Önkéntes munkatársai az ország különböző területein és gyülekezeteiben élnek és munkálkodnak. Munkatársai: akik Isten kegyelméből megismerhették Őt Jézus Krisztusban, nála bűnbocsánatot, új életet találtak, Benne pedig életük új, szerető Urát találták meg. Számukra Isten Szava, a Szentírás szent, s annak világosságánál szeretnék élni mindennapjaikat. - 2009. november 9 és 13 között szolgáltak az EMO önkéntes munkatársai -Budapestről, Tatáról, Nyíregyházáról, Szarvasról és Hajdúhadházról - a tokaji református gyülekezet tagjaival együtt. Volt, aki szabadságot vett ki, s voltak, akik nyugdíjasként szolgáltak.

Tokaj minden lakásába - közel 1400-ba - bekopogtattunk, vagy becsengettünk, s a Jézus Krisztusban kapott örömhírrel köszöntöttük a háziakat. De hogy is telt el egy napunk?

Reggel 9 órakor találkoztunk az alagsorban, ahol Isten Igéjének a világosságát kértük, s aztán közösen imádkoztunk. Sztanó Péter az EMO titkára összeállította a párokat, s aztán megkaptuk azokat az utcákat, ahol a látogatásokat végezhettük. A finom és gazdag ebéd, kávézás, almázás után délután újra útra keltünk sötétedésig. A nap végén az alagsorban közös megbeszéléssel, kiértékeléssel, és imádsággal zártuk a napot. A vacsora elfogyasztása után beszélgetés és a pihenés következett. - Szerda este Sztanó Péter Testvérünk a Lukács 5:1-11 alapján szolgált - Jézus hitre hív címmel a gyülekezetben, Vinczéné Kecskeméti Ildikó pedig bizonyságot tett a Jézus Krisztusban kapott új életéről. Kotánné Ördög Klára kántorunk  megtanította a „Találkozni jöttem Veled Istenem..." kezdetű éneket.

A látogatások végeztével hálát adtunk Istennek imádságban és összegezetünk. Egyrészt szomorú a kórkép: meggyötört arcok, keserű, félelemben élő emberek, tele indulattal, dühvel és reménytelenséggel. A problémát vannak, akik látják, érzik, de nincs megoldás, nincs segítség - mondják. Az élő Istenben való megoldás furcsa számukra, vagy  pedig nem fogadják el, elutasítják. Közben keresik az emberek az igazságot, de mindenki hazudik alapon - Isten is hazudik. Persze az idő is nagy úr: nincs idő az élő Istenre, de az ÉN istenemre minden tekintetben szánnak időt. Aztán az is előjött, hogy alig van az embereknek Bibliája, ha van nagyon kevesen olvassák, s bizony a Biblia Megváltó Jézus Krisztusáról nem nagyon hallottak, vagy ha van ismeretük Róla, akkor nem veszik komolyan. És mégis sokakban ott van: hátha valahogy mégiscsak bejutok az Isten Országába!

A helyi gyülekezet tagjai látogatással, elszállásolással, étkeztetéssel, imádsággal, pénzadománnyal vették ki részüket az EMO szolgálatából. Természetesen itt nem áll meg a szolgálat, a munka: a november 16-tól kezdődő evangélizációs hétre is hívogattunk. Vannak, aki jelentkeztek, hogy ezen az estéken a templomajtóban fogadják az gyülekezet tagjait szeretettel, kedvességgel, figyelmességgel, jó szóval, - Áldás Békességgel! Felkeressük azokat, akik ezt igényelték, s elfogadják. A gyülekezetben imádkozunk új munkatársakért, akik beállnak az öregek, betegek, szenvedélybetegek, egyének - családok közötti szolgálatba. - Biztatok minden gyülekezetet, hogy imádkozzanak azért, s valósítsák meg, hogy telepökésükön megvalósulhasson az EMO látogató szolgálata!

Adja Isten, hogy minél több gyülekezet élje át: „Az Úrnak áldása az gazdagít meg!" Példabeszédek 10:22.

 

Pótor László református lelkipásztor
Tokaj, 2009. november 16.