„Másrészt bizonyos, hogy az ember soha nem jut el önmaga igaz megismerésére, ha csak Isten arcára nem nézett előbb és ha ennek szemléléséből leszállva nem kezdi el önmagát megvizsgálni."
Kálvin
Tokaj minden lakásába bekopogtattunk...
Az Evangéliumot Minden Otthonba ( EMO ) Alapítvány szolgálata Tokajban.
„...hogy terjedjen az Úr Igéje!"
2. Thessz. 3:1.
AZ EMO felekezetközi, keresztyén missziós alapítvány. Nem alapít külön gyülekezetet, de támogatja a meglévő gyülekezetekben a személyes evangélizációs munkát. Önkéntes munkatársai az ország különböző területein és gyülekezeteiben élnek és munkálkodnak. Munkatársai: akik Isten kegyelméből megismerhették Őt Jézus Krisztusban, nála bűnbocsánatot, új életet találtak, Benne pedig életük új, szerető Urát találták meg. Számukra Isten Szava, a Szentírás szent, s annak világosságánál szeretnék élni mindennapjaikat. - 2009. november 9 és 13 között szolgáltak az EMO önkéntes munkatársai -Budapestről, Tatáról, Nyíregyházáról, Szarvasról és Hajdúhadházról - a tokaji református gyülekezet tagjaival együtt. Volt, aki szabadságot vett ki, s voltak, akik nyugdíjasként szolgáltak.
Tokaj minden lakásába - közel 1400-ba - bekopogtattunk, vagy becsengettünk, s a Jézus Krisztusban kapott örömhírrel köszöntöttük a háziakat. De hogy is telt el egy napunk?
Reggel 9 órakor találkoztunk az alagsorban, ahol Isten Igéjének a világosságát kértük, s aztán közösen imádkoztunk. Sztanó Péter az EMO titkára összeállította a párokat, s aztán megkaptuk azokat az utcákat, ahol a látogatásokat végezhettük. A finom és gazdag ebéd, kávézás, almázás után délután újra útra keltünk sötétedésig. A nap végén az alagsorban közös megbeszéléssel, kiértékeléssel, és imádsággal zártuk a napot. A vacsora elfogyasztása után beszélgetés és a pihenés következett. - Szerda este Sztanó Péter Testvérünk a Lukács 5:1-11 alapján szolgált - Jézus hitre hív címmel a gyülekezetben, Vinczéné Kecskeméti Ildikó pedig bizonyságot tett a Jézus Krisztusban kapott új életéről. Kotánné Ördög Klára kántorunk megtanította a „Találkozni jöttem Veled Istenem..." kezdetű éneket.
A látogatások végeztével hálát adtunk Istennek imádságban és összegezetünk. Egyrészt szomorú a kórkép: meggyötört arcok, keserű, félelemben élő emberek, tele indulattal, dühvel és reménytelenséggel. A problémát vannak, akik látják, érzik, de nincs megoldás, nincs segítség - mondják. Az élő Istenben való megoldás furcsa számukra, vagy pedig nem fogadják el, elutasítják. Közben keresik az emberek az igazságot, de mindenki hazudik alapon - Isten is hazudik. Persze az idő is nagy úr: nincs idő az élő Istenre, de az ÉN istenemre minden tekintetben szánnak időt. Aztán az is előjött, hogy alig van az embereknek Bibliája, ha van nagyon kevesen olvassák, s bizony a Biblia Megváltó Jézus Krisztusáról nem nagyon hallottak, vagy ha van ismeretük Róla, akkor nem veszik komolyan. És mégis sokakban ott van: hátha valahogy mégiscsak bejutok az Isten Országába!
A helyi gyülekezet tagjai látogatással, elszállásolással, étkeztetéssel, imádsággal, pénzadománnyal vették ki részüket az EMO szolgálatából. Természetesen itt nem áll meg a szolgálat, a munka: a november 16-tól kezdődő evangélizációs hétre is hívogattunk. Vannak, aki jelentkeztek, hogy ezen az estéken a templomajtóban fogadják az gyülekezet tagjait szeretettel, kedvességgel, figyelmességgel, jó szóval, - Áldás Békességgel! Felkeressük azokat, akik ezt igényelték, s elfogadják. A gyülekezetben imádkozunk új munkatársakért, akik beállnak az öregek, betegek, szenvedélybetegek, egyének - családok közötti szolgálatba. - Biztatok minden gyülekezetet, hogy imádkozzanak azért, s valósítsák meg, hogy telepökésükön megvalósulhasson az EMO látogató szolgálata!
Adja Isten, hogy minél több gyülekezet élje át: „Az Úrnak áldása az gazdagít meg!" Példabeszédek 10:22.
Pótor László református lelkipásztor
Tokaj, 2009. november 16.