Az angolszász nyelvterületeken már választottak 2023-ban, az év szava a Collins Szótár szerint a „mesterséges intelligencia” rövidítése (AI), Amerika legrégebbi szótára, a Merriam–Webster szerint pedig a „hiteles” lett.  Ezeket használták legtöbbször, ezek tematizálták a közbeszédet – adta hírül nemrég a BBC.

Az év szavának kiválasztása hazánkban is napokon belül esedékes, a különböző nyelvi műhelyek már lázasan dolgoznak. Vajon ha református egyházunknak, gyülekezeteinknek, kisebb közösségünknek, családunknak kellene megválasztani az elmúlt év legjellemzőbb szavát, milyen eredményre jutnánk? Mi lenne az a kifejezés, amelyet a legtöbbször forgattunk, vagy ami legtöbbször forgatott bennünket? Értjük-e még egymást?

Amikor olyan kerekasztal-beszélgetést hallgatunk akár egyházi berkeken belül is, amelyben a résztvevők nem egymás gondolataira reflektálnak, hanem párhuzamos monológokat mondanak, talán átélhetőbb, ha teljes szívből vágyunk arra, hadd legyen az év szava legalább nálunk a „kapcsolódás”.

Ha a mögöttünk lévő évet mégsem ez határozta meg, a következőnek még adhatunk esélyt.

Családi bekérdező
Nagyon irigylem azt a családot, ahol a milyen napod volt? kérdésre a gyerekek nem annyit válaszolnak, hogy „jó”, esetleg hozzátéve, hogy „kivéve a kaját”. Az a tapasztalat, hogy mire a munkában megfáradt idegrendszerű szülő megtalálná a következő kérdést, magzata már egészen máshol jár, legalábbis gondolatban.
Süveges Gergő évek óta számtalan eszközzel támogatja az apákat szerepük betöltésében, az Apakulcs című könyvével, a hozzá kapcsolódó előadásokkal megfogható segítséget adott a szülőknek az elmúlt években.
December elején megjelent az Apakulcs Beszélgetésindító kártyacsomagja is a Harmat Kiadó gondozásában. Száz plusz egy kérdést ajánl a megrekedt vagy el sem indult beszélgetések megsegítésére 6 és 14 év közötti gyerekek és szüleik részére.

Minden kártyán két kérdést találunk, a száz kérdés sorrendje tetszőlegesen cserélgethető, ahogy a „kérdezős” játék szabályait is egyénileg alkothatja meg minden család. Átnézve a kérdéseket, találunk könnyűeket, amelyek a gyerekeknek kedveznek – legalábbis azt hiszem, a legtöbb gyerek örömmel lényegül át, ha arra kell válaszolnia, hogy milyen állat vagy növény lenne szívesen. (A fiam például medve és tölgyfa lenne, ha választhatna – ez engem pedig mélységesen megnyugtat.) De akad olyan kérdés is, amire a mi családunkban sem a fiatalabb, sem az idősebb generáció képviselői nem tudnak válaszolni, például a „Mi a legmerészebb álmod?” És van olyan, amiről a fiúkkal nehéz együtt gondolkodni, például: „Honnan lehet tudni, hogy valaki szerelmes valakibe?”

De megosztani magunkat és őszintén vágyni, hogy a gyerekeink vagy a családunkhoz tartozó, hozzánk közel álló tinik is megosszák magukat velünk, nem csak az ünnepeink, de a hétköznapjaink legfontosabb lehetősége is.  

Mesék a másról, mesék önmagunkról
„Anya, neki mi a baja?” „Anya, nekem is van valami bajom?” Ha állított már szőnyeg szélére az illetlenül hangos kérdéssel a gyermeked, olyan család láttán, ahol valaki eltért az átlagtól és az egyetlen ötleted az volt, hogy megpróbálod rábírni csemetédet, hogy halkabban beszéljen, akkor örömhírt mondok: fontos és igényes mesekönyv született hídként a sérült gyerekek és átlagos társaik, családjaik közé. A kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában megjelent könyv a valódi kapcsolódás eszköze lehet, hogy ne csak frappáns válaszokat tudjunk mondani a gyerekeinknek, hanem készek és képesek legyünk barátságot kötni valakivel, aki akár testi, akár kevésbé látványos szempontok szerint más.  

Hogyan kapcsolódunk ahhoz, aki nem átlagosnak született? Hogyan kapcsolódunk bármilyen sérülést hordozóhoz, legyen az látássérült vagy Down-szindrómás? Mit mondunk őróla, hogyan tanítjuk a gyerekeinket?

Hogyan töltjük be a szeretet parancsát akkor, amikor a másik „különlegességéről” keveset tudunk?

„Egymást látni, hallani, érezni, mesélni a fontos” – írja a könyv szerzője, Berszán Lídia az Egymásmesék címmel idén megjelent, tizenhárom történetet tartalmazó, hetvenkét oldalas könyvecske előszavában.

Kedves, puha, ajtónyitogató, gyönyörűen illusztrált szövegek ezek, amelyek folyamatosan a kapcsolatot keresik a gyermek lényének lényegével. 
A kötet tizenhárom meséjének más és más a főszereplője, a kis hősök azonban a zárótörténetben találkoznak mind, amely egyikük születésnapján játszódik és átszövi a több mint kétezer éves betlehemi valóság.
Megismerjük Jánoskát, Áront, Rikát, Tittit és Galambot – de nem a problémáikon, sérüléseiken keresztül, hanem a hétköznapi történeteikkel találkozva. Megismerjük a reggeli iskolába indulás küzdelmeit, az ajándékot, amit a szeretteinek készít egyikük, vagy a nehéz kérdéseiket, mint a szerelem vagy a gyerekkori depresszió.
Természetesen gördülékeny történeteiket olvasva belülről látjuk a különböző sérüléssel élő gyerekek gondolkodását, az érzéseiket, és ami igazán felszabadító, hogy felismerhetjük bennük saját magunkat.

Számtalan érzés, gondolat, élethelyzet villan fel, ami nem elválasztja a sérültek világát az egészségesekétől, hanem összeköti őket.

A szerző, Berszán Lídia 1996 óta foglalkozik speciális igényű gyerekekkel, tizenhét éve vezet Integrált Játszóklubot, ahol nem csak szakemberként, hanem egész szívével van jelen.
Irodalmi igényességű, egymásba fonódó szövegeivel olyan ajándékot ad az Egymásmesékben, amely valódi kulcs a másik lényének szeretetteli megnyitásához. A könyv hat éven felülieknek ajánlott.  

Kapcsolódva a Bibliához
Az első Bibliám Károli-fordítású, egyszerű, fekete könyv volt, ebből tanultam meg kívülről az első aranymondásokat hat-hét évesen. Akkor főként a szavak zenéjét értettem.
Bevallom, nehezen találtam kapcsolatot a zenélő szavak Istene és a hétköznapi életem között. A gyerekként az Igéből szerzett ismereteimet megpróbáltam az addig meglévőkhöz csatolni. Ha azt olvastam az Igében: puszta, arra gondoltam: Hortobágy, ha azt olvastam: manna, arra gondoltam: csokoládé, és még folytathatnám.
Miklya Luzsányi Mónika az elmúlt évtizedekben számtalan módon vitte közelebb a Biblia szövegét a gyerekek világához. Az idén decemberben megjelent Bibliai Kisokos százhúsz oldalon keresztül magyarázza a Biblia világának valódi kontextusát a mai gyerekek számára érthető és befogadható módon.
Hét nagy témakörben veti fel a fiatalok kérdéseit, kapcsolódva a földrajzi környezethez, a Biblia népeihez, városaihoz, a korabeli mesterségekhez, a lakáskörülményekhez, a családhoz és annak ünnepeihez, valamint a tanuláshoz.
Választ ad a könyv például arra is, hogy kik voltak Jézus korában az írástudók. Milyen gyerekeket ismerünk a Bibliából? Milyen volt egy gyerek uzsonnája a bibliai időkben?
Mikor volt először profi hadserege Izraelnek? Sokrétűen, gyerekek számára is izgalmas, mégis informatív és igényes módon nyúl hozzá egyes témákhoz.   

Nemes Anita kitűnő illusztrációin keresztül pontosabb tudásunk lehet többek közt a Bibliában használt pénzérmékről, a hossz- és űrmértékekről. Neki köszönhetően egyébként összemérhetjük Noé bárkáját a Titanickal és a Santa Mariával is – amellett, hogy megtudjuk, milyen hajóra szállt Jónás és min utazott Pál apostol, de láthatjuk a Biblia növényeit és állatait is. Olyan kulcsot kaphatnak a könyvön keresztül a gyerekek a Bibliához, aminek segítségével a fantáziájukban eddig megjelent képekhez pontos tudás járul.
A Kisokos nem eltávolít, hanem a lehető legközelebb visz a Biblia szövegéhez, ebben segítséget ad az utolsó két oldalon feltüntetett kétszázhetven igehely, amelyekre hivatkozva a magyarázatok megszülettek.

„Gyermekek szája által szereztél dicséretet nevednek”
Friss válogatásunkban utolsóként Molnár Krisztina Rita könyvét, Az angyal meséjét ajánljuk. Ez az egyetlen egybefüggő, mesésen illusztrált történet három éven felülieknek íródott, de szerintünk inkább nagyóvodás és kisiskolás korosztály fog tudni ezen keresztül szívvel kapcsolódni a hit által érzékelhető világhoz.   
„Mert a gyerekek soha nem ijednek meg az angyaloktól, csak a felnőttek, de ők gyakran. Már ha egyáltalán észreveszik őket” – mondja Lili, a nagy óvodás kislány, amikor a hirtelen jött áramszünetben a családjának az angyalokról mesél. Pontosabban elmondja azt, amit egy Angyaltól hallott.

Mit jelent az áramszünet egy népes családban, amikor mindenkinek ezer dolga lenne, és mindegyik az elektromosságtól függ? Ajándékot, lehetőséget vagy okot a bosszankodásra?
Molnár Krisztina Rita harminc oldalas meséjében egy nagycsalád legkisebb lányának a szájába adja, ami emberi ésszel megérthető Isten küldötteinek, az angyaloknak a világából.
Mit és hogyan tesz Isten küldötte? Ilyen nagyon is hétköznapian angyali pillanatokba enged bepillantást a könyv, ahogy van válasza Istennek a szegénységben várakozók számára, az egyedüllét terheit hordozóknak, vagy a megfáradt óvó néniknek.
A könyv dupla oldalait töltik ki Szimmonidész Hajnalka szívhez szólóan ember- és gyermekközeli illusztrációi. A sötét tónusú képektől oldalról oldalra visz a világosság felé a grafikus, gyereket és felnőttet egyaránt kísér a betlehemi jászolig, majd vissza a családi asztal köré, ahol kiderül: ezerszer áldott az áramszünet.     

Kapcsolódni Isten valóságához nem a tudásunkkal, hanem a szívünkkel, tetten érni az Istent a hétköznapokban – ehhez segít hozzá Az angyal meséje kicsiket és nagyokat egyaránt.

Legyen ajándékul számunkra, hogy tudunk kapcsolódni önmagunkhoz, a családunkhoz, az elesettekhez, a Bibliához, és mindezeken keresztül és mindenek fölött Istenhez!
 

• Berszán Lídia, Egymásmesék, Koinónia Kiadó, 2023. Ajánlott korosztály: 6+
• Miklya Luzsányi Mónika, Bibliai Kisokos, Móra Kiadó, 2023. Ajánlott korosztály: 9+
• Molnár Krisztina Rita, Az angyal meséje, Cerkabella Kiadó, 2023. Ajánlott korosztály: 3+
• Süveges Gergő, Apakulcs Beszélgetésindító kártya, Harmat Kiadó, 2023. Ajánlott korosztály: 6-14 éves gyerekeknek és Édesapjuknak

Fotó: Szimmonidész Hajnalka illusztrátor Facebook-oldala , Cerkabella Kiadó, Harmat Kiadó, Koinónia Kiadó, Móra Kiadó

Az Apakulcs Beszélgetésindító kártyacsomag kapható a Ráday Ház Bibliás Könyvesboltjában.