"Az isteni jóság különbözik a miénktől, de nem alapvetően más: nem úgy különbözik tőle, mint a fehér a feketétől, hanem mint a tökéletes kör a gyerek első kísérletétől, hogy kereket rajzoljon."
C.S.Lewis
Ünnepi ülés Kálvin János születésének 500. évfordulóján
Ünnepi ülést tart Kálvin János reformátor születésének 500. évfordulója alkalmából a Károli Gáspár Református Egyetem doktori kollégiuma és a Kálvin Emlékbizottság hétfőtől Budapesten.
A rendezvény első két napján nemzetközi konferenciát rendeznek, amelyen az érdeklődők előadásokat hallhatnak a reformátor életéről és teológiájának hatástörténetéről.
A doktorok kollégiumának szerdán lesz a közgyűlése, ezután a szekcióülések péntekig tartanak.
Szerda délután a Kálvin János Könyvkiadó bemutatója keretében egyebek mellett felhívják a figyelmet A művészet értékelése Kálvin művében és a református kultúrában című kötetre.
Az ötnapos programban szerepel koncert és zenés áhítat is.
Az 500. évforduló alkalmából az idei esztendőt a protestánsok mindenütt a világon Kálvin-évként ünneplik. Kálvin János (Jean Calvin), francia származású svájci vallásreformátor, teológus 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban, teológiai és jogi tanulmányai során ismerkedett meg a lutheri-reformátori eszmékkel. 1536-ban Genfbe hívták, majd Strasbourgban a hugenotta menekültek lelkipásztora lett, később visszatért Genfbe.
Tanulmányozta a német protestantizmus tanait, s Melanchthon Fülöppel kidolgozta az ágostai hitvallás módosított változatát. Bázelben, 26 évesen fejezte be és adta ki élete végéig folyamatosan finomított fő művét, A keresztény vallás rendszerét. Művét magyarra először Szenczi Molnár Albert fordította le 1624-ben. Kálvin János 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll.
Budapest, 2009. augusztus 21., péntek (MTI)