Egység: ezen munkálkodunk, és erre szükségünk is van szeretett református anyaszentegyházunkban – kezdte a dunamelléki közgyűlést felvezető áhítatát Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.

Amikor Isten dicsőítése lesz az első az Ő népe életében, akkor minden ebben a rendben koncentrálva gyógyul, és egyszer csak meglátszik rajtunk az Ő kegyelme – fejtegette a napi igeszakasz, a Rómaiakhoz írt levél 16. fejezetének 25-27. versei alapján. „Az Urat magasztaljuk azért, mert Ő konkrétan kijelentette magát Jézus Krisztusban. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez: Isten elment értünk a legvégsőkig. Ő az egyetlen, aki hatalmát mindig az Ő megváltó és megtartó szeretetében mutatja meg. Ez nem változott: megtart, hordoz, vezet bennünket egészen a megérkezésig, a megváltás boldog bizonyosságában, bármennyire bizonytalannak tűnik is körülöttünk sok minden. Isten ad megújulást most is, hogy ebben a vákuumban megtörténjen az ébredés. Dicsérjük Istent azért a szolgálatért is, amit ránk bízott! Az engedelmesség: hirdetni és élni az evangéliumot. Ha Jézus Krisztussal újból és újból megújuló közösségben vagyunk, akkor tovább tudjuk adni az örömhírt. A mai világban először a hiteles életre van szükség, és akkor rákérdeznek az evangéliumra, mi pedig hitelesen hirdethetjük a kairoszban Isten hatalmas szeretetének evangéliumát, mely mindent rendez, gyógyít és az örök élet tágasságában egységgé formál bennünket.”

Az egyházvezető maga is egységért és megújulásért imádkozott, közbenjárt a felszentelés előtt álló lelkipásztorokért és békességet kért a Kárpát-medencei magyarság számára.

Új alkotótagok
Veres Sándor egyházkerületi főgondnok távollétében a közgyűlést Szathmáry Gergely dunamelléki presbiteri főjegyző nyitotta meg.

Megemlékezett a nemrégiben 89 éves korában elhunyt Nagy Sándor, korábbi egyházkerületi főgondnokról. A közgyűlés alkotótagjai kegyeletüket egy perces főhajtással rótták le.

A testület új alkotótagjai – Prózsa István orgoványi lelkipásztor és Bese Ferenc – eskütétele után a püspöki jelentés következett.

Az érettség jele
A római levél végéhez kapcsolódott Balog Zoltán dunamelléki püspök is: mint mondta, Pál apostol a felnőttség négy kritériumát határozza meg – ezek a jóság, az ismeret, a bátorság és a különbözőség vállalása.

„A jóság azt jelenti, hogy képesek vagyunk önféltés helyett a másik javát szolgálni. Az ismeret azt jelenti, hogy képesek vagyunk kölcsönösen egymást útbaigazítani, helyreigazítani és el is fogadni a helyreigazítást, ami a felnőttség bizonyítéka. Nem ítélkezés, hanem az Isten által egybehívott közösség útjának együttes keresése. Az érettség jele a bátorság is: egy felnőtt közösséghez merészebben is lehet szólni, nem kell lekerekíteni azt az élességet, amit az élő Ige munkája jelent. Az összetartás legfontosabb eszköze ugyanakkor, ha képesek vagyunk egymásért imádkozni. Egy felnőtt közösség vállalja a különbözőséget is. Kontrasztközösségként van jelen, nem szégyellve és takargatva, hogy másként él, gondolkodik, cselekszik, és más viszonyok határozzák meg az életét, mint a környezetében lévő világét. Így vállalja a szolgálatot.”

A dunamelléki püspök az elmúlt hónapok legfontosabb tanulságának nevezte, hogy át kell gondolni az egyházvezetés és -szervezet kérdését: a püspöki rendszerű vezetést, azt, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a testületi és az egyszemélyi vezetés, a kerületi és az országos. „Közelebb kell kerülni a reformátori elvekhez és tudatosan át kell gondolni, mi az, ami a világból határozza meg vezetési stílusunkat, és min kellene változtatni” – hangsúlyozta.

Újra és újra át kell gondolni egyházunk és a közélet viszonyát is, kritikusabb szemlélettel, ugyanakkor elismerve, hogy a reformátusságnak továbbra is jellemzője marad a közéleti szerepvállalás – tette hozzá. „Tudatos lelki döntésre van szükség abban is, hogy hatalmas intézményrendszerünket hogyan tudjuk úgy működtetni, hogy az az evangéliumot szolgálja.”

A püspök beszélt a belső, személyes számvetés fontosságáról is. Köszönetet mondott mindenkinek, aki az elmúlt hónapokban személyesen megkereste azzal, hogy a krízishelyzet tanulságairól beszélgethessenek.

Mi látszik ebből a felnőttségből az egyházunk életéből? – tette fel a kérdést végül a püspök. „Ha hallgatunk, az gyávaságból vagy bátorságból történik? Ha reagálunk, azt kényszerhelyzetből tesszük, vagy azért, mert van mondanivalónk?”

Mit rejt a jövő?
2025 az ifjúság szolgálatának éve lesz – jelentette be a püspök. A jövőről szólva kitért a közelünkben zajló háborúra is. Beszámolt egy lelkipásztorokból álló, hétfős dunamelléki küldöttségnek a napokban Kárpátalján tett látogatásáról, melynek célja a helyi lelkipásztorok tehermentesítése volt a hétvégi szolgálataik átvállalásával. A Munkácson és környékén elszállásolt dunamelléki lelkipásztorok saját maguk is tapasztalhatták, milyen rémületet okozott egy éppen akkor a közelben hatástalanított rakéta becsapódása. „Mit tehet a mi egyházunk a háború utáni időben, hogy az emberi közösség úgy tudjon majd ott élni, hogy abból ne gyűlölködés legyen?” – vetette fel a kérdést Balog Zoltán. A református közösségek szerinte világító fáklyák lehetnek, és ennek már most is vannak jelei: Munkácson például megalakult egy ukrán nyelvű református gyülekezet, és a magyar istentiszteletekre is jó szívvel jönnek ukránok, a munkácsi templomban ezért is alakítottak ki tolmácsfülkét. A püspök beszélt arról is, hogy szeretne hosszabb időt eltölteni Kárpátalján, az ottani szolgálatokból részt vállalva.

Gyülekezetközpontú lelkészképzés
Kiemelten fontos terület az egyházkerület életében a dunamelléki lelkészképzés, melyet gyülekezettudatosabbá szeretnének formálni – számolt be a püspök. A másoddiplomás képzésre jelentkezők számára ösztöndíjat hoztak létre, szociális juttatásokkal is segítik a teológiára jelentkezőket. A jelentkezések száma az előző évekhez képest megduplázódott: idén húszan iratkoztak be lelkészi szakirányra, hatan pedig a vallástanári képzést kezdték meg. Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök személyében új hitéleti rektorhelyettese lett a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Balla Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettessel együtt azon dolgoznak, hogy az egész egyetem lelki arcán kirajzolódhasson, hogy az intézmény egyházi fenntartású – fogalmazott a püspök.

Gyülekezeti látogatások
Püspöki ciklusa kezdete óta 241 gyülekezetbe látogatott el Balog Zoltán. Növekedést és zsugorodást is tapasztalt. Elsősorban demográfiai és belső migrációs okok miatt Dunamellék élen jár az egyházkerületek között a gyülekezetek felminősítésében: az elmúlt három évben tizenöt gyülekezet lépett előre. Nyolc gondozó gyülekezetet is létrehoztak a fogyó reformátusság felkarolására, és három plántálás is történt, amelyben az egyházkerület komoly anyagi részt vállalt.

Lelkészszentelésre készülve
Jelentősebb számban vannak manapság azok a lelkipásztorok, akiknek nincs egyházi szocializációjuk, nem többgenerációs lelkészcsaládok tagjai, mégis lelkészi pályára lépnek. „Hálára indít, hogy az evangéliumnak a református egyházban is van olyan vonzereje, hogy képes református fiatalokat a lelkészi szolgálatig is eljuttatni” – jegyezte meg a püspök. „Kérdés, milyen módon fogadjuk az újakat? Ha egyházunk számbeli növekedését csak a jelenlegi reformátusok unokáira építjük, akkor hamar elfogyunk. Akkor is, ha falakat építünk és nehéz hozzánk bekerülni.”

A lelkészszentelő közgyűlést megelőző vasárnap találkozott az egyházkerület vezetősége a felszentelés előtt álló lelkipásztorokkal. Balog Zoltán elmondta: örömmel látta, hogy a lelkészjelöltek jelen állapotában is igent tudnak mondani egyházunkra és egyházkerületünkre. „Feladata van mindkét oldalnak: az érkező és a fogadó félnek is” – hangsúlyozta.  

Válasz a csend kínzó hiányára
A püspök beszélt arról is, hogy korábban némi vita alakult ki a galyatetői üdülő megújítása kapcsán. Ezért tisztázta: „az Imádság Házát azért hozzuk létre egy szép kápolnával, hogy legyen tere annak, ami hiányzik egyházkerületünk életéből: a csendnek. Nincs annál komikusabb, amikor csendeshétnek nevezzük, amikor egyfolytában beszélünk. Az Isten előtt csendben megállni kínzó hiány kegyességi életünkben. Ez kálvinista hagyomány, mint ahogy a lelki vezetés is az egyetemes egyház kegyességi gyakorlatának része.” Az Imádság Háza elkészülte után kétszer annyi, azaz ötven férőhelyes lesz, és továbbra is igénybe vehetik gyülekezetek, presbitériumok amellett, hogy egyéni elcsendesedésre is alkalmassá válik.

Az élet jelei
A püspök ezután a dunamelléki egyházmegyék esperesi jelentéseit foglalta össze. Mint mondta, majdnem minden egyházmegyében vagy nő, vagy stagnál, vagy alig csökken a keresztelések száma. Az egyéb kazuáliák számának csökkenése a belső gyülekezeti közösségben kisebb, mint a névleg reformátusok körében. A bács-kiskunsági egyházmegyében a növekvő bevételek az áldozatvállalás növekedésének jelei. A két budapesti egyházmegye kapcsán a plántálásokat emelte ki, a közös szervezésükben megvalósult Ráday-napokért mondott köszöntetet, és felidézte a tavaszi Nagy-Budapesti Missziói Konferenciát is, mely fontos állomás a fővárosi és környéki missziói stratégia kidolgozásában. Baranyában az új esperes megválasztása, a gondozó gyülekezetekkel kapcsolatos jó tapasztalatok és a kákicsi Ifjúsági Ház átadása adtak okot örömre az elmúlt évben. Délpestet azonban megrázta Schwanczer Pál lelkipásztor halála, akinek rövid, ám annál gyümölcsözőbb szolgálatát méltatta a püspök. Lelki és létszámbeli gyarapodást jelző építkezések is zajlanak, csakúgy, mint az északpesti egyházmegyében. Tolnában a női lelkipásztorok helytállását emelte ki a püspök, Vértesaljáról pedig elmondta: a lelkipásztorok több mint fele kicserélődött. Itt nagy hangsúlyt fektetnek a hivatásgondozásra, és több új plántálás is indul.

Személyi változások
A püspök felidézte: Szathmáry Gergelyt választották meg presbiteri főjegyzőnek még nyáron, a Dunamelléki Nőszövetség új elnöke Kisóvári-Németh Márta lett. Czikó Györgyi lesz a zsinati összekötő az ifjúság szolgálatának évében dunamelléki ifjúsági referensként. Mészáros László személyében ismét dunamelléki lelkipásztor lett a tábori püspök. Fekete Márton lelkipásztor a galyatetői Imádság Házát vezeti majd, míg Harmathy Ágota a budapesti teológia női spirituálisa lett. Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal tüntették ki nemrégiben dr. Svébisné Juhász Mártát, dr. Kozmácsné dr. Fogarasi Zsuzsanna pedig Móra Ferenc-díjat kapott. Balla Péter rektorhelyettes harminc éve végez hivatalos egyházi szolgálatot. A püspök megemlékezett az idén száz éve született Vályi Nagy Ervin professzorról, akinek még a hatvanas években német nyelven írt teológiai disszertációja nemrégiben magyarul is megjelent.

Lelki megújulásért
A püspök végül szót ejtett a havonta találkozó dunamelléki lelki megújulási munkacsoportról is, melynek tagjai egyházunk jövőjéről beszélgetnek imádságos körben. „Az igazán fontos kérdés, hogy ha új vezetés van, akkor minden marad a régiben? És ha régi vezetés van? Ha nem tanít meg az Úristen – nem az események – arra, hogy mi az igazi dolgunk, akkor újra megtörténik, ami az elmúlt hónapokban történt.”
Balog Zoltán olyan belső terek megteremtését, megőrzését és működtetését tartja fontosnak, „ahol félelem és bizalmatlanság nélkül tudunk egymással beszélgetni. Ahol a testvéri közösség az elsődleges, nem a vezető és a vezetettek közötti különbség.” Az anyaországi reformátusok közötti egység a határon túli egyháztestek számára is fontos – tette hozzá.

Átminősített egyházközségek
A püspöki jelentést a jogi és közigazgatási ügyek megtárgyalása követte. Anyaegyházközséggé nyilvánították Monorierdő, Taksony, Diósd és Vác-Alsóváros református gyülekezeteit, továbbá megalakították a Szigetszentmártoni Református Missziói Egyházközséget, szórványként pedig hozzácsatolták Szigetújfalut. Az egyházkerület vezetői köszöntötték a felminősített egyházközségek lelkipásztorait.

Jászapáti református közösségét Jászkisér szórványává nyilvánították.

Tisztségviselők
Titkos szavazással egyházkerületi presbiteri jegyzővé választották Kassai Mártát.
A nyugdíjba vonult Pintér Gyula Sándor megüresedett helyére Nagy Mariann lelkipásztort választották a Választási Bizottságba, aki le is tette esküjét.

A Zsinati Külügyi és Ökumenikus Bizottságába az egyházkerület presbiteri főjegyzőjét, Szathmáry Gergelyt választották meg.
Megbízólevelet adtak át a Pintér Gyula Sándor helyére megválasztott Varga Nándor zsinati pótképviselőnek.
Döntések született a lelkészi képesítések hatályban tartásáról is.

Bizottsági jelentések
A közgyűlés elfogadta a missziói, a tanulmányi, a katechetikai és iskolaügyi, a diakóniai, valamint az egyházzenei bizottságok jelentéseit, továbbá a számvizsgálói jelentést, a missziói célú egyházkerületi beruházásokról szóló beszámolót és a teológia spirituálisának jelentését is.

Szabó Márton beruházási főigazgató ismertette az egyházkerületi beruházásokat, a középtávú tervek között pedig megemlítette egy ingatlankataszter létrehozását, a gyülekezeti szálláshelyek felmérését, a tahi konferencia-központ felújítását és egy állagmegóvási útmutató létrehozását a templomok és gyülekezeti épületek felújítását segítendő.

Száday László számvizsgáló az egyházközségi adminisztrációs támogató szolgálat jövő évi bevezetését jelentette be. A szolgálat telefonos segítségnyújtással vehető majd igénybe, egyik feladata pedig az lesz, hogy időben felhívja az egyházközségek figyelmét a sürgős és fontos adminisztrációs feladatokra.

Lelkészszentelés
Somogyi Péter lelkészi főjegyző jelentést tett a 2023-as lelkészszentelésről, valamint az idei lelkészszentelésre jelentkezőkről és a lelkészi oklevelek átadásáról.

Az ünnepi közgyűlés lelkészszenteléssel folytatódott a Kálvin téri református templomban. 

Lelkészi esküt tettek és lelkészi oklevelüket átvették: Boross Sámuel Géza, Csapó Bálint, Friderikusz Márton, Friderikusz-Szabó Liza, Hábel Márton, Hábel-Szabó Réka, Horváth Kinga Nikoletta, Ilosvai Dániel, dr. Kovács Enikő Hajnalka, Mári Lőrinc, Nagy Róbert, Szabó Ábel Barnabás, Uri-Kovács Dániel, Veres Ábel Áron.

Lelkészi oklevelét átvette: Kovách István Bendegúz.

Beszámolónkat hamarosan olvashatják portálunkon.

Képek: Füle Tamás