„Az emberekkel való foglalkozás nagyon hasonlít az aranymosásra. Nem a piszkot keresed, hanem az aranyat.”
Andrew Carnegie
„Az emberekkel való foglalkozás nagyon hasonlít az aranymosásra. Nem a piszkot keresed, hanem az aranyat.”
Andrew Carnegie
Több mint 20 útvonal várja azt a mintegy 13 ezer felső tagozatos és középiskolás gyereket, aki idén nyáron gyalog, kerékpárral vagy vízen fedezi fel Magyarország tájait és kulturális örökségét. Idén új, izgalmas programelemekkel, illetve Zarándoktáborral bővül a kínálat.
„A környezetvédő, természetszerető társadalom nevelését gyerekkorban kell elkezdeni. Azok a gyerekek, akik részt vettek már vándortáborban, önállóbbak lettek, közelebb érzik magukat a természethez, jobban megismerték és megszerették a hazájukat” – mondta Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a Vándortábor Program idei újdonságait ismertető sajtótájékoztatón. A vándortáborok versenyre kelnek a számítógépes és telefonos játékokkal, hiszen a szervezők folyamatosan fejlesztik a táborokat – tette hozzá. „Egyes erdei, vízi és kerékpáros táborokban a gyerekeknek nem biztosítanak külön csomagszállítást, így megtanulhatják, hogyan csomagoljanak helytakarékosan, mi az, amire valójában szükségük van.”

„Nincs szolgáltatás”
„A tavalyi táborozók egyike visszajelzésében azt írta: sosem gondoltam volna, hogy egyszer megnyugtatóan fog rá hatni a telefonomon az a felirat, hogy nincs szolgáltatás” – számolt be Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, aki az erdei vándortáborokról beszélt. „A gyerekek ezekben a táborokban ráébrednek arra, hogy jobb a tábortűz mellett beszélgetni, mint a telefonokat nyomkodni. Az élményszerzés mellett ismeretterjesztő funkciója is van a táboroknak, hiszen a gyerekek erdészektől és erdőpedagógusoktól kaphatnak választ a kérdéseikre, és valamennyi útvonalon lesznek erdei iskolai programok. Az erdei táboroztatáshoz kilenc állami erdőgazdálkodás csatlakozott stabil háttérrel, étkeztetéssel. A gyerekeket felújított kilátóhelyek, kisvasutak, táborhelyek várják.”

Megszerettetik a bringázást
„Túl lehet élni a csapkodó esőt, a szembeszelet, eljuthatnak a saját teljesítőképességük csúcsára – ez az, amit a gyerekek megtapasztalhatnak a bringatúrákon” – mondta Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség vándortábor-projektkoordinátora. „Rájönnek, hogy föl lehet menni egy hegyre is kerékpárral, és beletanulhatnak az egymás iránti toleranciába is a közös szállásokon, ahol egy légtérben alszanak. Gyakori, hogy a táborok után is egyre többen kerékpároznak a mindennapjaikban, és ebbe bevonják a szüleiket is.”

Szemetet szednek útközben
Tavaly 226 vízi vándortábort szerveztek, a részt vevő gyerekek száma három év alatt több mint háromszorosára nőtt – erről Storcz Botond, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakágvezetője beszélt. „Augusztusban több száz gyerek evezett le az Alsó-Tiszán Szegedig, hogy szurkoljon az akkor zajló olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságon.” – idézte fel. A vízi túrák szervezői azon dolgoznak, hogy egyre több hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő gyermek is részt vehessen a vízi vándortáborokban.
Egy-egy vándortábort a résztvevők számára „az év legzöldebb heteként” hirdetik meg. A táborozók kísérői vezetésével arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. Műanyag palackok helyett kulacsból isznak, papírzacskóba csomagolják az élelmet, és szelektíven gyűjtik a hulladékot, a vízi vándortáborokban pedig idén már mások után is összeszedik a szemetet a vízi útvonalakon.

A számvetés alkalma
Idén először zarándoktábort is hirdetnek a Vándortáborok sorában. Ezeken a heteken arra a belső folyamatra is reflektálhatnak a gyerekek, ami az élménydús táborozás alkalmával végbemegy bennük, és ami által nemcsak a természetet ismerhetik meg jobban, hanem saját magukat is.
„Megfigyelhetik, milyen hiány keltődik bennük, ha egy fél órára nem veszik elő a telefont, azt mivel pótolják a hétköznapokban, és egyáltalán milyen belső emberi igényeik vannak” – mondta Kiss István Didák OFM, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája irodavezetője. A szerzetes hozzátette: a gyerekeket mindenki meg akarja változtatni, hogy ne hangoskodjanak vagy tegyék el a telefont, pedig akkor tanulnak meg vigyázni önmagukra és a környezetükre, ha mindazt, ami a teremtett világban jó, fölismerik, megismerik és közel engedik magukhoz. „A föld mélyebben megtanít önmagamra, mint bármi más, mert ellenáll nekem. A gyerekek megtanulják a határaikat: azt, ha szomjas vagyok, ellenáll a testem, innom kell. És a természetét is: ha letépek egy virágot, két nap múlva elhervad, inkább hagyjam ott, hadd gyönyörködtessen másokat is.” A Tihanytól Bakonybélen át Pannonhalmára tartó, bencés közösségeket érintő mintegy 100 kilométeres zarándokúton a kamaszok maguk viszik a csomagjaikat, de az őket nyomasztó nagy kérdésekre is kereshetik a választ – tette hozzá a szerzetes. „A 16-18 éves gyerekeknek létkérdés, kik ők, milyen szakmát válasszanak, hol tanuljanak majd tovább. Szeretnénk bevonni a bencés atyákat, akik lelki buzdítást adnak a csoportoknak. A gyerekek részt vehetnek a szerzetesi közösségek zsoltárimádkozásaiban, kapnak segítő kérdéseket az önismereti munkához, és szakemberek bevonásával csoportmunkát is végezhetnek majd.”


Képek: Bódis Krisztián/ erdeivandor.hu és vizivandor.hu; Gulyás Attila/ vandortabor.hu; Országos Erdészeti Egyesület; Erdei Vándor Facebook-oldala, Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) Facebook-oldala