Negyvenöt évig volt Csipkerózsika-álomban az iskola, hiszen 1948-ban államosították, majd 1993 júliusában került vissza a nagykőrösi reformátusokhoz.
– Isten akaratából történt, hogy az iskola visszaadatott húsz éve – mondta igehirdetésében Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök.
– Hálát kell adni azokért, akik a legsötétebb időkben is imádkoztak, s ha kellett, Istennel pereltek azért, hogy visszakaphassák az iskolát.
A püspök a gimnáziumot államosító kommunista rezsimre utalva azt mondta, nem csak addig kell visszatekinteni a történelemben, ami volt, de már nincs.
– Krisztushoz jussunk el, akiben Isten üdvösséget és jövőt készített.

Suba Lajos, az Arany János Református Gimnázium igazgatója az ősi iskola elmúlt húsz évéről beszélt a Parókia portálnak.
– A táblacserés iskolát sokszor negatívan emlegetik, pedig embert próbáló feladat egy jól működő egyházi iskolát formálni. Kezdetben felszínre kerültek problémák a városban, mert nem fogadták könnyen a református fenntartású iskolát. Attól tartottak a szülők, hogy nálunk folyton imádkozni kell. De ez egy iskola! Református gimnázium, amely lelkületében kapcsolódik reformátusságunkhoz – magyarázta Suba Lajos.

Az iskola sok segítséget kapott a kezdeti lépésekhez a Dunamelléki Református Egyházkerülettől és az akkori püspöktől. Hegedűs Loránt számos alkalommal el is látogatott a gimnáziumba.
– A kezdeti években hullámvölgyek nehezítették a továbbhaladásunkat, a második évtized azonban már egyenesebb és simább utat nyitott előttünk – fogalmazott az intézmény vezetője.

Az igazgató büszkén mesélt arról, hogy megpróbálnak elkerülni minden agresszív és durva dolgot, békés szigetként szeretnének működni a világban. Fontosnak tartják az igényességet, és ez a külsőségekben is megmutatkozik.
– Nálunk például nem lehet a fiúknak fülbevalót viselni. A beiratkozóknak elmondjuk, hogy milyen elvárásaink vannak. Ez nem egy diszkó, hanem egy oktatási intézmény. Szabad iskolaválasztás van, aki nem tudja elfogadni értékeinket, szabályainkat, azt megértjük, de aki nálunk szeretne tanulni, annak be kell tartania megállapodásunkat. Nálunk minden gyerek tanul hittant, hétvégenként istentisztelet van, az egyházi ünnepek mellett évente három csendes napot tartunk. Iskolánk csoportjai meglátogatják a délpesti egyházmegye gyülekezeteit. Évente akár 10-15 alkalommal is körbejárunk. A diákok a nagy ünnepségeken az iskola saját tervezésű egyenruháját viselik.

Suba Lajos hangsúlyozta, hogy a felekezeti hűség mellett a református iskolában nagyon fontosnak tartják a magyar nemzethez kötődést.
– Mi tartottuk meg először a hősök napját, amikor még az Országgyűlés nem is határozott erről. A templomkertben minden évben trianoni megemlékezést rendezünk az évfordulón, a gyerekek gondozzák a hősök sírját a temetőben.

A nagykőrösi református gimnáziumban tanuló diákokat igyekeznek a felelősségteljes életre nevelni, és bevonják őket a város életébe és programjaiba is. Az igazgató azt mesélte, hogy az elmúlt időszak legkedvesebb emlékei közé a gyülekezetlátogatások tartoznak, ahol a gyerekeket nagy szeretettel fogadják.

Az Arany János Református Gimnázium számos dologban első: például 150 éve – először a protestáns iskolák közül – Nagykőrösön tehettek érettségi vizsgát a végzős diákok a 2003/2004-es tanévben. A tanári kar több mint fele tagja az Országos Református Tanáregyesületnek, melyet anyagilag is támogatnak. A diákok is kiveszik részüket az adakozásból, minden évben gyűjtenek a Kárpát-medencei református alapba és a testvériskoláknak. 

Fekete Zsuzsa

Fotó: Szapora István