„Egy véletlen baleset miatt a Galaktikus Könyvtár Naprendszer Enciklopédiájából eltűntek a magyar református oktatásról és iskolákról szóló adatok. A felbecsülhetetlen értékű digitális információk visszaszerzésére a Galaktikus Tanács a gyakorlott online nyomozót, a Föld bolygó egyik nagy szakértőjét, Peregrint kérte fel. Peregrin küldetése azonban csak a játékosok segítségével járhat sikerrel” – ezzel a kerettörténettel indult el idén október elsején a Peregrin – Az elveszett adatok nyomában című online játék, a Református Tananyagfejlesztő Csoport iskolásoknak hirdetett iskolatörténeti csapatversenye. A kezdeményezés célja, hogy a tananyag kilépjen a hagyományos iskolai keretek közül, és szórakoztató módon oktassa a diákokat.



A Peregrin csupán egyetlen példa a Református Tananyagfejlesztő Csoport izgalmas kezdeményezései közül, hiszen eddig is számos szakmailag magas színvonalú, a keresztyén nevelést támogató tananyagot raktak le az asztalra. Minderről Pompor Zoltán, a munkacsoport szakmai vezetője mesélt nekünk. „A pedagógiai érdeklődés régóta bennem van, a református oktatás több területét is megjártam korábban. A Károli Gáspár Református Egyetem magyar–történelem szakán végeztem, majd dolgoztam a nagykőrösi tanítóképzőben, a Református Pedagógiai Intézetben (RPI) és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) is. Emellett a Magyar Református Nevelés szerkesztője is voltam, és tanítottam egy rövid ideig egykori gimnáziumomban, a Baár–Madasban” – sorolta a szakmai előzményeket.

„Az OFI-ban sok tankönyves feladatunk volt, így kaptunk képet arról, hogy a tananyagfejlesztésnél milyen szempontokat kellene érvényesíteni. Amikor 2017 tavaszán a Magyarországi Református Egyház keretén belül megalakult a Református Tananyagfejlesztő Csoport, több OFI-s munkatársammal együtt csatlakoztam hozzá. A Református Tananyagfejlesztő Csoportról fontos tudni, hogy nem állandó szervezeti egység, hanem egy 2021 végéig fennálló fejlesztési projekt. Öten dolgozunk rajta főállásban és ketten félállásban. Mi felelünk a szakmai koncepció kialakításáért és az egész projekt működtetéséért. A munkánkat munkacsoportok, valamint tananyagfejlesztő pedagógusok egészítik ki. Sok külsős partnerrel vagyunk megbízási szerződéses jogviszonyban.”

Az alapoktól a szemléletformálásig
„Az alapvetésekkel kezdtük a munkát. Feltérképeztük, hogy az iskolák és a pedagógusok mit gondolnak a keresztyén nevelésről, hogyan látják a református oktatás helyzetét, milyen fejlesztési igényeik vannak. A hittanhoz sok szép tananyag és kerettanterv készült korábban is, de a többi tantárgy kapcsán kevés segítség állt rendelkezésre. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy előbb felmérjük a helyzetet és az igényeket. Ebből született meg az Alapvetések című kiadványunk. Emellett lefordítottuk magyarra A keresztyén pedagógia esszenciája című művet, és kiadtuk a Megújuló energiák című kötetet is. Ez az első három mű adta meg azt az alapot, amelyre később építhettünk” – magyarázta Pompor Zoltán.

„Kilenc alapelvet határoztunk meg. Az első ezek közül az, hogy a tananyagok mutassák be a teremtett világ egységét, és segítsék a gyerekek rácsodálkozását erre. Ezt sokféleképpen lehet elérni. Még akár a matematikaórán is, hiszen vannak olyan matematikai jelenségek, amelyek a világ összetettségére világítanak rá. Ezért nemcsak tartalmat fejlesztünk, de szemléletformáló képzéseket is tartunk a pedagógusoknak. Ha a keresztyén nevelés szempontjait tartja szem előtt a pedagógus, és magas szakmai színvonalú anyagokat kap ennek a szemléletnek az átadására, akkor ez keresztyén tartalommá válik. A direkt elemek mellett tehát indirekt módon is igyekszünk ezt az értékrendet átadni.”

Kiadványok és tananyagtár
„A kiadványainkból mindig küldünk példányokat a református iskolákba, a »tananyagszerű« kiadványok esetében pedig kipróbáló pedagógusokat vonunk be a munkánkba. Most ősszel jelent meg például az Iskolaböngésző. Ez az első osztályosok számára készült, olyan képi tartalmakkal, amelyek az első néhány hétben megkönnyítik az iskolával való ismerkedést. Ügyeltünk arra is, hogy ne csak az iskolaépület kerüljön bele tantermestül, hanem legyen benne a templom, a családi ház, a mindennapok helyszínei. Az első oldalon megismert szereplők kalandjait lehet végigkövetni benne, a szereplők az utolsó oldalon családi napon gyűlnek össze újra.”

„A Történetek a Bibliából című kétnyelvű kiadványunk tíz népszerű bibliai történet illusztrált változata. A magyar mellett angol szövegeket is tartalmaz, így a hittanórák mellett a nyelvtanuláshoz is hasznos lehet, és az alsós napközis foglalkozásokhoz is jól illeszkedik. A Jóság néni csokija mesegyűjtemény: Lackfi János írt a lélek gyümölcseihez kapcsolódóan egy-egy történetet a maga könnyed stílusában. Mindegyikhez tartoznak kérdések, amelyekről lehet beszélgetni. E két kiadványhoz készültek olyan videók is, amelyek a könyvekben lévő QR-kódok beolvasásával érhetőek el a YouTube-csatornánkon. Így ezeknek az anyagoknak sokféle felhasználási módjuk van.”

„Igyekszünk változatos pedagógiai környezetben használható segédanyagokat készíteni. Az irodalmi szöveggyűjteményünkhöz kapcsolódó feldolgozási javaslatok között van a hagyományos egytanórás feldolgozási javaslat is, de emellett olyan tervet is készítettek a fejlesztők, amely négyszer negyvenöt percre elegendő, és komplex módon a magyar dráma, a környezetismeret és a vizuális kultúra is megjelenik benne. Mi úgy gondoljuk, hogy inkább a harmadik-negyedik osztályosoknak szól, de kíváncsiak vagyunk, hogy működik-e például második osztályos környezetben is. Ennek a segédanyagnak a fejlesztője Miklya Zsolt és Miklya-Luzsányi Mónika volt. Számos olyan ötlet, játék van, amit most éppen harmincnál több iskolában próbálnak ki közel ezer gyerekkel” – sorolta a munkacsoport szakmai vezetője.

„Elsősorban általános iskolák alsó tagozatára készítünk anyagokat, de például kipróbálás alatt áll egy Gondolkodtató fizika példatár, amit eredetileg hetedikes-nyolcadikos korosztálynak szántunk, végül mégis inkább a hatosztályos gimnázium tanulói számára lesz hasznos. Illetve most készült el a Daloskönyvnek az első változata, amely a kilencedik-tizedik osztályos dalgyűjteményt egészíti ki. Gondolkodunk kilencedik osztályos történelemben is, de még nem tudjuk, ebből könyv vagy munkafüzet születik-e majd.”

„Ezeket az anyagokat közzétesszük az online Református Tananyagtárban, ahol már most sok olyasmi található, amit pedagógusok fejlesztettek pedagógusoknak. Ezen a felületen megtalálható egy helyen és jól kereshetően minden olyan anyag, amely egy adott témához kapcsolódik. A diákok önálló tanulásához ugyan viszonylag kevés anyagunk van, de a tanári segédletek is lehetnek olykor érdekesek számukra. Például a témacsomagok között az érettségi felkészülést segítő „Törikalauzokat” is találhatnak itt.”



Peregrin
„A Peregrin nevű online játékunk hetediktől tizedik osztályos tanulók számára készült. Ennek az iskolatörténeti vetélkedőnek része az egyháztörténet, művelődéstörténet, kultúrtörténet és nagyon sok minden más is. Igyekeztünk a mai gyerekek számára vonzó vizuális világot megalkotni hozzá. Olyan online tanulási rendszer volt az alapja, amelyet cégek számára fejlesztettek ki, ezt alakíttattuk át a saját céljainkra. Az október 1-től november 30-ig tartó verseny három szakaszból áll – mindegyik végén lesz sorsolás –, és  gálával zárul.”

A játék során hét helyszínt kell végigjárni, ezeknél az ismeretanyagokat végigolvasni, és egy-egy kérdéssorra válaszolni a megszerzett adatokból. „Az összegyűjtendő információk elsősorban a helyszínekhez, az adott intézményekhez, híres emberekhez, helyi legendákhoz köthető tudnivalókból állnak. Csak olyan dolgokat kérdezünk vissza, amelyekről előzőleg lehetett olvasni a helyszínnél, mert nem akartuk, hogy a hetedikesek hátrányba kerüljenek amiatt, hogy még nem tanultak minden érintett dologról az iskolában.”
 

A hét pályán küldetéseket és egyéni feladatokat is lehet teljesíteni, van toplista, lehet jelvényeket gyűjteni, adatokat feltölteni, boltban vásárolni, egyháztörténeti ereklyéket vadászni – ez utóbbiak valódi tárgyak 3D-ben beszkennelt modelljei. Egyénileg és csapatban is lehet játszani. A résztvevők előrehaladását egy-egy mentortanár kíséri, az ő feladata az, hogy jóváhagyja az egyénileg elkészített feladatokat. Három animációs film és három dokumentációs film is készült a játékhoz.

„A diákok a játéknak köszönhetően korszerű módon szereznek iskolatörténeti ismereteket, a pedagógusok pedig látnak olyan mintákat, amelyeket be tudnak építeni a saját munkájukba” – mondta Pompor Zoltán. „A játék tananyag-része a verseny lezárulta után elérhetővé válik a Református Tananyagtárból. A Peregrin platformot két alkalomra vettük meg, így tavasszal tudunk indítani újabb játékot is. A második körben terveink szerint inkább a gyülekezeti ifjúsági csoportokat céloznánk meg az iskolák helyett.”

Perspektívák
„Őszintén reméljük, hogy nem csak a református oktatás látja majd hasznát a munkánknak. A módszertan bárhol hasznos lehet, az állami tankönyveknek is része a Biblia, egyháztörténeti és művelődéstörténeti tartalmak is vannak a kerettantervben, és az ezekhez kapcsolódó témacsomagjainkat a világi oktatási intézmények, pedagógusok is fel tudják használni. Igyekszünk valamennyire kötődni a NAT-hoz és a kerettantervhez is, de inkább kiegészítő anyagokat gyártunk, mint tankönyveket. Ami viszont mégis tankönyv jellegű kiadványunk, az akár ki is tudná váltani az államit, mert illeszkedik az előírt keretekbe.”



„A projekt során több száz tanárral dolgoztunk már együtt, akár fejlesztőként, akár kipróbálóként, akár most legutóbb, a játék kapcsán. A pedagógusok most már keresnek minket, és nemcsak az anyagainkért, de az ötleteikkel is, és ez jó. Aki eddig találkozott velünk, attól mindig azt kaptuk visszajelzésképpen, hogy rendkívül hasznos munkát végzünk” – zárta a projekt bemutatását a szakmai vezető. „Szeretnénk folytatni, vannak terveink. Gondolkodunk például azon is, hogy hogyan lehetne megreformálni a természetismeret oktatását. Célunk, hogy minden tantárgyhoz legyenek jó minőségű, a keresztyén szemléletet erősítő segédanyagaink.”


Fotók: Református Tananyagfejlesztő Csoport; Füle Tamás (Parókia Portál); Barna Bálint (Parókia portál)