Idén utolsó alkalommal került megrendezésre a Protestáns Akadémia – Páty előadása. Ezúttal a teremtett világ védelme került fókuszba, mint jelen évszázadunk egyik legégetőbb kérdése. Előadóink voltak Loksa Gábor meteorológus, környezetvédelmi mérnök, Szalay László Pál református lelkipásztor, az Ökogyülekezeti Tanács tagja, valamint Prof. Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

A bevezetőben a szervező Petrecz Sándor Alapítvány ügyvezetője, dr. Badacsonyi Zoltán fontosnak és aktuálisnak nevezte a teremtésvédelem ügyét, bármely oldalról közelítjük is azt meg. Meggyőződéssel vallja, hogy ebben is, mint egyébként az élet legtöbb területén, a fentről újjászült élet megújult gondolkodásmódja hozhat megoldást. Fontosnak nevezte, hogy a keresztyének ebben a kérdésben is hiteles válaszokkal és példákkal rendelkezzenek. Három előadónkat és munkájukat bátran lehet ilyennek nevezni.

Loksa Gábor előadásában bemutatta, hogy az éghajlatváltozás folyamata mennyire temészetes jelenség. Bemutatója nyomán állíthatjuk, hogy teljes mértékben az. A legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy ezt a természetes folyamatot az ember milyen irányba és mértékben befolyásolja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az évszázad közepére Magyarország egyes részen a jelenlegi észak-görögországi klímát élvezhetjük. Ez önmagában természetesen nem hagzik fenyegetően, de jó belegondolni abba, hogy a görög és a magyar mentalitás, kultúra és hagyományok közötti eltérések mennyiben fakadnak az eltérő klímából. Olyan változásokat leszünk kénytelenek végrehajtani vagy éppen csak elszenvedni, amelyek komoly kulturális feszültségeket fognak gerjeszteni.

Már ma is tapasztalható klímamigráció, amelynek keretében pusztuló környezetű területekről ilyen szempontból gazdagabb régiókba húzódnak néptömegek. Ez a folyamat egyre jobban eszkalálódni fog az idő előrehaladtával, amennyiben nem leszünk képesek a folyamatokat a jelenleginél jobban uralni, lassítani. A szakértő felhívta a figyelmet a felkészülés fontosságára. Mindez nem érhet bennünket váratlanul, hiszen évtizedek óta erről beszélünk. Itt lenne az ideje a beszédek helyett a felkészülésre helyezi a hangsúlyt, természetesen a hatások mérséklésére tett erőfeszítések mellett.

Szalay László Pál református lelkész Telkibányáról, ebből az alig több mint 500 lelkes lakosú zempléni faluból érkezett közénk, ahol évek óta nagy sikerrel vesznek részt az ökogyülekezeti mozgalomban. A szemléletformálás rendkívüli jelentőségű szolgálata mellett hangsúlyt helyeznek olyan tevékenységekre is, mint például az őshonos gyümölcsfák védelme és megőrzése. Ennek keretében ültettek mintegy 8000 nm-en elterülő gyümölcsöst a templom melletti kertben. Bár nem kevés türelem kellett az évekig alig-alig mozduló fák gyümölcsének kivárásában, mára olyan kertet gondoznak, amely szép példája a teremtésvédelemben munkálkodó gyülekezetek elkötelezettségének. Beszámolója szerint a kert nem csupán a közösségi munka helyszíne, de a gyülekezet  egyéb programjainak is kiváló színtere. Emellett a gazdag múltú Telkibányára látogató nagyszámú turistának is mutatja egy, az „Úr szőlőjében” hűségesen munkálkodó református gyülekezet képét.

Bándi Gyula professzor a kormányzati jogalkotás oldaláról közelített a környezetvédelem területéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjog professzoraként szerzett gazdag tapasztalaitait és ismereteit igyekszik a jogalkotás szolgálatába állítani, és javaslataival elősegíteni a minőségi előrelépést. Fontosnak nevezte, hogy mindenki komolyan vegye a jövő nemzedékeinek jogait, amelyeket immár az Alaptörvénybe is belefoglaltak. De senki nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy a jogalkotással minden kötelezettségét letudta. Az Alkotmánybíróság határozatait elemezve örömét fejezte ki, hogy a jövő nemzedékek jogaival foglalkozó határozatok egyre többször tartalmaznak erkölcsi mércét is, utalva például a Laudato si kezdetű enciklikára. A határozatokból kirajzolódik egy olyan iránymutatás, amely szerint gyermekeink és unokáink számára biztosítani kell a környezet minőségének megőrzését, az ahhoz való hozzáférés esélyét, valamint a választás lehetőségét. Idézte Benedek pápát, aki szerint a jogok eltúlzása a kötelezettségek mellőzésébe torkollhat, bármely területen, így a környezeti jogok terén is. Nem lehetnek csak jogaim, miközben a kötelezettségeimmel nem törődöm. Különösen inspiráló és egyértelmű volt ez a kép: nincs ingyenebéd. Minden tettünknek következménye van, akár jó, akár rossz, és mi felelősünk vagyunk ezekért.

Dr. Badacsonyi Zoltán zárszavában a cselekvés és a nem cselekvés fontosságára, és a helyes lépés megkülönböztetésére helyezte a hangsúlyt. Tudnunk kell nem cselekedni, nem beavatkozni azon folyamatokba, amelyeket nem vagyunk képesek uralni, amelyek nélkülünk jobban működnek, de nagy erővel és helyesen kell cselekednünk ott, ahol az emberi tevékenység képes lehet a káros folyamatok lassítására, esetleg visszafordítására. A jövő nagy feladata, hogy technikai fejlettségünk minden eredményét annak a célnak rendeljük alá, hogy a teremtett világ gazdagságát utódainknak örökül hagyjuk.