A múzeum felújított raktárterében beszélgetünk Fogarasi Zsuzsával. Az igazgatónő mutatja a pincehelyiségben elhelyezett tárgyakat, ón-, réz- és ezüstedényeket. A felújítással a „puhább anyagok is jól jártak": a textileket nagy hengereken helyezték el, légszellőzés mellett.

– A tanulmányi raktár számos lehetőséget rejt magában. Ha például a látogatónak megtetszik egy tárgy a múzeumban és többet szeretne tudni róla, akkor itt leülhet egy laptophoz, kap hozzáférést az adatbázishoz, és tanulmányozhatja az adott tárgyat. Bármit megtudhat róla, amit a muzeológus korábban kiderített: honnan került hozzánk, milyen története van, milyen feliratok láthatók rajta és még sorolhatnám. Általában azok élnek a lehetőséggel, akik kutatnak vagy szakdolgozatot írnak, legutóbb épp egy helytörténész járt nálunk. Mi mindig szívesen segítünk a hozzánk betérőknek.

A tíz méter hosszú ötvösműhely a raktár közelében kapott helyet. A helyiség első részét úgy rendezték be, hogy ott előadásokat lehessen tartani, ehhez minden modern technikai felszerelés rendelkezésre áll. A hátsó rész az ötvös felségterülete, ahol a mesteren kívül még hat ember dolgozhat egyszerre.
– Ötvös Nagy Ferenc vezeti a foglalkozásokat és végzi a restaurálási munkálatokat. Ehhez minden eszköz, kemence és hegesztőgép is adott, amivel úgy lehet követ vagy zománcot javítani, hogy azt nem kell eltávolítani az eredeti helyéről. Több tíz éve dolgozom az egyházkerület muzeológusaként, így tudom, hogy sok gyülekezetnek vannak felújításra szoruló tárgyai. Szeretnénk, ha minél többen hoznák el a keresztelőkészleteket és kelyheket, mert egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket szakember vagy a helyi bádogos javítja meg – teszi hozzá az igazgatónő.



A földszinten lévő foglalkoztató helyiségben Mikulás Kata múzeumpedagógussal folytatjuk a beszélgetést. Sok gyerek jár hozzájuk, elsősorban a református óvodákból, iskolákból, akár órarendi keretek között is.
– Tartunk negyvenöt perces órákat is, csakúgy mint az iskolában, de vannak két-három alkalmas, hosszabb foglalkozásaink is. Az elméleti részben a kiállításon látottakról beszélgetünk a gyerekekkel, aztán a foglalkozáson kézműveskedünk, különböző tárgyakat készítünk. Az óvodások legszívesebben gyurmafigurákat készítenek, miután megismerkedtek a református szimbólumokkal. A nagyobbak templomot, úrasztali edényeket, ruhákat is tervezhetnek. Ezekhez gyakran a múzeumban megismert népművészeti motívumokat használják. Az a célunk, hogy a fiatalok megismerjék értékeinket, kultúránkat, református hagyományainkat, szertartásainkat. Fogarasi Zsuzsa igazgatónő és munkatársai kidolgoztak egy foglalkoztató füzetcsomagot, amellyel játékosan feldolgozható a kiállítás témája. Ezeket a feladatokat a nyomkeresőtől a festménykeresőn át a rejtvényekig nagyon szeretik a gyerekek – teszi hozzá Mikulás Kata.Az idősebb korosztály nagyon élvezi az ötvös-technikai bemutatókat, ahol saját kezűleg is kipróbálhatnak kisebb munkafolyamatokat.
– Érdekes a huzalkészítés és a sodronyozás, de talán még izgalmasabb, amikor a rajzszakkörösök karkötőket készítenek réz- vagy bronzhuzalokból, és ezeket adják ajándékba karácsonyra vagy éppen anyák napjára. Helyet kapott a Ráday Múzeumban Fuxreiter András védett ásványgyűjteménye is számos érdekességgel, ősmaradványokkal, különleges ásványokkal. A múzeumpedagógiai programot összekapcsoltuk az ásványkiállítással, és miután megnézték az ásványokat a látogatók, az ötvösműhelyben azt is nyomon követhetik, hogyan lesz egy aranyércdarabkából valamilyen tárgy. Az már önmagában is kuriózumnak számít, hogy ötvösműhely van egy múzeumban, de Ötvös Nagy Ferenc vezetésével létrehozhatnak egyedi dolgokat, ami életre szóló élmény és emlék marad.

A Dunamelléki Református Egyházkerület kecskeméti Ráday Múzeuma csoportos és egyéni látogatókat, osztálykirándulásra érkező csoportokat is szívesen fogad. A nyitvatartásról és a foglalkozások feltételeiről a múzeum honlapján tájékozódhat.