Erdélyben a várandós asszonyról azt mondják, jövendője van. Jövendője van a Baranyai Református Egyházmegyének is, ahol a társadalmi átrendeződés és az infrastrukturális hiányosságok miatt sok évtizede nehézségbe ütközik az elnéptelenedő vidékek missziója. Az elmúlt egy évben azonban elkezdett kibontakozni a lehetséges megoldás – számolt be portálunknak Somogyi Péter egyházkerületi főjegyző. Az idei esztendő az elengedés éve volt, hiszen a meghiúsult baranyai esperesválasztástól kezdődően a Dunamelléki Református Egyházkerület elnöksége felügyeletével a Budapest-Északi Református Egyházmegye testületei végezték el a baranyai egyházmegye működéséhez szükséges feladatokat. A konfliktusos felek közeledésére jó alkalom volt többek között az egyházkerületi elnökség szervezte nyári balatonszárszói találkozó, ahová az érintetteket is meghívták – számolt be a főjegyző. „Lelki közösségben voltunk, ahol megvizsgáltuk, hogyan tudnánk a közös célért hátra tenni azokat a jogos-jogtalan sérelmeket, amelyek elszakították egymástól a lelkészeket. Hálával tekintek arra a két napra, mert azok a prominens személyek fogalmazták meg, hogy szeretnének együtt imádkozni és együttgondolkodni, akiknek az elmúlt időszakban sokféle csalódás nehezítette az életét. Hiszem, hogy Isten Lelke munkálta ezt, ami felemelő volt mindannyiunk számára, akik ott voltunk. Abban reménykedünk, hogy mások is osztoznak majd a megbékélésben, és a közös munkába is bekapcsolódnak majd.”

A közös munka pedig nem más, mint annak feltárása, hogy milyen keretek között folytatódhasson a misszió a peremvidéken. Ehhez elhivatott szolgálókra, a szolgálat infrastrukturális feltételeinek biztosítására és a strukturális-szervezési kérdések újragondolására is szükség van. „A közös gondolkodás sorvezetője egy korábban megfogalmazott javaslat volt, amely a régió sajátosságait figyelembe véve a parókiális rendszer helyett gyülekezetgondozó központok létrehozásában és speciális feladatokat ellátó szolgálattevőkben gondolkodott. Ez idén Balog Zoltán püspök úr kezdeményezésére, irányításával, a megvalósulás korszakába lépett.  Az idei utolsó, december 18-ai budapesti Programtanács-ülésen a helyi lelkipásztorok bevonásával végül hét körzetet körvonalaztak, a helyi adottságoknak megfelelően különböző típusú gyülekezetekkel” – számolt be Somogyi Péter.

A tervek a korábbi javaslatok mellett támaszkodnak a helyi lelkipásztorok friss beszámolóira is. „Összesen nyolcvan dokumentum áll már rendelkezésre, az ingatlanfelmérések anyagait nem is számolva. Nagyon komoly anyag, amire lehet építeni, hiszen mindenhol a legjobb megoldást szeretnénk megtalálni. Ezek alapján jutottunk arra is, hogy nem mindenhol szükséges például gondozó gyülekezetet létrehozni, hanem más típusú gyülekezeti szerveződés felel meg az adottságoknak. Ez fontos előrelépés.”

A baranyai misszió biztosítása érdekében az is lényeges, hogy a lelkipásztoroknak, hittanoktatóknak és diakónusoknak megfelelő lakhatási feltételeket biztosítsanak. Különösen a családos szolgálattevők ugyanis egy idő után kénytelenek voltak elhagyni egyes vidékeket megfelelő orvosi ellátás vagy oktatás híján. Az elnéptelenedő gyülekezetek önerőből pedig nem tudják fenntartani lelkészeiket, ezért is van szükség egyházmegyei, egyházkerületi és közegyházi összefogásra. „Megvizsgáltuk azt is, hol tudunk létrehozni olyan gyülekezetgondozó központot, mint amilyen Szigetváron is megvalósult, vagy hittanoktatók bevonásával kiváltani lelkipásztorokat a hittanoktatásból, hogy más típusú szolgálatra összpontosíthassanak. Idén felmértük a templomok állapotát és az ingatlanállományt, hogy lássuk, hol újultak meg ezek, hol szorulnak teljes felújításra, melyek azok, amelyeket nem biztos, hogy érdemes felújítani, és melyeket lenne érdemes értékesíteni, hogy egy-egy körzetközpontban vásárolni lehessen használható ingatlant. Így az oda kerülő szolgálattevő a saját gyermekei iskoláztatását, orvosi ellátását is biztosítva látná.”

Az igazi nagy kérdés, hogy kik lesznek ezek a szolgálók – tette hozzá a főjegyző. „Van, hogy Isten Lelke indít valakit, és magától jelentkezik, ahogy az ezékieli próféciában: ott megelevenednek a csontok, vagyis nem infrastruktúra készül, hanem ébredés történik. Másrészt pedig látva a szükséget azért imádkozunk, hogy Ő küldjön munkásokat az aratásába. Vajon van ott aratnivaló? – adódhat a kérdés. Baranya elfogyó világ, de ez csak részben igaz. Megelevenedő közösségek is vannak ott. Pécsről kiáramló területek, ahol nem tudják a városból ellátni a hirtelen támadt szükséget. Az elnéptelenedő, elcigányosodó falvak mellett vannak, amelyek az ipari fellendülés miatt most kezdenek prosperálni. Nem lehet egysíkúan gondolkodni erről a vidékről, és imádkozni kell azért, hogy Isten adjon munkásokat az aratásába. Volt, aki felkeresett és azt mondta, hogy bárhová mennék, csak szolgálhassak Istennek. A szigetvári központban szolgáló fiatal házaspár pedig meghívta az évfolyamtársait, közülük pedig többen is megérintődtek, és elmondták, hogy szívesen mennének Baranyába szolgálni. A nyolcvanas évek kirajzása Nagy Péterrel, Bereczky Ildikóval és többekkel, nem biztos, hogy ismétlődik, de most is van készség, késztetés erre, mert látnak valami perspektívát ebben a fiatalok és az idősebbek is.”

Somogyi Péter elmondta: szeretnék a területen szolgáló valamennyi lelkipásztorban felkelteni az érdeklődést és a reményt az iránt a megújulási folyamat iránt, amely megkezdődött Baranyában. „Lehet másként – lassan többen is ráébrednek erre most már, akik a Programtanács munkájába bevonódtak. Bereczky Ildikó, aki negyven éven át szolgált a vidéken, megrendülten mondta el a szombati találkozón, hogy nem is álmodott arról, hogy mindaz, amit szívügyeként az ottaniakkal együtt hordozott, most testet ölt, konkretizálódik.”

A Baranyai Református Egyházmegye szerte az országban jó példája lehet annak, hogy az egyház strukturális átalakítása hogyan szolgálja a missziót. „Kipróbálhatjuk, hogy ez a fajta megközelítés mennyiben tud a peremvidéken segíteni, hiszen ezzel szembe kell nézni másutt is.”

Somogyi Péter a Baranyai Programtanács jövő évi munkájáról szólva elmondta: január végéig előkerül a Pécsett és vonzáskörzetében végzett misszió kérdése is. „Az ottani két gyülekezet látását figyelembe véve kilátásba helyeződött egy majdani harmadik gyülekezet plántálása is. Az egyetemi misszióval is foglalkozunk majd, amely egyházkerületi ugyancsak kérdés máshol is: szeretnénk tisztázni, hogy kik lássák el az egyetemi lelkészi szolgálatot, és még milyen feltételek megteremtésére van szükség ehhez. A baranyai egyházmegyét illetően a gyermekekről, fiatalokról való gondoskodás programja részben megvan, de külön feladat lesz majd a cigányság missziója, e tekintetben még sok tennivaló van hátra. Pécs és környéke beemelésével szeretnénk rögzíteni a körzeti határokat, a megfogalmazott elveket, struktúrákat, hogy február folyamán már körvonalazódjon, milyen erőforrások állnak rendelkezésre: mire van ember, mire van anyagi forrás, hol van infrastruktúra, mit tudunk elérni. Ennek kitűzése a Programtanács feladata, az egyházkerület vezetése pedig az ehhez szükséges hátteret próbálja meg biztosítani. Hogy ez meddig és hogyan fog tudni végbemenni, függ attól is, hogyan tud felállni az egyházmegye vezetése, és természetesen a megfelelő testületeknek is el kell fogadnia a változtatásokat.”

A Baranyi Református Egyházmegye templomai:

Gyülekezetgondozás Baranyában
Megtartotta alakuló ülését a Baranyai Programtanács, amely a Baranyai Református Egyházmegye strukturális, hivatásbeli, gazdasági és missziós változásait kívánja előmozdítani.