2023 januárjában újra megnyitotta kapuit a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Ráday Könyvtára. A 2019-es kollégiumi tűzeset után az intézmény ideiglenesen az MTA Könyvtárában kapott helyet, tavaly szeptemberben azonban megkezdődött visszaköltözése a Ráday Házba, idén pedig régi-új helyén indította újra szolgáltatásait. A könyvtár most a Markusovszky téri bejárat felől közelíthető meg, de olvasótermét részben ugyanott találhatjuk, ahol korábban, így a visszatérő olvasókat ismerős helyen fogadják. Bár a raktárállomány még az MTA Könyvtárának törökbálinti depójában várja, hogy átkerülhessen a Ráday Ház új tömörraktárába, az intézmény már szeretettel várja beiratkozóit.

Veres Anna Mária a kényszerű „szétszóratás” idején lett a Ráday Könyvtár igazgatója. Berecz Ágnes gyűjteményigazgatóval és a könyvtár munkatársaival együtt most azon dolgozik, hogy minél hamarabb lezárulhasson a visszaköltözés folyamata, és az olvasók minél zökkenőmentesebb működést tapasztalhassanak az újraindult szolgáltatások terén. Vezetőként a szakmai feladatok elvégzése mellett arra is törekszik, hogy az intézményben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapjon a munkatársi közösség megerősítése. A könyvtárigazgatót a kinevezéséig vezető útjáról, az újranyitásról, a folyamatban lévő munkákról és az olvasókhoz való visszatalálásról is kérdeztük.

Isten útjai kifürkészhetetlenek
Veres Anna Mária Segesváron született, Erdélyben. Először jogi és közigazgatási, később történelem mesterszakos végzettséget is szerzett. Gyulafehérváron élt több mint tizennyolc évet, ezalatt kilenc évig a katolikus érsekség pénzügyi osztályán dolgozott, majd 2008–2017 között a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola könyvtárát vezette, valamint a papnevelde levéltárát kezelte. „Pont akkor kértek fel könyvtárvezetőnek, mikor az épületen belül költöztetni kellett a nyolcvanezer kötetes könyvtárat. Részt vettem és felügyeltem az állomány költöztetését, megszerveztem a Huntéka bevezetését, valamint sürgősségi állományvédelmi eljárások bevezetésén fáradoztam. A gyűjteményt jobban megismerve ébredt fel bennem a késztetés, hogy régi könyves szakirányba képezzem tovább magamat. Erre később, a Szegedi Tudományegyetemen nyílt lehetőségem” – mesélt könyvtáros pályája kezdetéről.

Keresztény családban nőtt fel, rendszeresen járt templomba, de hite akkor mélyült el igazán, amikor a kilencvenes évek elején részt vett Kőszegen egy Cursillo-alkalmon. „Habár tudom, hogy a Cursillo egy lelkiségi mozgalom, ami egy három napon alapuló kereszténységről szóló rövid tanfolyamot foglal magában, és nem egy lelkigyakorlat, mégis nagyon megváltozott tőle az életem. Még ugyanabban az évben visszamentem Kőszegre, elvégeztem a munkatársképzőt, és azóta már több alkalommal voltam munkatárs, előadó, rektor. Mégis életem egyik meghatározó helye Gyulafehérvár volt, ahol megtanultam a fegyelmet, a munka és az imádság szeretetét, valamint a közösség erejét. Mélyebben meghatározza a személyiségemet mindaz, amit az egyház falai és a barátok, a közösség adott ott.”

Magyarországra 2017 februárjában költözött édesapja betegsége miatt. „Nagyon hálás vagyok Berecz Ágnesnek, hogy akkor állást ajánlott nekem a Ráday Könyvtárban és befogadott engem. Isten útjai kifürkészhetetlenek, hiszen mindig azt mondom, hogy semmi sem véletlen, de sose gondoltam volna, hogy egyszer ebben a szép, értékes Gyűjteményben fogok dolgozni. Úgy érzem, hogy az Úr azért helyez engem új helyre, hogy segíteni tudjak az itteni közösségnek és a leendő kollégáimnak.” A Ráday Könyvtárban egészen más közeg fogadta, mint amit a jóval zártabb és csendesebb gyulafehérvári környezetben megszokott. „Nagyon jó volt átélni, hogy többen vagyunk a feladatokra, mert Fehérváron egy személyben voltam könyvtárvezető, könyvtáros, levéltáros, mindenes. Itt nagyon szép munkaközösségbe kerültem. A könyvek feldolgozásával bíztak meg, és azzal, hogy a régi könyveknél vegyem át a műemlékkönyvtár kötéseinek feldolgozását Csenki Éva külsős nyugdíjas kollégától. Amikor pedig Gurbán Sándor kollégánk nyugdíjba vonult, átvettem tőle a folyóirattárat is. Volt ott egy kis irodám, ahol olykor a kutatómunkámmal is tudtam foglalkozni. Mire azonban igazán belakhattam volna, jött a tűzeset.”



A folyóirattárat komoly kár érte, nemcsak a tűz, de az oltás során használt víz miatt is. Volt, amit már sehogyan sem lehetett megmenteni, úgyhogy azokat leselejtezték. Utána ki kellett költözni az épületből, az MTA Könyvtárának törökbálinti raktárban pedig meg kellett kezdeni a teljes könyvállomány revízióját, leltározását. „Sokat beszélgettünk Berecz Ágnessel arról, hogy hogyan oszthatjuk meg a leghatékonyabban a feladatokat, és így merült fel, hogy felkérjen könyvtárigazgatónak.”

Kihívásokkal teli körülmények
Az igazgató szerint a két költözés közötti feladataik közül az egyik legfontosabb az volt, hogy ellássák a könyveket RFID (Radio Frequency IDentification) vonalkódos címkékkel. „Ennek az automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológiának köszönhetően egyből ki lehet keresni az adatbázisból, mi elérhető és mi nem. Ami visszakerült a Ráday Házba, nagyrészt már bekerült a rendszerbe, egyedül a műemlékkötetekkel van még munka. Ezeket csak úgy tudjuk vonalkódozni, hogy úgynevezett könyvlovagokba helyezzük a címkéket, majd a lovagokat speciális restaurátori csíkkal ragasztjuk a kötetekbe” – magyarázta. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett kiemelt hangsúlyt fektettek az elektronikus szolgáltatásokra, ezzel is szerették volna éreztetni, hogy olvasóik mindig számíthatnak rájuk, és várják vissza őket.



„Szakmai szempontból nem rossz eredmény, amit a COVID ellenére elértünk a költözésig. Én többet szerettem volna megvalósítani, de tudom magamról, hogy túl maximalista vagyok. Állandó odafigyelést igényelt, hogy a munkák szervezése, a feladatok összehangolása a lehető leggördülékenyebb legyen. Kisebb-nagyobb zökkenők előfordultak, de összességében meg tudtuk oldani a kihívásokat.” A határidők csúszását is rosszul élte meg, árulta el, így azt is, hogy csak hónapokkal a Ráday Napok után tudtak újranyitni.

„Már az a tény, hogy visszakerültünk ide és egyben van a közösségünk, nagyon sokat számít. A szétszóratás ideje alatt volt olyan kolléga, akivel hosszú ideig nem találkoztunk. Emiatt most nagy hangsúlyt kell fektetnünk közösségünk megerősítésére.” Hozzátette: büszke kollégáira, akik ma a kihívásokkal teli körülmények ellenére is egyre színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtanak olvasóik számára. „A sikeres tevékenykedésünk alapja a munkatársak maximális elkötelezettsége. A munkatársi összefogás, az önkéntes vállalások, beugrások a váratlan és nehéz helyzetekben, mindig megvoltak és megvannak most is. Ezúton is szeretném megköszönni a könyvtáros kollégáknak egész éves munkájukat, kitartásukat, áldozatvállalásukat.”

Törökbálinton maradt a kölcsönözhető raktárállomány, a folyóirattár és többezer kötetnyi muzeális anyag. Összesen száz-százhúszezer kötet. „Ezeket csak akkor tudjuk visszahozni, ha a Ráday Ház új tömörraktárában megoldódik a jelenleg egyenetlen és ingadozó páratartalom kérdése.
A könyvek számára az ideális páratartalom 45-55% között van, e fölött és ez alatt veszélybe kerülhet az állomány, a penészgomba ráadásul az emberre is ártalmas lehet. Nem kockáztathatunk tehát: amíg a helyzet nem javul, addig a raktári kéréseket csak tömbösítve tudjuk teljesíteni, mert ki kell mennünk a kötetekért Törökbálintra. A páratartalmat a műemléktérben is mérjük, nemcsak a tömörraktárban.”
Feladat a raktári kérések teljesítése és egyéb könyvtári szolgáltatások biztosítása mellett is akad bőven. Az RFID-zás és leltározás mellett egységesítik és javítják az adatbázisokat, bibliográfiai leírásokat készítenek, folytatják a revíziót és selejtezést, a folyóiratok feldolgozását, portalanítják a köteteket, és emellett mindenki igyekszik a maga kutatómunkáira is időt fordítani. „Nagyjából húsz éve zajlik a Jakob Müller könyvkötő műhelyéből kikerült könyvek kötéseinek a felmérése, szakmai vizsgálata. Ennek a Ráday Gedeon könyvtárából származó, nagyjából négyszáz műnek a kötéskatalógusát szeretnénk még az idén nyomtatott kiadványként megjelentetni” – mondta a tervekről.

Nyitni az olvasók felé
A januári újranyitás óta szinte minden nap érkeznek a könyvtárba régi és új olvasók is. „Volt köztük, aki azt mondta, nagyon tetszik neki, hogy annyian foglalkozunk vele és mindenben a kedvében járunk, és ha ez mindig így lesz, akkor másokat is hozzánk küld majd. Ez persze azért történt, mert ha valaki olyan kéréssel érkezik, amelyre az, aki éppen kint van az olvasószolgálatban, nem tud válaszolni, akkor szólunk egymásnak, többen kimegyünk, és mindenki segíteni próbál” – magyarázta a könyvtárigazgató. „Igyekszünk jobban odafigyelni az olvasókra, hívni őket, hogy jöjjenek, ne féljenek, és akár olvasni, akár tanulni szeretnének, akár csendre vágynak, az olvasóteremben szívesen látjuk őket.”



Az olvasók kedvéért több hazai digitális adatbázisra is előfizettek, például az Arcanum, ADT+, Akadémiai Kiadó Folyóiratcsomag, L'Harmattan Digitális Adatbázis, Szaktárs: Attraktor Kiadó, Balassi Kiadó, Osiris Kiadók adatbázisára, ezeket az olvasóteremben lévő számítógépekről lehet elérni, de biztosítanak wifit és helyhez kötött hozzáférést, ha valaki saját gépén szeretné megnyitni őket. A régi cédulakatalógus mellett digitális katalógus is rendelkezésre áll, és az olvasójegyeket is lecserélték vonalkódosra. Persze, nemcsak digitális megoldásokkal szeretnének az olvasók kedvére tenni: a könyvtárosok még saját irodáikban is tárolnak ideiglenesen könyveket, hogy azok minél gyorsabban elérhetők legyenek. A Markusovszky tér felőli bejáratnál pedig biblioboxot is felállítottak, amelybe bármikor vissza lehet tenni a visszahozott könyveket.

Bár a jövőt illetően bőven akad még bizonytalanság, de már most sok mindennel készülnek az idei évre. Május kilencedikén például a Ráday Könyvtár ad otthont az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) szakmai napjának, amely elsősorban a Magyar Tudományos Művek Tárának (MTMT) a továbbfejlesztéséről szól majd. „Beléptünk az MTMT és a DOI (digitálisobjektum-azonosító) rendszereibe, kollégáink tanulmányait feltöltöttük az MTMT-be és visszamenőleg is regisztrálni fogjuk oda minden kiadványunkat. Ez és a szakmai nap is fontos lépcsőfok számunkra. Emellett más könyvtári, múzeumi egyesületek által szervezett programokon is részt veszünk, illetve szeretnénk minél több könyvbemutatónak is helyet adni.”



Rendszeresen fogadnak diákcsoportokat is, általában a Bibliamúzeummal közösen. Könyvtárszakos egyetemisták számára pedig nyílt órákat is tartanak. „Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói már biztos, hogy újra jönnek majd hozzánk a tavaszi félévben, de más szakokról és más egyetemekről is szeretnénk megszólítani a hallgatókat. Szeretettel várjuk vissza a Ráday Felsőoktatási Diákotthon bentlakó teológusait is. Szeretnénk megmutatni, hogy a tabletekkel és egyéb kütyükkel szemben a könyvek más minőségű olvasmány élményt adnak. Szívesen meghívunk bárkit, körbevezetjük, bemutatjuk a könyvtárat, bemutatkozunk mi magunk is. Nálunk az olvasó az első. Mindenkit szeretettel várunk!”


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás