„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Ritkaságok és tendenciák
Van létjogosultsága a maroknyi emberből álló, fogyatkozó gyülekezeteknek, és lenne a kis létszámú, a népességmozgásból fakadóan növekedő közösségeknek is – állítja Duráczky Bálint szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a budahegyvidéki gyülekezet missziói gondnoka. Szakértőnkkel egyházmegyei bontásban nézzük át a Dunamelléki Református Egyházkerület népszámlálási adatait – ezúttal a Tolnai, a Baranyai, a Vértesaljai és a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyékét. A szociológus szerint az egyháznak támaszkodnia kellene a népszámlálási adatokra és a társadalomtudományra: vagyis követni kell, hol élnek reformátusok, és ahol van betelepülő, ott érdemes vizsgálni a közösségszervezés lehetőségét – a Vértesaljai Református Egyházmegyében például több ilyen település van, és Bács-Kiskunban is találtunk ilyet.
Tolna: stabil közösség Nagyszékelyen
Októberben beszélgettünk a népszámlálási adatokról: akkor az elméleti háttérről és a kerületi tendenciákról szó esett. Most azokra a részletekre fókuszálunk egyházmegyénként, amelyek akkor kimaradtak. Kezdjük Tolnával: az egész Dunamelléken arányaiban Madocsán él a legtöbb református. Mit lehet tudni erről a településről?
Madocsa a reformátusok arányát tekintve 2011-ben a második helyen volt, az új adatok alapján lépett elő első helyre. Fontos megjegyezni a kontextust: az egész egyházkerületen végighúzódik az észak–déli tengely, amelyen az országos átlagnál több református él: Délpest, Vértesalja, Tolna, Baranya és a Bács-Kiskunság is érintett. Madocsáé a tengelyen a legnagyobb arányú református népesség. Csökkenés Madocsán is van, két évtizede a település többsége reformátusnak mondta magát, 2022-ben már csak az itt élők 42 százaléka vallotta magát reformátusnak. Sajnos ez tendencia: ahol nagyarányú a reformátusság, ott van a legjelentősebb csökkenés; de ez a tendencia már 2001 és 2011 közötti is felfedezhető volt,
a népegyház maradék bástyái kopnak el ezeken a helyeken.
Lélekszámban ez azt jelenti, hogy a 2011-ben mért kicsit több mint ezer reformátusból 731 maradt Madocsán.
A már említett tengelytől nyugatra viszont vannak egészen üres foltok – van néhány település a megyében, ahol egyetlen református sem él: Dúzs, Újireg, Závod. Mit lehet tudni ezekről a helyekről?
Ha együtt nézzük Tolna megyét Baranyával, jobban kirajzolódik, hogy tényleg van egy nagyobb reformátusok nélküli térség. Ennek történelmi oka van, ezek jellemzően német, katolikus telepesek által újratelepített falvak Mária Terézia idejéből.
A népszámlálási eredmények mélyebb elemzése több települést, témát felszínre hozott, ezeket Duráczky Bálint szociológus szerint érdemes lenne szociológiai módszerekkel, tudományos igénnyel kutatni. Októberi interjúnkban beszéltünk például a szentendrei reformátusok helyzetéről, és a csömöri „nagyon ritka jelenségről” is, ahol nagyobb arányban nőtt a református népesség, mint a betelepülők aránya. Ebben az interjúban is többször hivatkozunk majd arra, hogy mit lenne érdemes egy kutatási listára felvenni. Olvassa el előző cikkünket is!
A Tolnai egyházmegye legnagyobb temploma Nagyszékelyen van. Mit mutatnak itt a számok?
Szembetűnő, hogy négy és félszer annyian nem válaszoltak a vallási kérdésre, mint az előző népszámláláson. Ennek ellenére a településen ugyanannyi református van (2011-ben: 82 fő; 2022: 83 fő), mint egy évtizede. Ez stabil közösségről árulkodik. Nem ismerem a részleteket, de elképzelhetőnek tartom, hogy ez a közösség megtartó hatással tud lenni. Nagyszékely adatai ráadásul erősítik azt – az egyházaknak nem kedves – hipotézist, hogy aki nem válaszol, az valójában nem vallásos. Érdemes felvenni az októberi interjúban már említett kutatási listára ezt a települést is.
A térség legnagyobb városai Szekszárd és Paks. A szekszárdi gyülekezet néhány éve ökogyülekezet lett, 2019-ben egy ifjúsági központot adtak át. Pakson szintén 2019-ben készült el a templomuk felújítása. Mit mutatnak a számok a nagyobb tolnai városok reformátusairól?
Nemcsak az arányok fontosak, hanem a mennyiségi értékek is. Szekszárd egy gyorsan csökkenő lélekszámú település, 34 ezer lakosból 29 ezerre csökkent a város lakossága 2011 és 2022 között. A reformátusok száma hasonló aranyban csökkent, 15 százalékkal – ez nagyobb, mint az országos átlag. Arányuk ma a városban nem éri el a 7 százalékot. Ám ez a 2000 fős református tömeg nagynak számít ezen a vidéken, főleg, ha összevetjük az imént tárgyalt megyén belüli legnagyobb templomos település reformátusságával.
Pakson a 17 ezer lakosból 7 százalék református, a város is csökkenő lélekszámú, de a reformátusok fogyatkozása nagyobb volumenű. Az egész egyházmegyéről elmondható, hogy a Tolnai Református Egyházmegye a Dunamellék reformátusok által legalacsonyabb számban lakott térsége, a valamivel több mint 200 ezer összlakosból kevesebb mint 14 ezren vallják magukat reformátusnak, ez az országos (9,8%) és a kerületi átlagnál (7,5%) is kevesebb, 6,7%.
Kattintson interaktív térképünkre, melyen egyházmegyei bontásban és településenként is megtalálhatja a friss népszámlálási adatokat, valamint nyomon követheti a változásokat 2001-ig visszamenőleg:
Vértesalja: új közösségek megszervezésének lehetőségére utalnak a népszámlálási adatok
Térjünk a Vértesaljai Református Egyházmegyére! Mi jellemzi ezt a térséget? Az északi része gyakorlatilag Budapest agglomerációja, az M7-es is gyors eljutást biztosít a fővárosba. A Velencei-tó környékére is sokan költöztek, például a koronavírus-járvány alatt is.
Ez a térség két agglomeráció keveredése. Az egyik Bicske–Mány–Etyek térsége, ezeket tekinthetjük hagyományosabban Budapest agglomerációjának. És kialakult egy másik kör: Vértesacsa, Vértesboglár, Lovasberény, Pákozd – ezek klasszikusan inkább Székesfehérvár agglomerációját jelentik, amelytől délre az M7 autópálya miatt tulajdonképpen ismét Budapest agglomerációja következik, egészen az M6-os hasonló távolságra eső településeiig. Az agglomerációs helyzetre jó példa Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró. A lélekszámuk rohamosan nő, és ha nem is ilyen mértékben, de a reformátusok lélekszáma is növekszik.
Például?
Sukoró 1266 lakosú volt 2011-ben, ez nőtt másfélszeresére, a reformátusok aránya pedig tíz százalékkal gyarapodott. 240 reformátusból lett 265. Velence népessége egyharmaddal nőtt, 5400-ról 7200 főre, míg a reformátusok 21 százalékkal lettek többen: 560-ról 676-ra nőtt a számuk. Ez a 120 ember véleményem szerint könnyebben megszólítható a helyi gyülekezet részéről, ha igaznak tekintjük azt a hipotézist, hogy aki nem válaszol, az jellemzően tényleg nem vallásos. Az M7 mentén ott van Pázmánd, itt 2011-ben 2026 fő lakott, ebből 106 volt református felekezetű. 2022-ben már 2313-an éltek itt, a reformátusok száma pedig 153-ra növekedett. 50 fővel vannak többen úgy, hogy nincsen gyülekezet a településen.
Mit kezdhetne ezzel a református egyház?
Települési szinten szükséges erről gondolkodni. Világosan látszik a népszámlálási adatokból, hogy az autópályák mentén lévő agglomerációs települések növekednek. Feltételezhetjük, hogy itt a Budapestről való kiköltözés és a távolabbi vidékekről Budapest vonzáskörzetébe történő beköltözés egyszerre eredményezi a növekedést. Így számíthatunk arra, hogy ez kitartóbb trend, mint pl. Győr térségének növekedése. Erre a folyamatra érdemes reagálni.
Vértesalja reformátusok által legnagyobb arányban lakott települése Tabajd. Itt a lakosok 30 százaléka vallotta magát reformátusnak. Ez a 2022-es adatok szerint az egész Dunamelléken a 7. „legreformátusabb” település. Mi mondható el róluk a számok tükrében?
Tabajd lakosainak 2001-ben még a többsége – 54 százaléka – reformátusnak vallotta magát. Tíz évvel később ez 44 százalékra csökkent. 2022-re pedig 30 százalékra. Itt is az történt, mint máshol, ahol sok református van: látványos a csökkenés, látszik a népegyházi bázis fokozatos megszűnése.
Vértesalján is megfigyelhető egy nagyobb tömb, ahol alig élnek reformátusok – ilyen például Perkáta, Nagykarácsony, ahol a 4 százalékot sem érik el a számuk. Mit lehet erről tudni?
Ennek itt is inkább történelmi oka van: ezekre a településekre a török hódoltság után telepítettek délszlávokat, akik jellemzően ortodoxok.
Van, ahol növekedett Vértesalján a reformátusok száma, aránya az előző népszámláláshoz képest?
Igen, több ilyen település van, nézzük a növekedés aránya szerinti lista elejét: az első Újbarok, a második Daruszentmiklós, a harmadik pedig Pázmánd, és ide tartozik Kulcs is. Ezeken a településeken egy kivétellel nincs jelen viszont a református egyház; Kulcs a kivétel, ott van gyülekezet. A népesség 2600-ról 3500-ra duzzadt, és a reformátusság is 70 fővel nőtt, mára 243 református él Kulcson.
Mit gondol a gyülekezet nélküli településekről, szociológusként lát lehetőséget itt gyülekezetplántálásra?
Nem vagyok igazán tisztában az egyház gyülekezetplántálási gyakorlatával, ezért nem ezzel a szemmel közelítenék a kérdéshez. Hadd induljak ki itt is a népszámlálási adatokból! Vannak olyan települések Magyarországon, ahol csökkenő népesség mellett már csak maroknyi református él, és – az egyházi nyilvántartás szerint – mégis van működő egyházközség. Ezzel párhuzamba állítva pedig azt is látjuk, hogy vannak olyan települések, amelyeknek a népessége rohamosan növekszik, ennek köszönhetően már több református él ott, mint ahol van egyházközség.
Ez nyilvánvaló jele a struktúráink rugalmatlanságának.
A hitünk közösségi megéléséhez nem kellenek tömegek, egy bizonyos méretig különösebb infrastruktúra sem, ezért, ahogy van létjogosultsága a maroknyi emberből álló, fogyatkozó gyülekezeteknek, úgy lenne a kislétszámú, a népességmozgásból fakadóan növekedő közösségnek is.
Ha a megyében növekvő reformátusságú településeket sorban nézzük példaként, akkor kezdhetjük Újbarokkal, amely 470 fős település 40 reformátussal. Miért ne lehetne itt kihasználni a népességmozgás pozitív hatását és egy kis közösséget életre hívni, amely az egész településre hatással lehet? Arra valószínűleg nem számíthatunk, hogy a települési közösség saját lelkipásztort és templomot lesz képes fenntartani, de egy ilyen kistelepülésen a személyközi kapcsolatok még könnyen átszövik a teljes lakosságot, amely segítheti a missziós tevékenységet. Nagyságrendileg 100 olyan település van, ahol alacsonyabb a reformátusok aránya, mégis van egyházközség.
Mit látunk a többi településnél?
Pázmánd esetében már több mint 2000 fős lakosságról és 153 reformátusról beszélünk, talán itt a személyközi kapcsolatokra már kevésbé lehet építeni, de 150 magát reformátusnak valló – ez már tekintélyes létszám. Csak az összehasonlítás kedvéért mondom, hogy közel 400 olyan településen van református egyházközség, ahol ennél kisebb a reformátusok lélekszáma.
Ha már a merev struktúrák szóba kerültek:
Vértesalja jól példázza, hogy egyházmegyehatárok, sőt, egyházkerület-határok választanak el egyébként egységnek tűnő területeket.
Itt van például Csákvár és Csákberény esete, két szomszédos település: Csákvár dunamelléki, a Vértesaljai Református Egyházmegye része, míg Csákberény dunántúli, a Mezőföldi Református Egyházmegyéhez tartozik. Székesfehérvár környékén több ilyen települést találunk, amelyek ugyanannak a városnak az agglomerációját képzik, nyilván hasonló helyzetben vannak, de egyházszervezetileg teljesen máshova tartoznak. Madártávlatból, kizárólag a térkép és az adatok alapján nézve nehezen magyarázható ez a szétválasztás.
Ránézésre a térkép alapján úgy tűnik, hogy Vértesalján a kerületi átlagnál több református élhet. Visszaigazolják ezt a számok?
Igen, a Vértesaljai Református Egyházmegye területén 233 ezer ember él, közülük 21 ezren, vagyis 9,1 százalék mondta magát reformátusnak. Ennél csak a Délpesti Református Egyházmegyében magasabb ez az érték, az ott élő összlakosság 9,4 százaléka református.
Baranyában a legerősebb a reformátusok fogyása Dunamelléken
Ha már megyei számok: Baranya hogy áll ebben az összehasonlításban?
Itt a legnagyobb a csökkenés a népességben, és a reformátusok aránya is 18 százalékkal csökkent a 2011-es adatokhoz képest. Ez azért nem kiugró adat, a kerület más részein vannak alig kisebb, 15-17 százalékos csökkenések. Baranyában az összlakosság 5,27 százaléka református, ami nem csak az országos, de a kerületi átlag alatt is van. De itt a csökkenésnek alapvetően nem a reformátusok elvándorlása a fő oka, sokkal inkább a társadalom elöregedése, illetve az elhalálozás; vagyis, sok idős református hunyt el az elmúlt évtized alatt Baranyában.
Baranyához erősebb református jelenlétet társít a közvélekedés.
Baranyán belül az Ormánság az, amely hagyományosan református tömb, de már 2001-ben sem volt olyan település, amelyik többségében református lett volna, bár ekkor még találtunk bőven 40% fölötti adatokat. A 2022-es adatok is kirajzolják még azt, hogy az Ormánságban a kerületi és országos átlagot is meghaladja a reformátusok száma: Markóc 32%, Márfa 26%, Csányoszró 25%, Tótszentgyörgy 24%.
Ezek jellemzően apró falvak, ez egyházszervezetileg is komoly feladat a lelkészeknek. A környéken lévő nagyobb települések – Harkány, Siklós és Sellye – a kerületi és országos átlagnál nagyobb arányban bírnak református lakosokkal. Ezek azért kiugró adatok a Dunamellék Dunától nyugatra eső részén.
Mit mutatnak a pécsi adatok? Pécsen él a Dunamelléken a harmadik legtöbb református: hatezer fő. Közben ez a város lakóinak csak a 4,4%-a, ami országos és kerületi átlag alatti. Három gyülekezet van a városban.
A helyi viszonyok ismerete nélkül itt is csak a sokszor csalóka mutatószámokra: a lélekszámra és az arányra támaszkodhatunk. Pécs fogyatkozó népességű, 2011-hez képest 11 százalékkal csökkent a népessége, míg a reformátusok aránya 25 százalékkal csökkent. Ha csak ezt és a kérdésben említett adatokat nézzük, akkor úgy tűnik, hogy ahol sok református van egy településen, ott nagyobb is a lemorzsolódás. Vizsgálatra érdemes lenne, hogy egy-egy gyülekezet elérése, megszólító képessége hány lakosra terjedhet ki.
Megalapításának első évfordulóját ünnepelte nemrég a Pécs–Kelet-Mecseki Református Missziói Egyházközség. A lélekben és tagságában is hétről hétre gyarapodó gyülekezet nagy hangsúlyt fektet a gyerekek és fiatalok közötti misszióra, a zenei szolgálatra, és már egy év alatt több rendhagyó alkalmon is hívogatta Istenhez az embereket. Cikkünket itt olvashatja: Nyitott ajtó a Mecsek lábánál
Itt, Baranyában is vannak 0 százalékos, és 1-2 százalékban református települések. Itt is a történelem az ok?
Igen, a történelem nem igazodik az egyházmegyei határokhoz. Ezek hasonlók, térben össze is érnek a Tolna esetében már tárgyalt településekkel: jellemzően németajkú települések voltak, betelepített katolikusokkal. Ez érezteti máig a hatását.
Bács-Kiskun: nincs szociológiai magyarázat a mélykúti reformátusok számának növekedésére
A Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperesi székhelye jelenleg Baja. Itt a lakosságnak 3 százaléka református. Ez meglepő?
A város népessége 9 százalékkal csökkent, ám a reformátusok száma csak 3 százalékkal, tehát szinte nem változott, ráadásul a vallási kérdésre nem válaszolók aránya 30 százalékkal nőtt. A reformátusok száma 1182-ről csupán 1142-re csökkent. Ez pozitív, mert azt látjuk, hogy a népesség visszaeséséhez képest nem érdemi a csökkenés.
Nézzük Kalocsát: ez pedig a térség katolikusainak központja, püspöki székhely. A reformátusok pár éve templomot bővítettek. Itt mit mutatnak a számok?
Kalocsán a lakosok 5 százaléka református. A népességszám 12 százalékkal esett vissza 2011-hez képest, a reformátusok aránya 10 százalékkal, de úgy, hogy közben a nem válaszolók aránya 26 százalékkal nőtt. Itt, bár kicsit rosszabb az arány, de a bajai tendenciákhoz hasonló.
A Bács-Kiskunsági Egyházmegyében is megfigyelhető egy reformátusok által sűrűbben lakott terület, amely része az észak–déli református tengelyünknek.
Igen, ez a Kiskunság északnyugati része, ide tartoznak a megye legnagyobb arányban református települései: Dunaszentbenedek 32%, Ordas 31%, Szalkszentmárton 30%, Uszód 28%, Kunszentmiklós 27% – utóbbi településen ez 2200 embert jelent.
Vannak más érdekes helyi adatok?
Bácsszőlősön például az összlakosság 13 százalékkal csökkent, két és félszeresére nőtt azok aránya, akik nem válaszoltak a felekezeti kérdésre, de a reformátusok száma teljesen változatlan maradt egy évtized alatt – a településen mégsincs református templom. A megyében a legnagyobb relatív növekedés pedig a közeli Mélykúton van. Itt a lakosság 10 százalékkal csökkent, míg a reformátusok száma 81 százalékkal nőtt, a korábbi 67 főből 121 református lett.
Ennek mi lehet az oka? Hiszen Mélykúton nincs templom, gyülekezet. Beköltözés?
Rendkívüli véletlennek kell történnie, hogy a betelepülők ilyen arányban reformátusok legyenek – ez szinte lehetetlen. Mélykút változását rátehetjük a kutatásra érdemes települések listájára, mert nem látszik olyan ok, amivel lehet magyarázni ezt a változást, főleg, hogy a nem válaszolók aránya is 60%-kal nőtt 2011-hez képest.
Ez akkora növekedés, ami miatt érdemes lenne új gyülekezet szervezésén gondolkodni?
A közösségszervezés lehetősége adott, és vannak a szociológiának olyan eszközei, amelyekkel ezt lehetne segíteni. Például interjús adatfelvétel megszervezésével. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg tíz-tizenöt mélykúti reformátust kell megkeresni, és velük átbeszélni a helyi igényeket, hogy például miért érezték fontosnak, hogy megvallják a reformátusságukat, hogyan igazodik ehhez a hétköznapi vallásgyakorlásuk most, és mire lenne igényük – például legyen-e helyben református közösség. Ezek a pontosabb megértést segítenék, amely támogatná a református egyház missziós tevékenységét.
Egy ilyen kutatás Mélykút konkrét helyzetén túlmutatna, segítene megérteni, hogy a népszámlálási önbevallás milyen viszonyban lehet a vallásgyakorlás minőségi jellemzőivel.
Erre lenne kapacitása a Károli Gáspár Református Egyetem Szociológia Tanszékének, vagy a hamarosan létrejövő Egyház-szociológiai Kutatóintézetnek?
Mi nyitottak vagyunk erre. Hiszem, hogy a társadalomtudomány a legközvetlenebbül ilyen eszközökkel tudná támogatni a református egyház stratégiáját.
A fentebbi térképet a Parokia.hu számára a KSH népszámlálási adatbázisa alapján Szabó Balázs és dr. Duráczky Bálint készítette.
Kép: Hurta Hajnalka/ reformatus.hu
Ábrák: Hegedűs Márk, Kapás Csilla