A hétről hétre megjelenő imádságok a bizottság legutóbbi zsinati előterjesztésében megfogalmazott huszonnyolc témakört követik. A rovatot a testület tagjai gondozzák, most közülük ketten buzdítják a református közösségeket a csatlakozásra.

Istenhez emelt kezek
(2Móz 17,8–13)

Mózeseket, Áronokat és Húrokat hívunk segítségül gyülekezeteinkből, hogy felváltva tarthassuk imádságra emelt kezeinket. Egyházunk megújulásáért vívott harcainkat ugyanis két fronton kell folytatnunk, mint a pusztában vándorló nép: a völgyben és a halmokon. Lent küzdenek a Józsuék, a maguk jól működő stratégiai fegyvereivel, a kiválóan képzett és edzett szakembergárdával, bízva a rutinban és a tapasztalatokban. Nagy szükség van rájuk, Isten tervének ők is a részei. Azonban a halmokon is ott kell állniuk a Mózeseknek, Áronoknak és Húroknak, ég felé emelt kezekkel. Mert mindenki tudja, hogy a csata kimenetele nem a völgyben, hanem a halmokon dől el. Ott, ahol imádkozó, Istenhez emelt kezek várják az ígéretek beteljesülését.
Miért fontos az imádság? Mert „erőnk felett való utunk" van. Olyan út, ami lelkileg, szellemileg, fizikailag egyaránt igénybe vesz mindnyájunkat. Szükségünk van egymásra, hogy meg ne lankadjunk. Az Ige fényénél felismert egyházi közállapotainkból való kilábalásunkhoz kevés az emberi eszköz, csak isteni erőkkel emelkedhetünk fölül rajtuk. „Kérlek azért titeket, atyámfiai, az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeteket élő, szent és Istennek tetsző áldozatul, mint a ti okos istentiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata." (Róm 12,1–2)

Bereczky Ildikó 

Testvéreim!
Most ne az okosokat szidjátok! Ennél most több kell: a ti okos istentiszteletetek. Ha valaki ma logikusan gondolkodik, lehetetlen, hogy ne jusson el a problémákkal szemben a maga tehetetlen voltáig. De az is lehetetlen, hogy el ne kezdődjön valami ott, ahol az emberi erőtlenség találkozik az Isten erejével. Erről szól a Biblia. Éljünk az erőtlenségben rejlő lehetőséggel! Egyszerűen vigyünk ahhoz mindent, akinek semmi sem lehetetlen, mert neki ott kezdődik minden, ahol a mi lehetőségeink véget érnek. Szerintem már ezért az esélyért megéri leborulni előtte, hogy a többiről ne is beszéljek.

Enghy Sándor 

 

Az igehirdetés és a tanítás megújítása 

„Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai" 
1Kor 12,27

 

 

  

Az evangélizáció új, mai formáinak megtalálása és kidolgozása 

Imádkozzunk bátorságért, bölcsességért és kitartásért!

 

 

 

  

A bizonyságtétel teológiájának kidolgozása 

Imádkozzunk tanúkért! Azért, hogy először is minket, egyháztagokat elevenítsen meg a Lélek, hogy valóban öröm legyen számunkra a Jézusról szóló beszéd!

  

 

A diakónia missziói szerepének és lehetőségének mint Isten szeretetének felmutatása és megerősítése 

Amikor egy ember rádöbben arra, hogy valami nincsen rendben.

 

 

 

Új infokommunikációs eszközök alkalmazása a társadalom elérésében 

Imádkozzunk azért, hogy ne csupán önreprezentáció jellemezze a református médiát...

 

 

 

A missziói szempontok érvényesítése a folyamatban lévő liturgiai reformban 

...mi van azokkal, akiknek mi vagyunk a környezete?

 

 

 

 

A gyülekezeti gyakorlat újragondolása 

A mai világban gyülekezeteink missziói helyzetben élnek

 

 

 

A gyülekezetek missziói munkáját segítő eszköztár bővítése és elérhetővé tétele 

Józsi, a baranyai cigányok papja hívei által frissen sütött cipót tesz az úrasztalára...

 

 

 

 
Részvétel a világmisszióban 

Ökumenikus összefogás a keresztyén tanítás és szemlélet, valamint az egyházi álláspontok képviseletében, nemzetközi tapasztalatcsere.

 

 

 

 

A missziói törvény újrafogalmazása 

A „tegyetek tanítvánnyá minden népet” feladata a Krisztus-követők közösségére van bízva ebben a bűneset utáni világban. Lehet, hogy némelyek felkapják a fejüket, hogy miért kell egyáltalán a lelki emberek számára küldetésüket, újabb terheket rakva rájuk, a missziói törvénnyel is újraszabályozni.

 

 

A lelkész központi szerepéből fakadó veszélyek 

Milyen az Isten szíve szerint való pásztor? És milyen pásztort várnak a gyülekezetek?

 

 

A parókiális rendszer újragondolása 

Pál apostol korában nem az volt az „egyházi törvény”, hogy amelyik gyülekezet – még vagy már – nem tudja eltartani a papját, az nem érdemel lelkészt...

 

 

 

A lelkészi egzisztencia kérdései 

A lét a tét – mondjuk sokszor, amikor megfeszítjük erőnket nemzetként, családként vagy éppen dolgozóként, mindent bevetve a megmaradásért.

 

 

Az egyháztagság kérdésének jogi és teológiai tisztázása 

Jézus nem szervezetet akart létrehozni, hanem az élet védelmét hirdette.

 

 

 

 

Valós párbeszéden alapuló döntéshozatalt 

A valós és nyilvános párbeszéden alapuló döntéshozatal megerősítése, a megkövült, tekintélyelvű egyházkormányzati rendszer lebontása, az egyházi szervezeti hierarchia csökkentése - Az Egyházi Jövőkép Bizottság eheti imatémája.

 

Használható adminisztráció kialakítása az önigazoló bürokrácia helyett 

Egységes, átlátható és használható adminisztráció kialakítása az önigazoló bürokrácia helyett, egységes számviteli és vizitációs rendszer felállítása

 

 

 

Egyházfegyelem és tanfegyelem 

Az egyházi vezetés és a fokozatos testületek számon kérhetősége (lelkészek kötelessége, elmozdíthatósága). Lelkészi és nem lelkészi tisztségviselők felelősségének azonos érvényesülése, számon kérhetőség minden szinten.

 

 

 

Egységesebb egyházi „nyilvános” tanítás megfogalmazása 

Belső egyházi párbeszéd és vitakultúra kialakítása.

 

 

 

 

 

Nyilvánosság a hitelesség szolgálatában 

Egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, nyilvánosság a hitelesség szolgálatában.

 

 

 

Missziói kötelezettségek 

Az intézmények missziói kötelezettségeinek megfogalmazása egységes koncepcióban és az intézmények alkalmazottaival kapcsolatos hitéleti és képzési tervek kidolgozása.

 

Az intézmények és a fenntartó 

Az intézmények és a fenntartó együttműködési irányelveinek kidolgozása, kapcsolata. „...akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál..." (Róm 8,28) Pár hete a világ a foci bűvöletében élt. A meccsek nézői tanúi lehetek annak, milyen összjáték van egy-egy csapat tagjai között. Tulajdonképpen ez juttatta hálóba a labdát. Ez is a szinergizmus, az egymás hatását növelő erők egyik formája, amellyel mindenhol találkozunk, ahol valamilyen tényezők egymást befolyásolják.

 

Siker és zsákutca 

Az elmúlt húsz év sikeres és zsákutcába jutott gyakorlatának összegyűjtése és kiértékelése. „Ezt mondta Pál Barnabásnak: Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket valamennyi városban, ahol hirdettük az Úr igéjét, és lássuk, hogy megy a soruk.” (ApCsel 15,36)

 

 

Egységesebb egyházi „nyilvános” tanítás megfogalmazása

 

Belső egyházi párbeszéd és vitakultúra kialakítása.

 

 

 

 

 

Nyilvánosság a hitelesség szolgálatában 

Egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, nyilvánosság a hitelesség szolgálatában.

 

 

 

Értékelvű kapcsolattartás az állammal 

Istváni örökség és a keresztyénség

 

 

Az egyházfinanszírozás alternatív koncepciójának kidolgozása 

A világ büszke arra, hogy modern, hogy új megoldásai vannak a régiek helyett. Ezt sokszor megsínyli a régi, a hagyományos. Persze még többször hasznosak a változások...

 

 
Az Egyházi Jövőkép Bizottság szeptember 14-ig hetente egy-egy egyházunk életét döntően befolyásoló témában hív imaközösségre. Az imádságok a bizottság zsinati előterjesztésében megfogalmazott huszonnyolc témakört követik. A rovatot a testület tagjai gondozzák, most egyikük az igehirdetés és a tanítás megújításáért emeli fel szavát.