Ébredési mozgalomról, missziós társaságról írni izgalmas, önmagunkat is lelkesítő élmény. A kor politikailag változatos, eseménydús. Ez az ébredési mozgalom nem volt egységes szervezet vagy csoportosulás. "Egyrészt számos pietista kegyességű ember tartozott ide, akik az egyházszervezeti kérdések... vagy az egyház társadalmi feladatai iránt nem igazán tanúsított érzékenységet. Másrészt olyanokat is találunk ebben a mozgalomban, akik teológiailag is megpróbálták megragadni az új kérdéseket és az új társadalmi helyzet feldolgozására törekedtek." (2, 20. o.)
Nem kívánom a Református Egyházon belüli ébredést egyedül a Bethánia C. E. Szövetségnek (Bethánia Christian Endevour - keresztyén törekvés) tulajdonítani. Maga a hivatalos egyház és még számos evangéliumi élő hitű szervezet tevékenykedett még igen aktívan. (Például: Soli Deo Gloria, Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, Lorántffy Egylet, Keresztyén Ifjúsági Egylet). Azonban kétségtelenül a Bethánia nagy rész vállalt a misszióból, a szolgálatok teljes odaadást, teljes embert igényeltek.
Először is szükségesnek találtam megvizsgálni az ébredés előfordulását a Bibliában és a szó teológiai értelmezését, mivel főtémául egy ébredési "hullám" leírását választottam. Fontos tudnunk, hogy Isten hogyan munkált ki ébredést az Ő népe (Izrael) között és azt is, hogy az újszövetségi korban Isten új népe (keresztyének), milyen módon élték át és értelmezték az ébredést, mint teológiai fogalmat. Az ébredéstől, mintegy elválaszthatatlanul következik a misszió értelmezése. A C. E. fő céljául a missziót, Krisztus kegyelmének a hirdetését tűzte ki, ezért nélkülözhetetlen a misszió fogalmának a vizsgálata. A továbbiakban a politikai helyzet áttekintését választottam, mivel adott történelmi háttér nélkül nem vizsgálhatunk egy korszakot. Az állami szervre való kitekintés, azért is fontos, mert számos egyházi vezető részt vett a politikai életben. Szükséges tudnunk, hogy milyen módon jött létre a C. E. Szövetség, mik a gyökerei, kik tartozhatnak a szövetséghez, és mit kíván meg a szövetség a tagjaitól. A Bethánia Egylet a pietizmus jellemzőit magán hordozta, ezért néhány szóban kitérünk a pietizmusra, mint vallási mozgalomra is.
Ezek után olvashatjuk a Bethánia életét 1945 és 1950 között. A történeti leírás nem tartalmaz minden evangelizációt, csendes napot vagy lelki gyakorlatos tábort. Igyekeztem, csak a fontosabbakat, az igen áldottakat kiemelni, hisz már azokon keresztül is láthatjuk az ébredés nagyságát, kiterjedtségét.
A Bethánia és a Református Egyház kapcsolata igen bonyolult volt. Az egyház és a Bethánia kapcsolata nem volt felhőtlen és ebben a kínos viszonyban láthatjuk harmadik, de igen fontos tényezőként az állami szerv ébredést tiltó, akadályozó "kezét".